Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

„Elvették a szabadságukat”: megugrott a női öngyilkosságok száma Afganisztánban a tálibok uralma alatt


Női páciensek a Vöröskereszt mentálhigiénés otthonában Herát külvárosában 2012. november 11-én
Női páciensek a Vöröskereszt mentálhigiénés otthonában Herát külvárosában 2012. november 11-én

Afganisztánban a tálibok 2021-es hatalomátvétele óta megugrott a női öngyilkosságok száma, így az ország azon kevesek közé tartozik a világon, ahol több nő vet véget az életének, mint férfi. A hirtelen növekedés akkor következett be, amikor a tálibok szigorú korlátozásokat vezettek be a nők életére, többek között az oktatáshoz és a munkavállaláshoz való jogukra.

Szabana előtt fényes jövő állt. Orvosnak tanult, és készült az esküvőjére.

Ám a tálibok 2021-es hatalomátvétele felforgatta az életét. A militáns csoport megtiltotta a nőknek, hogy egyetemre járjanak, ezért kénytelen volt abbahagyni a tanulmányait. Aztán a vőlegénye, aki külföldön él, felbontotta az eljegyzésüket.

A húszas éveiben járó Szabana múlt hónapban lett öngyilkos szülővárosában, Csarikarban, az északi Parvan tartomány fővárosában.

Ő is azon nők és lányok egyre növekvő számú táborához tartozik, akik öngyilkosok lettek Afganisztánban, a világ azon kevés országainak egyikében, ahol a szakértők becslése szerint több nő követ el öngyilkosságot, mint férfi.

A női öngyilkosságok számának növekedését az országban a szakértők a tálibok nőkre vonatkozó szigorú korlátozásaival hozzák összefüggésbe. A keményvonalas iszlamista csoport megtiltotta a nőknek az oktatásban való részvétel és a foglalkoztatás legtöbb formáját, gyakorlatilag megtagadott tőlük minden nyilvános társadalmi szerepet, és szigorú korlátozásokat vezetett be a mobilitásukra és megjelenésükre vonatkozóan.

A legtöbb mentális beteg a gyanú szerint immár nő

Bár nincsenek hivatalos adatok, afgán mentálhigiénés szakemberek és külföldi szervezetek az elmúlt két évben a női öngyilkosságok számának aggasztó növekedését tapasztalták.

„Ma Afganisztánban a mentális betegségekben szenvedő páciensek többségét nők és lányok teszik ki” – nyilatkozta Mudzsib Kpalvak kabuli pszichiáter.

„Ha megnézzük azokat a nőket, akik korábban dolgoztak vagy tanultak, kilencven százalékuk most mentális problémáktól szenved – tette hozzá. – Óriási gazdasági bizonytalansággal szembesülnek, miután elvesztették a munkájukat, és nagyon aggódnak a jövőjük miatt.”

Sok afgán nő azt mondja, hogy a tálib hatalomátvétel óta gyakorlatilag fogollyá vált otthonában. Túlnyomó többségük munkanélküli, legtöbbjükön reménytelenség uralkodott el.

Eközben megnőtt a nők elleni erőszak a tálibok alatt. A harcosok felszámolták a jogi segítségnyújtási programokat és a speciális bíróságokat, amelyeket a nők és lányok elleni erőszak elleni küzdelemre hoztak létre.

A tizenéves lányok kényszer- és korai házasságának száma is megugrott Afganisztán-szerte. A szülők eladják serdülő lányaikat, hogy elkerüljék a kényszerházasságot a tálib harcosokkal.

Marjam Szaedi afgán nőjogi aktivista szerint egyes nők az öngyilkosságot tekintik az egyetlen módnak arra, hogy meneküljenek szorult helyzetükből. „Öngyilkosságot követnek el, hogy véget vessenek a problémáiknak, ami veszélyes” – mondta a Szabad Európa Azadi Rádiójának.

A Kabulban élő Marjam elmondta, hogy 16 éves testvére súlyos depresszióban szenved, amióta a tálibok megtiltották a hatodik osztályosnál idősebb lányoknak, hogy iskolába járjanak.

„A testvérem mentális egészsége rettenetesen megszenvedte – mondta az Azadi Rádiónak. – Nehéz a lányoknak megbirkózniuk azzal, hogy minden szabadságukat elvették.”

A tálibok szerint tavaly 360 ember követett el öngyilkosságot az országban, azonban részleteket nem közöltek. Nem hivatalos adatok szerint megugrott a női öngyilkosságok száma 2021 óta, amikor a nyugati támogatású afgán kormány összeomlott.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2018-ban rávilágított, hogy a mintegy negyvenmilliós lakosságból nagyjából kétmillió afgán szenved mentális problémáktól.

„A számok ma valószínűleg sokkal magasabbak” – közölte az Action Against Hunger, egy amerikai székhelyű, nem kormányzati szervezet szeptember 5-i nyilatkozatában, hozzátéve hogy Afganisztán „példátlan, eddig nem látott mentális egészségügyi válsággal” küzd.

Kpalvak, a kabuli pszichiáter szerint az országnak nincsenek meg az erőforrásai az általa mentális egészségügyi járványnak nevezett probléma kezelésére.

„A mentális betegek száma rohamosan nő, de a számukra elérhető kezelés nem elégséges – nyilatkozta. – A női pszichiáterek nem tudnak dolgozni a munkájukra vonatkozó korlátozások miatt. Sürgősen kezelni kell a növekvő mentális egészségügyi válságot.”

Szerző: Ahmad Hanajes és Abubakar Sziddik.
XS
SM
MD
LG