A magyar ipar teljesítménye mintegy három százalékkal volt kevesebb novemberben, mint egy évvel korábban, az előző hónaphoz képest pedig 1,6 százalékos volt a visszaesés. A lakossági fogyasztás viszont nagyjából négy százalékkal nőtt egy év alatt. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a rossz adatot külső tényezők okozzák, a jó adat viszont a kormány munkájának eredménye.
2024 novemberében az ipari termelés 4,2 százalékkal, munkanaphatástól megtisztítva 2,9 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az előző hónaphoz képest 1,6 százalékos volt a visszaesés – közölte első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön.
A feldolgozóipari alágak döntő többségében visszaesett a termelés volumene tavaly novemberben, mindössze három alágban nőtt a kibocsátás az egy évvel korábbihoz képest, legnagyobb mértékben a kokszgyártásban és a kőolaj-feldolgozásban.
Az év első tizenegy hónapjában az ipari termelés 3,9 százalékkal kisebb volt, mint 2023 azonos időszakában.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint külső tényezők húzzák vissza a hazai ipar teljesítményét: a magyar gazdaság nem tudja magát függetleníteni Németország politikai és gazdasági válságának – elsősorban az autóiparon keresztül érkező – negatív hatásaitól. Ugyanakkor pozitívumként értékelhető, hogy egyre többen szorgalmazzák az elektromos autózás uniós szintű támogatását, köztük Olaf Scholz német kancellár és Markus Schröder bajor miniszterelnök.
A kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy fellendítse a hazai ipar teljesítményét. A közeljövőben megvalósuló gigaberuházások, mint a CATL, a BYD, a BMW, a SEMCORP vagy az EcoPro új lendületet adhatnak az iparnak, emellett kulcsszerepet játszhatnak a gazdaság növekedésében – közölte az NGM.
Nőtt a fogyasztás
2024 novemberében a nyers adat szerint 3,7 százalékkal, a naptárhatástól megtisztítva 4,1 százalékkal haladta meg a kiskereskedelem-forgalom az előző év novemberi adatát a KSH jelentése szerint.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 5,3, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 4,5, az üzemanyag-kiskereskedelemben 1,3 százalékkal bővült az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom 0,6 százalékkal nőtt az előző hónaphoz képest.
Az élelmiszer-kiskereskedelem 77 százalékát adó, élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 5,7, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 3,7 százalékkal növekedett.
A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 4,5 százalékkal bővült. Az eladások volumene a bútor-, a műszakicikk-üzletekben 13, a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 7,7, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 7,5, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 4,3, a használtcikk-üzletekben 3,5, a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 1,1 százalékkal nőtt.
A kiskereskedelmi forgalomból 9,8 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 1,3 százalékkal mérséklődött.
Az NGM kommentárja szerint az adatok rávilágítanak arra, hogy a lakosság bizalma egyre inkább kezd visszatérni, egyre bátrabban és többet költenek. A kiskereskedelmi forgalom folyamatos bővülését elsősorban a több mint egy éve tartó, legutóbb 9,4 százalékot kitevő dinamikus reálbéremelkedés, valamint az alacsony szintre visszaszorított infláció teszi lehetővé. Azt írták: a kormány azon dolgozik, hogy a gazdaság jobban teljesítsen, így a családok több pénzből tudjanak gazdálkodni, ezáltal pedig többet tudjanak fogyasztani.
