Amikor beütött a Covid–19, hosszú sorok kígyóztak az aranyat árusító boltok előtt Lengyelországban. Aztán jött Oroszország teljes körű inváziója Ukrajnában, ami újabb aranylázat váltott ki.
Piotr Kozik, a lengyel pénzverőben gyártott aranyrudakat és érméket árusító varsói bolt vezetője emlékszik arra, hogy az orosz invázió napja, 2022. február 24. torkos csütörtök volt, amikor a lengyelek hagyományosan paczkival, lekvárral töltött fánkkal kényeztetik magukat.
„Aznap az aranyért hosszabb sorok álltak a boltunknál, mint a fánkért a pékségnél” – mondja Kozik.
A lengyeleket megrázta a határaikon túli háború, amelynek nyomán menekültek özönlöttek az országba. Sokan gondolták úgy, hogy az arany anyagi és lelki biztonságot nyújthat.
Ma már nincsenek ilyen sorok, de az arany iránti kereslet változatlan, miközben a háború már harmadik éve tart. A nyugtalanságot növeli a migrációs válság Lengyelország és Belarusz határán, amit a lengyel hatóságok Moszkvában és Minszkben kitervelt hibrid háborúnak tekintenek.
Radosław Paklikowski 38 éves vállalkozó a nyugat-lengyelországi Wrocławból 2021-ben kezdett arany- és ezüstérméket vásárolni. Most eszközeinek öt százalékát fekteti nemesfémekbe.
„Fontos, hogy valódi, fizikai aranyunk legyen. Ezalatt nem egy tonna aranyat értek, hanem egy olyan összeget, amely segít átjutni a határon, vagy biztonságba helyezni a családot, ha bármi történik” – mondja.
A NATO-tagság egyeseknek biztonságérzetet ad, ennek ellenére sokan aggódnak az egykor Moszkva irányítása alatt álló régióban, hogy ha Oroszország győzni fog Ukrajnában, nem áll ott meg.
Miközben a kormányok erősítik a védelmet, és fegyvereket küldenek Ukrajnába, a hétköznapi emberek maguknak is oltalmat keresnek. A jómódúak közül többen házat vásároltak Spanyolországban és Olaszországban.
A lengyelországi ingatlanbefektetésekkel vagy műalkotásokkal ellentétben az arany, a gyémánt és az ezüst könnyen mozgatható.
Lengyelországban az arany vonzereje összefonódik a második világháború elhúzódó traumájával, amikor a túlélést biztosíthatta.
Még mindig szájról szájra járnak az olyan történetek családi vagy baráti körben, amelyekben az arany ékszereknek vagy pénzérméknek volt köszönhető a túlélés – ezek tették lehetővé, hogy élelmiszert vásároljanak vagy biztonságban átkelhessenek a határokon, amikor az ország a német és a szovjet erők megszállása alatt állt. A háborúban közel hatmillió lengyel állampolgár vesztette életét, köztük a lengyel zsidók többsége.
Marta Bassani-Prusik, a lengyel pénzverde nemesfém-kereskedelemért felelős vezetője elmondta: ügyfeleik között vannak olyan lengyelek, akik emlékeznek a családi történetekre, valamint olyan, lengyel gyökerekkel rendelkező emberek, akik visszatérnek, hogy lássák őseik földjét, akik közül néhányan a varsói gettóból menekültek el.
„Azt mondják, hogy csak az aranynak köszönhetően élnek, annak, hogy a nagyszüleiknek volt aranyrúdjuk vagy aranyérméjük” – mondja.
A befektetési aranyrudak és érmék piaca lanyha volt a Covid–19 előtti években, de a járvány és a háború nyomán fellendült, „mert mindenki félt attól, ami történt” – teszi hozzá.
Éppen kiegyenlítetté vált az aranypiac, amikor újabb lökést adott neki a világjárványt követő infláció, amely Lengyelországban meghaladta a 18 százalékot.
Az arany ára hullámzó, mint a részvényeké; a befektetők veszíthetnek, ha drágán vásárolnak és olcsón kényszerülnek eladni. Az arany ráadásul el is veszhet vagy ellophatják. Mivel a globális piacon dollárban szabják meg az árát, akárcsak az olajét, az árfolyamingadozások egyes esetekben növelhetik a kockázatokat.
Az arany univerzális használhatóságának is köszönheti a vonzerejét. Az ára troy unciánként – ez 31 gramm, és a nemesfémek szabványmértéke – mintegy 1300 dollárról 2300 dollár fölé emelkedett az elmúlt évtizedben.
Az emelkedést leginkább az ázsiai magánszemélyek és a központi bankok keresletnövekedése generálja Michal Teklinski, a Goldsaver szakértője szerint. Ez a Goldenmark Group befektetési aranykereskedő cég népszerű új fiókja, amely lehetővé teszi az ügyfeleknek, hogy részletre vásároljanak fizikai aranyat.
Teklinski előrejelzése szerint az árak a következő években tovább fognak emelkedni, mivel a kínai központi bankok és a feltörekvő piacok növelik az aranytartalékaikat.
A globális fellendülés közepette a lengyel fizikai arany piaca 2020 után az egyik legerősebb Európában, csak Németország, Svájc és Ausztria előzi meg. Ezt Teklinski szerint a vagyonnövekedés és a hatóságokkal szembeni bizalmatlanság táplálja. „2020 után az emberek elkezdtek visszatérni a gyökereikhez” – mondja.
Az 1766 óta működő lengyel pénzverde egykor állami vállalat volt, de a kommunizmus bukása után privatizálták, és jelenleg a varsói tőzsdén jegyzik. Fenntartja a kizárólagos jogot a lengyelországi forgalomban lévő érmék gyártására, emellett több országnak is ver pénzérméket szerte a világon, Paraguaytól Írországig és Luxemburgtól Thaiföldig.
A vállalat közölte, hogy az arany lengyel bányákból jön, etikus forrásból és előállításból származik – ami azt jelenti, hogy tiszteletben tartják az emberi jogokat és a környezetvédelmet.
A pénzverő varsói belvárosi üzletében, a felhőkarcolók tövében – az egykori gettó helyén – folyamatosan frissítik napközben az aranyárat egy képernyőn.
Egyik délután a negyvenéves üzlettulajdonos, Marcin Grzesiak három aranyérmét rendelt. 29 ezer złotyt (több mint két és fél millió forintot) adott át készpénzben; az érméket a zsebébe csúsztatta.
A Lengyelország keleti részén, a belarusz határ közelében élő Grzesiak azt mondta, hogy diverzifikálni szeretné befektetéseit a geopolitikai helyzet és a globális pénzügyi stabilitást fenyegető kibertámadások veszélye miatt.
„Zavaros időket élünk – vélekedett. – Nem számítottam arra, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát. Még ukrán barátaim sem számítottak erre. Bármi megtörténhet.”
