Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

„Amíg állnak a falak, ez nem egy eldöntött kérdés” – civil tiltakozás a Magyar Rádió volt épületeinek megmentéséért


Megkezdődött a Magyar Rádió épületeinek bontása 2024. szeptember 2-án
Megkezdődött a Magyar Rádió épületeinek bontása 2024. szeptember 2-án

Hiába a jogerős bontási engedély, a Civilek a Palotanegyedért Egyesület szerint amíg állnak a Magyar Rádió történelmi falai, addig van remény. Hétfőn odaálltak a kamion elé, amely nem állt meg, hanem megtolta a tiltakozókat. Ezt már vizsgálja a rendőrség. A minisztérium szerint minden jogszerű, a bontás a legmagasabb szintű műszaki követelményeknek megfelelően kezdődött meg.

Jogerős a bontási engedély, annak ellenére, hogy per alatt áll, mert az azonnali jogvédelmet elutasította a bíróság – mondta a Szabad Európának Márkus Ferenc építőmérnök, a Civilek a Palotanegyedért Egyesület tagja. Három per is indult a bontás ellen: az önkormányzat, egy társasház és az egyesület nevében ő a felperes; az eljárásokat egyesítette a bíróság. Könnyen lehet, hogy addig húzódik a per, mire az épületeket elbontják, de nem adják fel.

A bontás első napjára, hétfő reggelre tiltakozást szerveztek a civilek a Pollack Mihály térre. Nem volt szerencsés, hogy jött a Momentum is, de nincs nagy jelentősége – mondta Márkus Ferenc. Hozzátette: nem akartak balhét, spontán döntés volt, hogy útját állták az épülettömbhöz érkező teherautónak.

„Furcsa ezt mondani, de szerencse, hogy frusztrált volt a kamionsofőr, és úgy döntött, hogy nem áll meg, hanem erőszakosan nyomja be a tömeget. Cinikus módon azt mondhatnám, hogy ez jól jött, mert a tegnapi demonstráció híre így sokkal nagyobb nyilvánossághoz jutott el” – fogalmazott.

Több rendőri egység érkezett, jöttek baleseti helyszínelők is, ők fogják megvizsgálni, hogy kinek milyen felelőssége van az ügyben. A rendőrségi helyszínelés után a tiltakozók elmentek, nem akadályozták a bejutást a munkaterületre.

Kedd reggel is volt demonstráció a Pollack Mihály téren, a Magyar Rádió volt épülettömbjénél. Márkus Ferenc azt mondja, folytatják a tiltakozást. A keddit már bejelentették, így azt a rendőrség jelentős erővel biztosította, de teherfogalom és atrocitás nem volt – számolt be a civilek képviselője a történtekről.

A civilek 12 pontban fogalmazták meg elvárásaikat a döntéshozók felé, egyebek között a társadalmi egyeztetést hiányolják és sürgetik most is a Pázmány Campus ügyében
A civilek 12 pontban fogalmazták meg elvárásaikat a döntéshozók felé, egyebek között a társadalmi egyeztetést hiányolják és sürgetik most is a Pázmány Campus ügyében

Szerdán is lesz tiltakozás, akkor a rádió épületeinek történelmi és kulturális jelentőségéről hallhatnak előadást az érdeklődők. „Volt már döntés arról is, hogy Kőbányán épül fel a közlekedési múzeum, aztán mégis Debrecenben épül. Korábban a Nemzeti Múzeum kapta meg a rádió volt területét. Nyilván a Pázmány-campus-projekt előrehaladottabb állapotban van, de amíg állnak a falak, addig ez nem egy eldöntött kérdés” – jelentette ki.

Továbbra is hisz abban, hogy mivel a józan ész ellene szól, hogy elbontsák a rádió volt épületeit, kell hogy legyen még esély megvédeni. A bontás hosszú folyamat, már a belső munkálatokkal megkezdődik, ami nem engedélyköteles. A szerkezet bontása viszont még nem kezdődött el, és szerinte hetekig nem is fog.

A nemrég bevezetett új építészeti és beruházási törvény egyik alapelve a társadalmi egyeztetések szükségessége, ennek ellenére a Magyar Rádió épületeinek elbontása és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusának odaépítése ügyében teljesen elmaradt – hívta fel rá a figyelmet.

Egy másik fontos építészeti kérdés a fenntarthatóság; az a trend, hogy bontás helyett felújítják, korszerűsítik a meglévő épületeket. A beruházó azt állítja, hogy ezeket nem lehet gazdaságosan felújítani, energetikailag megfelelővé tenni. Szerinte ez csúsztatás, a szerkezetek többsége használható, jó alaprajzi elrendezésűek, újrahasznosíthatók lehetnének. Az engedélyben szereplő szakértők is ezt írták, hozzátéve, hogy a tervezett funkcióval nem összeegyeztethető, ezért bontandó. Tehát nem a meglévő épületeknek kerestek megfelelő funkciót, hanem mindent leradíroznak a campus érdekében – tette hozzá.

A Szentkirályi utcai oldalon van néhány épület, amelyeket a zártsorú beépítésű utcában ki akarnak bontani. Az egyik lakóháznak közös szerkezeti elemei lehetnek az egyik bontandó épülettel, de erről nincs megnyugtató statikai szakvélemény – hangsúlyozta. Arról sem készült hatástanulmány, hogy az elbontott épületek törmelékének elszállítása és az építőanyagok odaszállítása mekkora terheléssel jár majd, valamint a négyezer diák érkezésére sincs felkészülve az infrastruktúra szerinte.

Ehhez kapcsolódóan: „Ez a kerület nagyon fontos a Fidesznek” – Pikó András józsefvárosi polgármester

Lázár János minisztériuma szerint minden engedély megvan

Az Építési és Közlekedési Minisztérium keddi közleménye szerint elkezdődtek a Palotanegyedben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusának építését megelőző bontási munkálatok, amelyek a híresztelések ellenére minden szükséges engedéllyel rendelkeznek.

Az ÉKM megkapta az építési hatóság által kiadott bontási engedélyt, amely hatályos és végrehajtható, a szállításhoz szükséges közútkezelői hozzájárulást pedig a vállalkozó kapta meg.

A közlemény szerint a munkák a jogszabályi megfelelőségeken túl a legmagasabb szintű műszaki követelményeknek is megfelelően zajlanak, ahogy az előkészítés és tervezés is zajlott. Az elkerülhetetlen zaj-, rezgés- és porterhelés minimalizálása már a közbeszerzés során nagyobb hangsúlyt kapott, mint bármelyik magyarországi beruházásnál, a meghatározott követelmények betartatása a megvalósítás során is elsődleges szempont – közölte az EKM.

A minisztérium továbbra is várja a józsefvárosi kerület vezetése, valamint a lakók javaslatait, hogyan újuljon meg a kerületrész, hogyan és hol legyenek kialakítva új parkok és közösségi terek, illetve hogy a környék mely homlokzatai vagy utcái újuljanak meg.

  • 16x9 Image

    Kertész Ádám

    Kertész Ádám a Szabad Európa budapesti szerkesztőségének külsős újságíró munkatársa. Több mint húsz éve van a pályán, ezalatt számos szerkesztőségben dolgozott, egyebek mellett az InfoRádió, a Független Hírügynökség, a Kossuth rádió, a TV2, a Hír TV és több online hírportál munkatársa is volt.
    Vezetett rádióműsort, szerkesztett tévéműsort, tudósított, riportokat készített híradókba, hírműsorokba, cikkeket írt, hírt szerkesztett, a szakma szinte minden területén szerzett tapasztalatokat.

XS
SM
MD
LG