Oroszországot felelősségre fogják vonni az Ukrajnában elkövetett háborús bűncselekmények és más súlyos jogsértések miatt – szögezte le az Európai Unió emberi jogi különleges képviselője.
Eamon Gilmore a Szabad Európának adott interjúban arra is kitért, hogy egy napon még magát Vlagyimir Putyin orosz elnököt is bíróság elé állíthatják, ahogy ez Szlobodan Milosevics volt jugoszláv, majd szerb vezetővel történt.
„A háborús bűncselekmények elkövetésekor Milosevics sem gondolta, hogy egyszer majd bíróság elé kell állnia Hágában. A tetteseket az eltelt idő hosszától függetlenül felelősségre lehet vonni” – mutatott rá.
Nagy erőkkel zajlik a bizonyítékok gyűjtése a későbbi büntetőeljárásokhoz, ukrán és nemzetközi szakértők is szemtanúkkal, áldozatokkal interjúznak, dokumentumokat szereznek be és helyszíni vizsgálatokat folytatnak.
Miután az orosz hadsereg előző hónapban kivonult Kijev környékéről, és több helyen lemészárolt civilek tömegsírjaira bukkantak, az erőfeszítések fokozódtak.
A Human Rights Watch (HRW) nevű jogvédő szervezet szerint orosz katonák „látszólagos háborús bűncselekmények hosszú sorát” követték el például Bucsában március elején, mielőtt a hadvezetés Ukrajna déli és keleti részeire csoportosította volna át őket.
„A kórházak lebombázása háborús bűncselekmény. Az iskolák lebombázása háborús bűncselekmény, ahogy az óvodáké is. A civil célpontok támadása is az. Ez mind háborús bűncselekmény” – szögezte le Gilmore.
„Jelenleg is folynak vizsgálatok, mindenekelőtt a Nemzetközi Büntetőbíróság részéről. Biztosítani kell az elszámoltathatóságot azért, ami napjainkban történik Ukrajnában, ami február 24. óta történik” – tette hozzá.
A bucsai mészárlás áldozatainak utolsó útja
Nem lesz egyszerű menet
Minden igyekezetük ellenére az illetékeseknek rendkívül nehéz lesz bármilyen orosz parancsnokot vagy politikai vezetőt felelősségre vonniuk. Oroszország nem tagja sem a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróságnak (ICC), sem pedig az Európai Uniónak. Még az Európa Tanácsból is kizárták Ukrajna megtámadását követően, de már jóval ezt megelőzően sem hajtotta végre az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéleteit, sőt egyenesen alkotmánymódosításban tiltotta meg. Emellett Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaként vétójoggal rendelkezik, így ellehetetleníthet bármilyen, a világszervezet által vezetett kezdeményezést.
Az invázió februári megindítása után négy nappal az ICC főügyésze bejelentette, hogy vizsgálatot indít az ukrajnai háború során elkövetett jogsértések ügyében 2014-ig visszamenően.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője ezt rögtön határozottan elutasította, a Nemzetközi Büntetőbíróság szabályai azonban lehetővé teszik minden részes fél, így Ukrajna számára is, hogy az esetleges háborús bűncselekmények kivizsgálására kérje a nemzetközi törvényszéket.
Az idő nem akadály
Az EU emberi jogi különleges képviselője aláhúzta, hogy az idő nem akadály, ráadásul a korszerű technológiák, például a műholdfelvételek megkönnyítik a bizonyítékgyűjtést.
„Az elképzelés tehát az, hogy végső soron minden egyes olyan személy ellen kivizsgálás fog indulni, aki közvetlenül elkövette ezeket a bűncselekményeket, ezekre parancsot adott vagy politikailag felelős a háborúért, amely előidézte ezeket” – fogalmazott.
Majd kérdésre válaszolva arról számolt be, hogy az ukrán katonák által elkövetett esetleges háborús bűncselekményeket is vizsgálni fogják, de kisebbítette az ilyen esetekről szóló jelentések jelentőségét.
„Oroszország az agresszor Ukrajnában, ezt ne felejtsük el. Nem Ukrajna szállta meg Oroszországot, hanem Oroszország szállta meg Ukrajnát. Ezért úgy gondolom, hogy ezt perspektívába kell helyezni, és nem szabad beleesni a készülő alternatív vagy párhuzamos narratívák csapdájába” – közölte.
