Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön arról számolt be, hogy Albin Kurti koszovói miniszterelnök elutasította a brüsszeli rendezési tervet.
„Csalódottak vagyunk, hogy nem sikerült ma előrelépést elérni – közölte egy amerikai külügyi szóvivő. – Mint már többször mondtuk, az EU közvetítésével folyó párbeszéd az egyetlen előremutató út Koszovó és Szerbia számára” – tette hozzá.
Koszovó még 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától. Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet.
Az Európai Unió évek óta próbál közvetíteni a szemben álló felek között, egyelőre azonban nem történt áttörés a megbékélési folyamatban. Mindössze néhány hónappal ezelőtt még elég ígéretesnek tűnt a helyzet számos szakértő szerint. Ekkoriban jelentette be Borrell, hogy a szerb és a koszovói kormány is kilátásba helyezte a blokk béketervének elfogadását. Ennek reménye mára teljesen elillanni látszik, ugyanis nem történtek konkrét lépések az ügyben, sőt a feszültség májusra jelentősen fokozódott.
„Mindkét országtól elvárjuk, hogy vegye komolyan a kötelezettségeit a kapcsolat normalizálásáról idén elfogadott megállapodás alapján. Fogytán az idő” – hangsúlyozta az amerikai külügyminisztérium.
A tárca előrelépést sürgetett egyebek mellett a szerb többségű koszovói önkormányzatok közösségének létrehozásában, amire Pristina már egy évtizeddel korábban ígéretet tett.
Leszögezték: az Ötök nevű csoport – az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia, Németország és Olaszország – egységes a szerb–koszovói párbeszéd támogatásában.
„Belső egyeztetéseket fogunk folytatni, és európai partnereinkkel is tárgyalunk a következő lépésekről” – tájékoztattak.
Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön arról számolt be, hogy a koszovói kormányfő elutasította a brüsszeli béketervet. Albin Kurti ragaszkodni látszik ahhoz, hogy mindenekelőtt Szerbia ismerje el hazája függetlenségét, és csak ezt követően kerülhet sor a viszony normalizálására.
„Kurti nem állt készen az előrelépésre” – mutatott rá Borrell, hozzátéve, hogy a koszovói miniszterelnök első lépésként továbbra is országa de facto elismerését várja.
Ehhez kapcsolódóan: Egyre több roma gyermek kényszerül koldulásra Koszovóban
A közösség rendezési javaslatát elfogadó Aleksandar Vučić szerb elnök megerősítette, hogy a tárgyalás sikertelen volt, amiért koszovói kollégáját hibáztatta. Ezzel szemben Kurti épp őt vádolta a megbeszélés szabotálásával, és úgy vélekedett, hogy az EU Belgrád pártjára állt.
Borrell kijelentette, hogy a felek közötti konfliktus megoldása elengedhetetlen előfeltétele az esetleges jövőbeli európai uniós csatlakozásnak.
A nyugati országok a feszültség csillapításán dolgoznak, amióta csak májusban erőszakba torkollott egy tüntetés Koszovó északi térségében. A szerb demonstrálók és a NATO helyi békefenntartó erői közötti összecsapásokban kéttucatnyi magyar katona is megsebesült.
Ehhez kapcsolódóan: Hazahozták a Koszovóban megsérült magyar katonák kisebbik részét
Az ügy előzménye, hogy április 23-án négy, szerb többségű észak-koszovói településen is előrehozott önkormányzati választást tartottak, miután az addigi vezetők tavaly lemondtak egy vitás kérdés miatt. A szerbek többsége bojkottálta az előrehozott választást, így a részvételi arány csak 3,47 százalék volt. A leadott szavazatok alapján albán polgármesterek nyertek, akiket a tiltakozások ellenére később be is iktattak.
Ehhez kapcsolódóan: A koszovói erőszak közepette árulónak bélyegzik a jószívű kávézótulajdonost
Sem a helyi szerbek, sem Belgrád nem tartja elfogadhatónak, hogy a bojkott miatt ilyen alacsony részvétel mellett lezajló választást Pristina legitimnek nevezze.
