A CÖF mintájára vonhatott be külső forrásokat az ellenzék a kampányához az áprilisi parlamenti választás előtt, ennek nagyobb része pedig az Egyesült Államokból érkezhetett – írja a 24.hu. A rendőrség egy feljelentés miatt nyomozást indított, a Fidesz pedig a Nemzetbiztonsági bizottság összehívását kérte.
Márki-Zay Péter volt miniszterelnök-jelölt a lapnak azt mondta, hogy a teljes ellenzéki kampány mintegy 3,5 milliárd forint volt. A hat párt ebből 1,2 milliárd forintot fedezett az egyéni jelöltek és a közös lista után kapott állami támogatásokból.
A fennmaradó 2,3 milliárd forintot a Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) adta, amelyből mintegy négyszázmillió forint mikroadományokból származott, a többit, nagyjából 1,8 milliárd forintot az amerikai Action for Democracy (AFD) nevű, idén februárban alakult szervezettől kapták – derül ki a cikkből.
A 24.hu információi szerint már ment a választási kampány, amikor az Action for Democracy és a Mindenki Magyarországa Mozgalom megkötötte az adománygyűjtésre vonatkozó szerződést. A két szervezet több körben egyeztetett arról, hogyan lehetne szerződésbe foglalni a támogatást.
„Elég sok jogász dolgozott azon, hogy minden törvényes legyen, azt pedig semmi nem tiltja, hogy a szervezetünk külföldről fogadjon el pénzt” – idézi a lap Márki-Zay Pétert. A politikus azt mondta, ha a Békemenet szervezőjeként ismert Civil Összefogás Fórum (CÖF) fizethetett politikai plakátokat, akkor egy másik társadalmi szervezet tehet ilyet.
Csakhogy az MMM plakátoknál jóval többet tett bele az ellenzéki kampányba, ráadásul vezetője a hat párt közös miniszterelnök-jelöltje volt – jegyzi meg a lap.
Ezzel a lépéssel a kampányban a munkák és tevékenységek jó részét lényegében kiszervezték egy olyan szervezetbe, amelyik nem esik a párttörvény hatálya alá. A pártokra vonatkozó kampányfinanszírozás szabályozása elég szigorú. Külföldről és magyar cégektől tilos támogatást elfogadni, csak magánszemély adományozhat, de ha ennek összege meghaladja a félmillió forintot, nyilvánosságra kell hozni az adományozó nevét.
Ugyanakkor a civil szervezetekre vonatkozó szabályozás meglehetősen laza, vagyis a törvény nem tiltja a „kreatív” finanszírozási megoldásokat, ám a megoldás felvet a törvény szövegén túli erkölcsi dilemmákat – írja a lap.
A cikk szerint ezzel az ellenzéki stáb is tisztában volt, egy baloldali szereplő azt mondta, „úgy voltunk vele, hogy amit a Fidesz csinál mondjuk a CÖF-fel, azt nekünk is lehet”.
Kulcskérdés volt, hogy milyen kiadást hogyan címkéznek fel. Arra különösen figyeltek – mondta a lap forrása –, hogy olyan kampányeszközt ne fizessen az MMM, amelyen pártlogó van, mert az könnyen szankcionálható, de a kampány alatti SMS-kampányok, Facebook-hirdetések, pártlogó nélküli óriásplakát-kampányok mehettek Márki-Zayék kasszájából, ahogy a Datadathoz kapcsolódó költések.
A rendőrség sikkasztás és pénzmosás gyanúja miatt nyomoz
A Magyar Nemzet információi szerint a rendőrség nyomozást indított a Mindenki Magyarországa Mozgalomhoz (MMM) érkező, milliárdos külföldi támogatás ügyében.
A feltételezett külföldi pénzek miatt a közérdekű bejelentéseiről elhíresült Tényi István tett feljelentést a Fővárosi Főügyészségen – írja a lap az Országos Rendőr-főkapitányság tájékoztatására (ORFK) hivatkozva. Az ügyben feljelentéskiegészítést rendeltek el, majd a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda sikkasztás és pénzmosás gyanúja miatt nyomozást indított ismeretlen tettes ellen.
A cikkben felidézik, hogy Márki-Zay Péter korábbi ellenzéki miniszterelnök-jelölt augusztus végén egy podcastben arról számolt be, hogy egyesületéhez (MMM) még június közepén is érkezett több száz millió forintos támogatás az Egyesült Államokból. Hozzátették, hogy Márki-Zay Péter szerint a Mindenki Magyarországa Mozgalomra nem vonatkoznak a pártfinanszírozás szabályai, mivel nem párt, és amúgy sem a kampányra költötték a kapott pénzt.
A Fidesz a Nemzetbiztonsági bizottság összehívását kéri
Példátlan eset került felszínre, amikor Márki-Zay Péter, a baloldal miniszterelnök-jelöltje elárulta, hogy több milliárd forint kampánytámogatást kaptak külföldről – közölte szombaton Halász János frakcióvezető-helyettes, a Nemzetbiztonsági bizottság alelnöke.
Ez amellett, hogy törvénytelen, még durva beavatkozási kísérlet is a magyar választásokba. A botrány szuverenitási és nemzetbiztonsági kérdéseket is felvet, ezért nem maradhat tisztázatlanul – írta a fideszes politikus.
Arra kérte Sas Zoltánt, a parlament Nemzetbiztonsági bizottságának jobbikos elnökét, hogy mielőbb hívja össze a testületet.
