Az Európai Parlament csütörtökön szavaz arról a jogszabályi javaslatról, amely a következő ciklusban a jelenlegi 705-ről 716-ra növelné a 2024. június eleji európai választásokat követően a képviselő-testület mandátumainak számát. A magyar képviselők száma a következő parlamenti ciklusban is változatlan marad.
Egy, az EP plenáris ülésén csütörtökön szavazásra bocsátandó jogszabályi javaslat az elmúlt öt évben végbement demográfiai változások tükrözéseként tizenegy fővel, 716-ra növelné a 2024 és 2029 közötti ciklusban a képviselő-testület tagjainak számát. Az EP alkotmányügyi szakbizottsága által hétfő este megszavazott jelentés, amelyet Vincze Loránt román néppárti és Sandro Gozi, a Renew pártcsoport francia színekben politizáló tagja jegyez, a jövőben európai listán megválasztandó képviselőknek tartana fenn további 28 helyet, bár a kezdeményezés aligha kap zöld utat a választási törvény elfogadásáért felelős tanácsban.
Kilenc tagállam kapna pluszmandátumot
A Vincze–Gozi-jelentés annak a kilenc uniós tagállamnak juttatna pluszmandátumot, ahol a népességszám növekedése indokolttá teszi a kiigazítást. Az EP plenáris ülésén csütörtökön elfogadandó javaslat értelmében Spanyolországnak és Hollandiának két-két mandátummal több jutna a 2024. június 6. és 9. között megválasztandó új európai képviselő-testületben. Rajtuk kívül Ausztria, Dánia, Finnország, Szlovákia, Szlovénia, Írország és Lettország kapna egy-egy pluszmandátumot. Ezzel az EP létszáma a jelenlegi 705-ről 716 főre emelkedne. Magyarországnak a javaslat értelmében ugyanúgy 21 képviselői hely jutna a következő Európai Parlamentben, mint a jelenlegiben.
Az uniós szerződés 750+1 főben (utóbbi a parlament elnöke) maximálta az EP tagjainak létszámát, de nem kötelező feltölteni a keretet. Ezért a brit kilépést követően csak részben osztották újra a megüresedő mandátumok számát, és a jelentés szerzői ezúttal is a minimális létszámbővítést tartották szem előtt. Ennek egyik oka, hogy a képviselői helyek egy részét a jövőben csatlakozó országoknak tartanák fenn, illetve rövidebb távon 28 képviselői helyet úgynevezett transznacionális (európai) listán lehetne megszerezni, legalábbis a képviselők egy évvel ezelőtt elfogadott jelentésében ezt javasolták.
„Olyan javaslatot terjesztettünk elő, amely a legnagyobb valószínűséggel megkapná a tanácsban a tagállamok egyhangú jóváhagyását, és amely egyetlen mandátumot sem vesz el a tagállamoktól, de a lehető legkisebb mértékben növelné a képviselő-testület létszámát a rendelkezésre álló helyekből – szögezte le Vincze Loránt, az RMDSZ színeiben a parlamentbe jutó jelentéstevő. – A jelentés elfogadása fontos lépés egy reprezentatívabb és méltányosabb Európa irányába” – hangsúlyozta Sandro Gozi.
Az uniós szerződés értelmében egyetlen országnak sem lehet 96-nál több és hatnál kevesebb képviselői helye az Európai Parlamentben, a létszám kiigazítása során a degresszív arányosság elvét veszik figyelembe. Ez azt jelenti, hogy minél nagyobb lakosságú egy adott állam, annál több lakosra jut egy-egy képviselő.
Ehhez kapcsolódóan: Kétharmad az integráció mellett: egy év múlva lesznek az EP-választások
Az EP közös európai jelöltlistát is szorgalmaz
A plenáris elé kerülő javaslat szorosan összefügg az EU választási törvényével, amelyre vonatkozó javaslatát egy évvel ezelőtt fogadta el az Európai Parlament, de a tagállamok még mindig nem foglaltak állást róla. Hogy a tanácsra nehezedő nyomást fokozzák, a képviselők a szerdai plenáris vitán újra napirendre tűzik a választási jogszabályt, arra sürgetve a tagállamokat, hogy gyorsítsák fel a tárgyalásokat.
Az EP javaslata számottevően fokozná a választások európai jellegét többek között úgy, hogy minden egyes európai választópolgárnak két szavazata lenne. Az egyiket a tagállami választókerületekben különböző pártszínekben induló jelöltekre adhatnák, a másikat pedig egy európai listára, amelyből 28 képviselő szerezhetne mandátumot az EP-ben. A közvetlen európai mandátumok kiegyensúlyozott földrajzi megoszlása érdekében a tagállamokat méretük alapján három csoportba osztanák, és a listát az egyes csoportokból az arányosság elvének figyelembevételével töltenék fel jelöltekkel. Az európai listákra úgynevezett európai választói tömbök állíthatnának jelölteket: nemzeti politikai pártok, illetve választópolgári szövetségek által alakított koalíciók vagy az európai politikai pártok.
Megfigyelők biztosak abban, hogy az európai jelöltlistából ezúttal sem lesz semmi a tagállami kormányok ellenállása miatt, amelyeknek a szabályok értelmében egyhangú döntést kell hozniuk a választási törvényről. Az EP egy évvel ezelőtti álláspontjának értelmében az európai listák vezetői lennének egyúttal a pártok jelöltjei az Európai Bizottság elnöki székére. Az úgynevezett Spitzenkandidat- (csúcsjelölt) rendszer azonban a legutóbbi, 2019 tavaszán rendezett választásokon is lényegében csődöt mondott, mert a tagországok állam- és kormányfői a pártok által jelölt listavezetők helyett Ursula von der Leyen személyében egy kívülről érkező politikusra bízták a bizottság vezetését.
Az EP egy új európai választási hatóságot is felállítana a folyamat nyomon követése és a szabályoknak való megfelelés biztosítása érdekében.
