Az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt a gyermekek online szexuális bántalmazása, zaklatása, vagy behálózása. Jelenleg nincs olyan hatékony európai jogszabály, amely képes lenne ezt meggátolni, egyúttal lépést tartva a technológiai fejlődéssel is. Az Európai Bizottság készített egy tervezetet, amellyel kapcsolatban azonban adatvédelmi aggályok merültek fel.
Az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) és az Európai Adatvédelmi Biztos (EDPS) közösen kritizálta az Európai Bizottság azon javaslatát, amely a gyermekek online szexuális zaklatása ellen nyújtana védelmet. A két testület szerint az előterjesztés „komoly kockázatot jelent az alapvető jogokra nézve”. Ylva Johansson, a javaslatot jegyző uniós biztos pedig részletes választ adott az adatvédelmi szabályozóknak, azzal érvelve, hogy „a gyermekek védelmet és magánéletet érdemelnek”, és hogy a Bizottság javaslata „jól megindokolt, jogilag szilárd és teljes mértékben szükséges a gyermekek online szexuális zaklatásával elleni küzdelemhez.”
A javaslat
A gyermekek szexuális bántalmazása széles körben elterjedt: csak 2021-ben világszerte 85 millió olyan képről és videóról érkezett bejelentés, ami gyermekek szexuális bántalmazását ábrázolja, és sokra soha nem derül fény. A Covid19-világjárvány tovább súlyosbította a problémát: az Internet Watch alapítvány szerint 2021-ben az előző évhez képest 64 százalékkal nőtt a bizonyított szexuális bántalmazásról szóló bejelentések száma. Az Európai Bizottság erre is hivatkozva javasolt új hatékony szabályozást.
A rendelet-tervezet szerint a tárhelyszolgáltatást, vagy személyközi kommunikációs szolgáltatásokat nyújtó cégeknek értékelniük kell a szolgáltatásaikkal összefüggésben “a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok terjesztése vagy a gyermekek sérelmére elkövetett kerítés – másnéven gyermekcsábítás – céljából elkövetett visszaélés kockázatát”. A tagállamoknak ki kell jelölniük a kockázatértékelés felülvizsgálatáért felelős nemzeti hatóságokat. Amennyiben ezek a hatóságok megállapítják, hogy továbbra is jelentős kockázat áll fenn, felkérhetik a bíróságot vagy egy független nemzeti hatóságot, hogy hozzon felderítését elrendelő határozatot a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló ismert vagy új anyagokra vagy gyermekcsábításra vonatkozóan.
A felderítést követően a nemzeti hatóságok eltávolítást elrendelő határozatot hozhatnak, ha a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagokat nem szedik le gyorsan. Az internet-hozzáférési szolgáltatást nyújtó szolgáltatónak le kell tiltaniuk az olyan képekhez és videókhoz való hozzáférést is, amelyeket nem lehet eltávolítani, például azért, mert azokat az EU-n kívül, nem együttműködő országokban és területeken tárolják. Mindezek koordinálására pedig egy új, uniós központot hoznak majd létre.
Az adatvédők kifogásai
Közös állásfoglalásukban a két érintett hivatal vezetője elöljáróban leszögezi, hogy az európai adatvédelmi hatóság és az európai adatvédelmi biztos a gyermekek szexuális zaklatását különösen súlyos és szörnyű bűncselekménynek tekintik. De rögtön hozzáteszik, hogy “a magánélethez és az adatvédelemhez való jog korlátozásának azonban tiszteletben kell tartania ezen alapvető jogok lényegét, és a szigorúan szükségesre és arányosra kell korlátozódnia”. Úgy vélik, a javaslat jelenlegi formájában több kockázatot jelenthet az egyénekre, és tágabb értelemben a társadalomra nézve, mint a CSAM (Child sexual abuse material - Gyermekek szexuális zaklatását tartalmazó anyagok) miatt üldözött bűnözőkre.
Az adatvédelmi szempontokat előtérbe helyező szakemberek szerint fennáll annak a veszélye, hogy a javaslat alapján az elektronikus kommunikációnak szinte minden típusú tartalma általánosan és válogatás nélküli vizsgálat tárgyává válhat. Megállapításaikat egyébként egy 37 oldalas dokumentumban összegezték.
Az EDPB alelnöke, Ventsislav Karadjov álláspontjukkal kapcsolatban azt mondta: „Kétségtelen, hogy a gyermekek szexuális zaklatása a legborzasztóbb bűncselekmény, amely gyors és hatékony fellépést igényel, de a javaslat jelenlegi formájában súlyos hiányosságokat tartalmaz. Több ponton hiányzik a jogbiztonság, és homályos fogalmakat tartalmaz, amelyek az EU-ban eltérő végrehajtásokhoz vezethetnek, különösen az észlelési parancsok tekintetében. A jelenlegi javaslat szerint ezek a parancsok valójában még árthatnak is azoknak, akiket meg akarnak védeni. Jelentős mértékben ronthatják a kommunikáció bizalmasságát, ami megfigyelésnek vagy lehallgatásnak tenné ki a gyermekeket.”
Wojciech Wiewiórowski, az európai adatvédelmi biztos felügyelője pedig azt fűzte hozzá, hogy „azok az intézkedések, amelyek lehetővé teszik a hatóságok számára, hogy általánosan hozzáférjenek a kommunikáció tartalmához, érintik a magánélethez való jog lényegét”. Így folytatta: “Még ha az alkalmazott technológia indikátorok használatára korlátozódik is, az egyének szöveges és hangkommunikációjának általános megfigyelésének negatív hatása olyan súlyos, hogy az EU Alapjogi Chartája alapján nem indokolható. Az interperszonális kommunikációs szolgáltatásokban a gyermekek megszólításának felderítésére vonatkozó javasolt intézkedések rendkívül aggasztóak.”
Bírálatban az európai adatvédelmi hatóság és az európai adatvédelmi biztos azt is egyértelművé tette, hogy a végpontok közötti titkosítás használatának bármilyen módon történő megakadályozása vagy elutasítása jelentősen gyengítené a titkosítás általános szerepét.
A biztos válaszol
“Finoman szólva meglepő és feltűnő, hogy az európai adatvédelmi hatóság/adatvédelmi biztos véleménye nem hivatkozik a gyermekek magánéletéhez való jogára” - áll többek között Ylva Johansson válaszában. Az EU belügyi biztosa egy blogbejegyzésben foglalkozott az adatvédelmi kifogásokkal és cáfolta az ott felvetetteket.
Johansson felhívta a figyelmet arra, hogy a javaslat előírja: a szolgáltatóknak olyan technológiákat kell alkalmazniuk, amelyek a legkevésbé sértik a magánéletet, összhangban az iparág legfejlettebb szintjeivel. Azt is leszögezi, hogy az észlelési rendszerek kizárólag a gyermekek szexuális zaklatásának felderítésére és bejelentésére használhatók, és a szigorú biztosítékok akadályozzák meg a más célokra való felhasználást. Ráadásul a javaslat bírósági jogorvoslatról rendelkezik, amelynek értelmében mind a szolgáltatóknak, mind a felhasználóknak jogukban áll megtámadni a bíróságon az őket érintő bármely intézkedést és a felhasználók kártérítésre is jogosultak, ha bebizonyosodik, hogy sérelem érte őket.
Az uniós biztos aláhúzta, hogy bármilyen, úgynevezett észlelési utasítás kiadása előtt konzultálni kell a szolgáltatóval. Ha a hatóságok továbbra is úgy találják, hogy fennáll a gyermekek szexuális zaklatását tartalmazó anyagok veszélye, a szolgáltatót felkérik, hogy nyilatkozzon arról, hogyan valósítaná meg az ilyen anyagok felderítését. “Ez összhangban van a szolgáltatók, a gyermekek és az összes felhasználó alapvető jogai közötti méltányos egyensúly biztosításának szükségességével” - teszi hozzá Johansson.
Nagy szerepe van a folyamatokban a mesterséges intelligenciának. Az automatizált eszközök a gyermekek lehetséges szexuális zaklatásának konkrét mutatóit keresik, vagyis azt hivatottak ellenőrizni, hogy az adott tartalom valószínűleg gyermekek szexuális zaklatásának minősül-e, de nem azt, hogy miről szól. Mindezek pontossága jelentősen meghaladja a 90 százalékot, de vannak olyan technológiák az új CSAM észlelésére, amelyek pontossági aránya 99,9 százalékra állítható (azaz 0,1 százalékos a téves pozitív arány, amelyet azután emberi felülvizsgálatnak vetnek alá).
A rendszer úgy működik a javaslat alapján, hogy az ezzel foglalkozó uniós központ képes lenne gyorsan észlelni, amennyiben megnő a hibaarány. Ez biztosítja, hogy ne kerüljön hamis pozitív eredmény a bűnüldöző szervekhez és a cégek is azonnal értesülnének, ha eszközeik hibás értesítéseket produkálnának, és kötelesek lépéseket tenni ennek kijavítására.
“Ez a jogszabály a legjobb, amit az Európai Unió tehet” - foglalta össze álláspontját Johansson biztos.
A jogszabály tervezete hamarosan a tagállamok és az Európai Parlament elé kerül. Abban mindenesetre nincs vita, hogy közös érdek ennek a területnek mielőbbi, hatékony szabályozása.
