Ismét történelmi rekordra gyengült a forint a vezető devizákkal szemben. Annyira esetlen, hogy egy amerikai inflációs adat tizedszázalékos romlása is kegyetlenül elbánik az árfolyammal. Nagyon kell az uniós pénzekről szóló megállapodás, különben a forint szabadesésbe kezdhet.
A csütörtöki kereskedési napon a hazai deviza árfolyama a 434-es szintet kóstolgatta az euróval szemben, majd visszaerősödött 430 közelébe. A szeptemberi amerikai inflációs adatok nyilvánosságra kerülését követően perceken belül ismét 433 forint fölé gyengült. A hazai deviza hullámvasúton van, és úgy tűnik, csak a Brüsszellel való kiegyezés segíthet megállítani a kilengéseket.
Kell a megállapodás
„Továbbra is a megállapodás körüli bizonytalanság az Európai Unióval a Magyarországnak járó pénzügyi támogatások ügyében. Lényegében ezt árazza a piac” – mondta a Szabad Európának Virovácz Péter, az ING vezető elemzője.
A szakember szerint ez kulcskérdés. Emellett Magyarország folyó fizetési mérlege is strukturális nyomás alatt tartja a forintot, sőt ikerdeficittel áll szemben. Ez azt jelenti, hogy a költségvetési hiány is jelentős és a folyó fizetési mérleg is komoly deficitet mutat, vagyis mind a belső, mind a külső egyensúly megbomlott.
A választások előtt a kormány lényegében kiköltekezett és ehhez jött még az évek óta csökkenő többlet a külkereskedelemben, amely mára brutális hiánnyá erősödött. Miután a gázárak az egekben, az államnak sokkal többet kell költenie az energia beszerzésére és ez rontja a folyó fizetési mérleget.
Magyarország folyó fizetési mérlegében 2630 millió euró deficit keletkezett a második negyedévben, ami 1453 millió euró romlás az egy évvel ezelőttihez képest.
„A befektetők az elmúlt két év tapasztalata alapján minden esetben a legrosszabbra készülnek. A pesszimista forgatókönyv alapján elveszítjük az uniós forrásokat, különböző finanszírozási problémák jelennek meg, és súlyosbodik az ikerdeficit” – mondta az elemző, aki szerint ugyanakkor nem ilyen rossz a helyzet. A befektetők azonban a legrosszabb szcenárióra készülnek és ez tükröződik a forint árfolyamában.
A szakértő szerint egyszerűen hiányoznak a pozitív hírek a forint piacán. Ezzel kapcsolatban Kolba Miklós devizaszakértő korábban azt mondta a Szabad Európának, hogy a pénzpiac nagyon szereti a jó híreket és közepesen szereti a rossz híreket, mert azok legalább konkrét, már megtörtént eseményeket takarnak, azzal már lehet mit kezdeni.
Az uniós támogatásokkal kapcsolatos tárgyalások azonban túl régóta húzódnak. A piac ugyanakkor nem szereti a bizonytalanságot, és egy idő után már büntet. „Mi már büntiben vagyunk. Ez az jelenti, hogy már lényegtelennek látszó, apró, a magyar gazdaságot negatívan érintő fejleményekre is drasztikusan reagál a forintpiac, még akkor is, ha normál esetben nem kellene” – tette hozzá.
Használni is kellene, nemcsak mutogatni
A forint gyengülését nem lehet monetáris eszközzel sem megállítani. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) devizatartaléka csökken, miután nem vagy alig érkeznek pénzek az EU-tól. A gond az – és a piac ezt árazza –, hogy egyre kevesebb devizája van Magyarországnak, miközben egyre többet és nem forintban kell fizetnie például az energiáért. Ezen segíthetne, ha megszületne a megállapodás az Európai Unióval, és ismét kinyílna a brüsszeli pénzcsap.
Zsiday Viktor befektetési szakember, a Citadella Alapkezelő vezetője szerint sok elemző úgy tekint a devizatartalékra, mint valami minden körülmények között megőrzendő és minimálisan egy előre meghatározott szinten tartandó értékre, egy elrettentő erőre, egy olyan bizalomerősítő eszközre, amelyet soha nem használunk fel.
„Olyan fegyver ez, amely puszta létezése okán elrettenti a támadókat, de nem vethetjük be, mert akkor eltűnne. De vajon mi értelme van puskát tartanunk, ha soha nem használhatjuk?” – írta szerdán blogjában a befektetési guru.
Zsiday szerint a tartalékok azért vannak, hogy a nagy bajban bevessük őket. Úgy gondolja, hogy Magyarországon baj van. Az ország havonta hatalmas pénzeket költ energia (elsősorban földgáz) vásárlására, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy az MVM forintot vált euróra, és ezért megveszi a gázt.
Viszont a folyamatos, hatalmas mértékű euróvásárlás állandóan gyengíti a forintot, ami egyre magasabb inflációt, egyre magasabb kamatokat és egyre nagyobb aggodalmat okoz. Erős pozitív visszacsatolás van itt: a gyenge forint emeli az inflációt, ami még gyengébb forintot és további devizakeresletet okoz, ami tovább gyengíti a forintot. Ezért úgy gondolja, hogy a jegybanknak maximális erővel fel kell lépnie a forint gyengülése ellen, amire van is eszköze.
Mivel a hazai devizapiaci egyensúlytalanságot gyakorlatilag a gázvásárlás okozza, enélkül a fizetési mérleg nagyjából egyensúlyban lenne, semmi akadálya nincs annak, hogy az MVM közvetlenül a jegybanktól, a jegybanki tartalékok terhére vegye meg az eurót. Ezáltal a jegybanki devizatartalék csökkenne, viszont a folyamatos eurókereslet nem jelentkezne a piacon, így lenne esélye a forintpiac stabilizálódásának.
Annál is inkább megtehetnék ezt, mert a kormányzat legalább hetente háromszor elmondja, hogy bármit megtesz az EU-megállapodásért. Márpedig ha bármit megtesznek, akkor kell, hogy legyen megállapodás. Ha pedig lesz megállapodás, akkor ismét sok milliárd euró fog befolyni Magyarországra, és jövőre visszatöltődnek a devizatartalékok, így nem is az a helyzet, hogy tartósan alacsonyra esne a tartalékok szintje.
Mindent megtesz a kormány
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón azt mondta, hogy a forint gyengülésének oka, hogy a magas energiaárak negatívan hatnak.
„Magyarország energiakitettsége jelentős, emiatt nálunk a külföldről megvásárolt energia nagy részt jelent a külkereskedelmi mérlegben, ezért nekünk eurót és dollárt kell beszereznünk” – mondta a portfolio.hu tudósítása szerint. Gulyás azt mondta, amit a kormány meg tud tenni, azt megteszi: kiegyensúlyozott költségvetés és a külkereskedelmi deficit csökkentése.
Hogy mennyire esetlen a forint, azt a csütörtöki események is jól tükrözik. A piac feszülten várta, hogy milyen inflációs adat érkezik az Egyesült Államokból. Szeptemberben az USA-ban a fogyasztói árindex éves szinten 8,2 százalékkal nőtt, miközben az elemzők 8,1 százalékot vártak.
A maginfláció éves szinten 6,6 százalékra ugrott, miközben az elemzők 6,5 százalékra számítottak. Az egytized százalékos amerikai adatok miatt a forint árfolyama percekkel az amerikai adatok nyilvánosságra kerülését követően gyengülni kezdett az euróval és a dollárral szemben is. Estére viszont ismét erősödött az árfolyam.
