Több mint tizenhat órányi tárgyalást követően az Európai Unió tagállamai megállapodtak arról, hogy a klímavédelmi célok teljesítése érdekében a közösségben 2035-től nem kerülhetnek piacra új, belső égésű motorral hajtott autók.
A tagországok környezetvédelmi ügyekben illetékes miniszterei sikeresen közös álláspontra jutottak öt jogszabálytervezetről, így egyebek mellett elfogadták az Európai Bizottság azon tavalyi javaslatát is, amelynek értelmében 2035-től kizárólag zéró szén-dioxid-kibocsátású autókat lehet majd értékesíteni.
Bár Olaszország, Szlovákia és több más ország inkább 2040-re szerette volna kitolni a határidőt, végül mindenki beállt a blokk legnagyobb autógyártójának és egyben piacának számító Németország által kínált kompromisszum mögé. Ez tartalmazza a csak Ferrari-kiegészítésként emlegetett záradékot is, amely további öt év mentességet ad az évente tízezer darabnál kevesebb autót gyártó vállalatoknak. Emellett felkérték a brüsszeli testületet, hogy 2026-ban vizsgálja meg, hogy a hibrid meghajtású vagy szén-dioxid-semleges üzemanyagot használó járművekre is vonatkoznak-e ezek a szabályok.
Frans Timmermans, az Európai Bizottság zöldpolitikáért felelős alelnöke kiemelte, hogy a klímaválság és következményei világosak, így elkerülhetetlen a jogalkotás. Hozzátette, hogy az ukrajnai háború felgyorsíthatja a fosszilis üzemanyagok kivezetését.
Aláhúzta: ugyan jelenleg a hibridek károsanyag-kibocsátásának csökkentése nem elegendő mértékű, az alternatív üzemanyagok pedig túl drágák, a testület nyitottan áll a kérdéshez.
A megállapodást még hivatalosan is jóvá kell hagynia az EU mindkét társjogalkotó szervének, az Európai Parlament azonban már korábban támogatásáról biztosította a tervezetet, így nem várhatók komolyabb fennakadások.
Vita a klímaalap nagyságáról
A miniszterek támogatták a szén-dioxid-kibocsátás megadóztatását is, ezt azonban csak 2027-ben, az eredetileg tervezettnél egy évvel később kezdenék el.
Az intézkedések költségvonzatainak enyhítése érdekében megállapodtak egy 59 milliárd eurós alap létrehozásáról az alacsony jövedelmű állampolgárok számára a 2027 és 2032 közötti időszakban.
A végső megállapodást egyedül Litvánia nem szavazta meg, miután Lengyelországgal, Lettországgal és másokkal együtt nem sikerült elérnie ezen alap forrásainak növelését. Ám a nettó befizető Dánia, Finnország és Hollandia tovább vágta volna ennek finanszírozását.
A tagállamok elfogadták továbbá az EU jelenlegi szén-dioxid-piacának reformját is, amelynek alapján a szennyező iparágaknak és erőműveknek fizetniük kell, illetve támogatásukról biztosították az Európai Bizottság vonatkozó javaslatának főbb elemeit, például azt, hogy 2030-ig 61 százalékkal csökkentsék a kibocsátást, illetve a hajózásra is kiterjesszék az előírásokat.
Az intézkedések célja, hogy az üvegházhatást okozó gázok legnagyobb globális kibocsátójának számító Európai Unió 2030-ra 55 százalékkal tudja csökkenteni kibocsátását az 1990-es szinthez képest.
Ennek érdekében hatalmas beruházásokra van szükség a különösen szennyező iparágak kizöldítésére, a megújuló energiaforrások kapacitásainak növelésére és az elektromos járművek térnyerésére.
