Ismét nagyot zuhant a forint árfolyama, miután átlépte a 426-os szintet az euróval szemben. Kolba Miklós devizapiaci szakértő szerint a piac még a rossz hírt is jobban tolerálja, mint a bizonytalanságot. „Most büntiben vagyunk” – mondta, mert még mindig nem sikerült megállapodni az EU-val a pénzügyi támogatásról.
Az elmúlt hónapokban többször ért el történelmi rekordot a forint. Ez a hét is úgy kezdődött, hogy árfolyama rekordmélyre süllyedt az euróval szemben. A kora délutáni órákban 426 forintig gyengült a hazai fizetőeszköz az euróval szemben.
Kis tétellel is lehet már fogadni
„Csak találgatni lehet, hogy miért indult lejtmenetbe a forint” – mondta a Szabad Európának Kolba Miklós, az ING devizapiaci szakértője. Kolba szerint semmi olyan hír nem jelent meg hétfő dél körül, amely érdemben befolyásolhatta volna a forint árfolyamát.
Habár több tényező hat a forint árfolyamára, szerinte ezek közül az egyik legfontosabb az, hogy mi lesz a Magyarországnak járó uniós forrásokkal, lesz-e megállapodás Brüsszelben a kormány és az Európai Unió között.
„A kormány pozitív tartalmú kommunikációt folytat az uniós pénzekkel kapcsolatban. Ennek fő üzenete az, hogy Magyarország meg fogja kapni az uniós támogatásokat. Nagyon hiányzik ugyanakkor a másik oldal megerősítő kommunikációja” – mondta Kolba Miklós.
A szakértő szerint a küldő oldal, vagyis az Európai Unió tudná a piacokat megnyugtatni, a forintra nehezedő nyomáson enyhíteni, ha egyértelműen kijelentené, hogy nem lesz gond a magyar programmal, és megállapodnak az uniós források felhasználásáról.
„A pénzpiac nagyon szereti a jó híreket és közepesen szereti a rossz híreket. Ez első hallásra furcsa lehet, de a piac azért tolerálja a rossz híreket, mert azok legalább konkrét, már megtörtént eseményeket takarnak, azzal már lehet mit kezdeni” – mondta az elemző.
Kolba Miklós szerint az uniós támogatásokkal kapcsolatos tárgyalások túl régóta húzódnak. A piac ugyanakkor nem szereti a bizonytalanságot, és egy idő után már büntet. „Mi már büntiben vagyunk. Ez az jelenti, hogy már lényegtelennek látszó, apró, a magyar gazdaságot negatívan érintő fejleményekre is drasztikusan reagál a forintpiac, még akkor is, ha normál esetben nem kellene” – tette hozzá.
Most ott tartunk, hogy egy közepes tétellel, akár ötven-százmillió eurós tranzakcióval is el lehet húzni egy-két forinttal a hazai valuta árfolyamát. Ez azt jelenti, hogy nem likvid a piac, kicsi a mozgás, és a fent említett közepes tételek is meg tudják mozgatni a forint árfolyamát.
Kolba Miklós megemlítette az energiaárak és a költségvetés helyzetét mint olyan tényezőket, amelyek hatással vannak a gyengülő forint árfolyamára.
Nagy a baj
Bod Péter Ákos volt jegybankelnök és miniszter, a Corvinus egyetem tanára a portfolio.hu-n megjelent véleménycikkében négy fő okot sorol fel a hazai valuta sérülékenységével kapcsolatban.
A nemzetközi porondon az amerikai dollár dominál. „Az amerikai dollárnak menedékvaluta mivolta eleve dollárerősödéssel és a peremhelyzetű országok valutáinak gyengülésével szokott járni globális kockázatok megnövekedése idején” – vélekedett a szakember. Az amerikai jegybank elkezdte emelni a kamatot, ez pedig nagy tőkeáramlásokat indított el a kockázatosabbaktól a legbiztosabb valuták irányába.
A forint esetében emellett külön kockázati tényező a magyar gazdaság energiafüggősége. Miután a gázárak az egekben, az államnak sokkal többet kell költenie az energia beszerzésére. A gond az, hogy megugrott az államháztartás hiánya, miközben a fizetési mérlegünk is egyre nagyobb deficitet mutat.
Magyarország folyó fizetési mérlege egyre borúsabb képet mutat, július végén 1,674 milliárd euró, mintegy hétszázmilliárd forint volt a folyó fizetési mérleg hiánya, több mint duplája a júniusi 806 millió eurónak.
Eközben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) devizatartaléka csökken, miután nem vagy alig érkeznek pénzek az EU-tól. A gond az – és a piac ezt árazza –, hogy egyre kevesebb devizája van Magyarországnak, miközben egyre többet és nem forintban kell fizetni az energiáért. Ezen segíthetne, ha megszületne a megállapodás az Európa Unióval, és ismét kinyílnia a brüsszeli pénzcsap.
Kávézunk az IMF-fel
Ezzel kapcsolatban mondta lapunknak Jaksity György, a Concorde Értékpapír Zrt. igazgatóságának elnöke, hogy rövid távon van nagyobb probléma is az uniós megállapodás hiányával: „annyira nincs deviza az országban, hogy gond lehet az orosz gáz kifizetésével is”.
Nem csoda, hogy a kormány semmit sem bíz a véletlenre, szoros kapcsolatot tart olyan pénzügyi intézetekkel, amelyek segíthetnek, ha beütne a krach. Ahogy beszámoltunk róla, Magyarországon járt júliusban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége. A találkozó nem a szokványos évenkénti megbeszélés része volt, erre csak 2022 végén kerül sor a valutaalappal, a júliusi találkozón „gazdasági fejleményekről” beszélgettek a magyar hatóságokkal – közölte akkor az IMF a Szabad Európával.
A Pénzügyminisztérium is elismerte lapunknak, hogy nem a IV. cikkely szerinti rendes éves találkozó volt, hanem „szakértői egyeztetések zajlottak”. Az IMF szerint ugyanakkor a kormány nem kért pénzügyi segítséget, és a lapunk által megkérdezett szakértők sem látják most még szükségét annak, hogy a valutaalaphoz forduljunk.
