A választási eredmény és az ukrajnai háború volt a hét két meghatározó témája. Kutattuk a Fidesz negyedik kétharmadának okait, beszéltünk a szavazókkal, feltérképeztük, mi vár ránk a következő hetekben. Közben felkavaró hírek jöttek az ukrajnai Bucsáról és Kramatorszkból is. Heti összefoglalónk.
Ötödik kormányát alakíthatja meg Orbán Viktor, a Fidesz egymás után negyedszer is kétharmados győzelmet aratott az általános parlamenti választáson. A még nem végleges adatok szerint a fővárosban két választókerületet nyertek a kormánypártok, országosan ugyancsak két választókerületet nyert az ellenzéki összefogás. Bekerült a parlamentbe a szélsőjobboldali Mi Hazánk Mozgalom, és bár nem tudta megugrani ezt a küszöböt a Kutyapárt és a Gattyán-féle Megoldás Mozgalom, de az eredményük elég ahhoz, hogy költségvetési támogatást kapjanak. A kormány által gyermekvédelminek nevezett népszavazás érvénytelen lett.
A választási eredményeket itt követtük percről perce, és élő videoműsorban elemeztük a kialakult helyzetet vasárnap este. Elemzői véleményt itt is olvashatnak: a Fidesz földcsuszamlásszerű győzelméhez az ukrajnai háború és a Jobbik-tábor összeomlása járulhatott hozzá. A jövőre tekintve összeszedtük, milyen jogai és kötelezettségei lesznek a most beszavazott képviselőknek, melyek a tevékenységükre vonatkozó legfőbb szabályok.
A héten az is kiderült, hogy nem lesz parlamenti képviselő Márki-Zay Péter. Az ellenzéki miniszterelnök-jelölt közösségi oldalán azt írta, még a látszatát sem szeretné fenntartani annak, hogy Magyarország parlamentáris demokrácia, ahol a parlamentben az ellenzék bármit is elérhet, ezért nem ül be listavezetőként megszerzett helyére. A politikus szerint ebben a rendszerben bebizonyosodott, hogy választásokon nem lehetett leváltani a Fideszt.
Kényszerházasság, ahol a szabályok kioltják a kapcsolat tüzét – ennek bizonyult az ellenzéki összefogás, mondja elemzőnk. Ruff Bálint kommunikációs és kampánytanácsadóval fél éve követjük az eseményeket, záró podcastunkból az is kiderül: a választási eredményhez nagyban hozzájárult az is, hogy a szavazás Kelet és Nyugat vagy háború és béke közötti választásig levitt témáját tovább tudta tolni az élet és halál kérdésének szintjére. Más síkon tanulságos az a videónk, amelyet a borsodi Gadnán forgattunk. A községben mindenki a Fideszre szavazott, azt kutattuk az ott lakókat faggatva, hogy miért.
Régi rend régi szereplőkkel
Szijjártó Péter helye biztos az új Orbán-kormányban, és az országos politikai erőtérbe visszakerült Lázár János magához édesgetését is megkezdte a régi-új kormányfő. Ez utóbbira az utal, hogy a választások utáni nemzetközi sajtótájékoztatón úgy fogalmazott Orbán Viktor, hogy a hódmezővásárhelyi mandátum díja egy kiskereskedelemmel foglalkozó miniszteri poszt lehet. Maradunk a NATO-ban és az EU-ban, de várja a francia elnökválasztás eredményét, mondta a kormányfő. Olvassa el, mi másról volt még szó a beszámolón.
Nem tűnik életképesnek Gattyán György pár hónapja gründolt pártja. A tömörülés indulását az egyértelmű üzenet, a támogatók hiánya és fideszes szereplők sűrű felbukkanása kísérte, így a Gattyán György által várt kétharmad helyett egyelőre egy százalék jött össze nekik. A párt jövője bizonytalannak tűnik: hivatalosan folytatnák, csak nem biztos, hogy még két évig, mert az hosszú idő. Olvassa el, mit derítettünk ki a Megoldás Mozgalomról.
Mire számíthatunk?
A választások előtti osztogatás, a rezsicsökkentés, az üzemanyagok és néhány alapvető élelmiszer árának befagyasztása mellett szinte üres államkasszával vág neki a kormány a gazdasági bajok orvoslásának. Elszabaduló energiaárak, tomboló infláció, lassuló növekedés, elakadó uniós pénzek, brutális költségvetési hiány: nehéz lesz megszorítások nélkül kezelni a helyzetet. Elemzőket kérdeztünk arról, hogy mire számíthat az ország.
Továbbra is veszteségesen üzemelnek a kis benzinkutak, ezen még a hónap végéig igényelhető állami támogatás sem segít. A kutasok arra panaszkodnak, hogy nem tudnak elég üzemanyagot rendelni. A Mol elismerte, hogy kevesebbet szállít, de a cég szerint nincsenek ellátási gondok, viszont a nagykereskedők kapitulálása miatt csak márciusban 125 új ügyfelük lett, és őket is ki kell szolgálniuk üzemanyaggal. Valós körkép, nem rémhírterjesztés.
Még évekig eltarthat, mire a Ráckevei-Duna szigetszentmiklósi szakaszán 2020 decemberében elkövetett olajszennyezés hatósági része lezárul. A település polgármestere azt mondja, bár az idei költségvetésben erre előirányzott pénzt végül másra kell költeni, nem mondott le arról, hogy a hasonló katasztrófák megelőzése érdekében szenzoros riasztórendszert szereltessen a csatornahálózatba. Utánanéztünk, hol tart az ügy.
Ukrajnai háború: rémtettek Bucsában, kilőtt pályaudvar Kramatorszkban
Megdöbbentő és felzaklató fényképek és videofelvételek jutottak a Szabad Európához az ukrajnai Bucsáról. A Kijevhez közeli településen az ukrán csapatok az oroszok kivonulása után civilek holttesteit találták az utcán. Az ukrán fővárostól északnyugatra fekvő Bucsa polgármestere elmondta, hogy az orosz katonák mintegy háromszáz helyi lakost lőttek le, a holttestek többségét állítólag tömegsírba dobták. Honlapunkon olvashat arról is, hogy kiderült, orosz katonák egy erősen radioaktív területen ástak árkokat Csernobilnál, és a német hírszerzés lehallgatta az orosz hadsereg rádióforgalmát a bucsai civilek meggyilkolásáról.
Pénteken újabb borzalmas harci cselekményről érkezett hír: az utasokkal teli kramatorszki pályaudvart lőtték az oroszok (bár ezt ők tagadják), félszáznál is többen vesztették életüket. A háború elől menekülő helyiekre a szabadság helyett a halál várt a civilek kimenekítésére használt kelet-ukrajnai állomáson.
Minden menekültet traumatizáltnak tekinthetünk, hiszen a legnagyobb trauma a gyökérvesztés traumája, ergo itt szinte mindenki ettől szenved – mondja az Ukrajnából érkező menekültekről dr. Hárdi Lilla orvos, pszichiáter. Ő hozta létre és vezeti a Cordelia Alapítványt, amely több mint huszonöt éve foglalkozik menekültekkel. Munkatársaival az első naptól kezdve segíti az Ukrajnából érkezőket is, benyomásairól, tapasztalatairól beszéltünk vele.
Brüsszel lépett
Indul a jogállamisági eljárás Magyarországgal szemben, amelynek végén, még ebben az évben forrásmegvonással sújthatják Magyarországot. Az eljárásban csak Magyarország érintett, Lengyelország esetében ezt nem látta szükségesnek az Európai Bizottság. A testület elnöke, Ursula von der Leyen szerint Magyarországgal sok területen van vitája az EU-nak, ezek egyike a korrupciós kockázat. Ez az oka nemcsak annak, hogy most megindult az eljárás, hanem annak is, hogy Magyarország nem juthat hozzá a helyreállítási alap forrásaihoz.
