220 000 forint körüli összeget visz haza kedvezmények nélkül egy teljes állásban dolgozó magyar ember. A hivatalos átlagbér kicsit más, az már nettó 293 000 forint. Kezd idén is igen elszállni a költségvetési hiány, aminek a vége még nagyobb államadósság lesz.
Sokféleképp lehet számolni azt, hogy mennyit keresnek egy országban, ennek megfelelően Magyarországon is egyre többféle adatot publikál a KSH.
Így például nagyjából 220 000 forintos nettót kap az az ember, aki épp középen áll (ez a nettó mediánbér), azaz ugyanannyi teljes állásban foglalkoztatott keres nála többet Magyarországon, mint ahány kevesebbet.
Egészen pontosan a medián bruttó kereseteket adja meg a KSH a teljes állásban foglalkoztatottaknál, ez 332 000 forint. Ennek az esetleges kedvezmények nélküli nettója 220 000 forint.
A bruttó átlagkereset 427 000 forint volt minden cégre nézve, ami 284 000 forintos nettót ad meg. A KSH azonban jellemzően a kis (öt főnél kisebb) cégeknél foglalkoztatottakat kihagyja, amikor átlagkeresetet jelent be.
Így legutóbb is azt jelentette be, hogy 440 000 forint az átlagkereset, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset pedig 293 000 forint volt. Ez egyébként nagyjából tízszázalékos növekedés tavalyhoz, azaz a járvány első évének áprilisához képest.
Erősen nőtt a hiány
A KSH csütörtökön közölte még, hogy az előzetes adatok szerint az kormány első negyedéves hiánya 788 milliárd forint. Ez a GDP 6,1 százalékának számít. Egészen pontosan a kormányzati szektor bevétele 5008 milliárd forint, kiadása 5796 milliárd forint volt idén január és április között.
Amikor többet költ a kormány, mint amennyi pénzt megkap és beszed, az ország jellemzően kölcsönkér, azaz államadósságból tudja finanszírozni. A tavalyi első negyedévhez képest 664 milliárd forinttal, GDP-arányosan 5,1 százalékponttal költött többet a kormány, mint amennyi befolyt hozzá.
2008 óta nem kezdett ekkora költekezésbe egyetlen kormány sem, 2008 első negyedéve óta nem volt ilyen szintű lyuk a magyar költségvetésben, írta a Portfólió.hu. A kormány tavaly, a járvány első hullámánál még a fegyelmezett költségvetés pártján állt, és 2,7 százalékos hiányt akart.
Nyáron már arról beszélt Varga Mihály, hogy „nem kell vaskalaposan ragaszkodni” ehhez a hiánycélhoz, lehet az nagyobb is. Végül inkább akkora pénzszórásba kezdet a kormány, hogy a költségvetési hiány meghaladta a nyolc százalékot. Idén is hasonló kiköltezést tervez, GDP-arányosan 7,5 százalékos mínusz volt a tervük.
Hivatalosan a járvány elleni védekezés miatt száll el a hiány. Nem mindegy azonban, hogy ezt mire költi a kormány: a gazdaság egészének megsegítésére vagy a rendszerhez hű érdekcsoportok kistafírozására, kínai szempontból megtérülő beruházásokra, vadászati kiálltásra, újabb stadionokra.
