Erdoğan konstruktívabb hozzáállására és a geopolitikai kihívásokra reagálva az Európai Bizottság szerdán bemutatott közleménye újabb kísérletet tesz az EU–török kapcsolatok javítására a kereskedelem, a migráció és a vámunió terén. Az EU új ajánlata a vízumliberalizáció helyett csak vízumkönnyítést tartalmaz.
Közel három év után újabb ajánlatot tenne az Európai Unió Törökországnak a már huzamosabb ideje elhidegült kapcsolatrendszer fejlesztésére egy 2021 óta teljesen megváltozott geopolitikai kontextusban, és tekintettel arra, hogy a kétoldalú kereskedelem tavaly kétszázmilliárd euró feletti értékkel történelmi rekordot döntött.
Változott a geopolitikai helyzet és Erdoğan hozzáállása is
Az Európai Bizottság a szerdán bemutatott, az EU–török kapcsolatok aktuális állásáról szóló és azok szorosabbra fűzésére vonatkozóan több javaslatot is tartalmazó közleménnyel az Európai Tanács felkérésének tesz eleget, és a csomag alapján további útmutatást vár az állam- és kormányfőktől.
Az Európai Unió előző, 2021. márciusi ajánlata Ankarának a mélypontra süllyedt kapcsolatok fokozatos és feltételekhez kötött újrapozicionálásáról lényegében visszhangtalan maradt. De – ahogy arra Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője rámutatott – 2021 óta földcsuszamlásszerű geopolitikai változások következtek be Ukrajnában és a Közel-Keleten, amelyek mind Európát, mind Törökországot közvetlenül érintik. Elemzők szerint a másik fontos tényező, hogy Recep Tayyip Erdoğan török elnök újraválasztása óta több készséget mutat az együttműködésre és a korábban felhalmozott feszültségek részleges csökkentésére.
Az EU most mindezen felbuzdulva egy új átfogó ajánlatot tehet Törökországnak, amely a kölcsönösen előnyösnek számító területeken – mint a vámunió modernizálása vagy az EU-ba történő vízummentes beutazás megkönnyítése – készséget mutat az óvatos nyitásra, feltéve, ha Ankara nagyobb konstruktivitást mutat a hagyományosan irritáló kérdésekben. Mint a közleményt bemutató Borrell és Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztos hangsúlyozta, ezek közé tartozik a Földközi-tenger keleti medencéjében folyó, illegális tenger alatti török fúrások leállítása, a ciprusi megoldás keresése az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elfogadott határozatok – és nem az újabban Erdoğan által támasztott kétállami modell – alapján, a 2016-os EU–török migrációs nyilatkozat teljesebb körű végrehajtása és az oroszellenes szankciók kijátszásának megszüntetése.
Fokozatos, arányos és visszafordítható közeledés
Az új uniós ajánlat nincs közvetlen kapcsolatban Törökország EU-tagjelöltségével, amely az Erdoğan-rezsim demokratikus intézményeket aláásó általános irányvonala miatt már legalább egy évtizede befagyott. A bizottság szerint ez ugyanakkor nem akadálya „a fokozatos, arányos és visszafordítható” (értsd: bizonyos feltételekhez kötött) nyitásnak az EU és Törökország viszonylatában. Josep Borrell szerint az unió által már korábban elfogadott kettős megközelítés érvényben marad.
A bizottsági közlemény az EU–török társulási tanács miniszteri szintű üléseinek folytatása mellett száll síkra, amelyeket még 2019-ben függesztettek fel. Brüsszel emellett egy új, magas szintű fórum létrehozását kezdeményezi a kereskedelmi, energetikai és közlekedési témák megvitatására. A bizottság az elavult vámuniós megállapodás modernizálását is kész újra napirendre tűzni, bár mivel egyhangú döntésről van szó, a terv kivitelezése – akárcsak más kérdések – közvetlenül összefügg majd azzal, hogy Ankara mennyire lesz hajlandó konstruktívabb álláspontra helyezkedni a Ciprust érintő vitás kérdésekkel kapcsolatban.
Várhelyi Olivér szerint a két fél nem hunyhat szemet az egyre intenzívebb kétoldalú gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok felett. Annál is inkább, mert a kétoldalú áru- és kereskedelmi forgalom tavaly rekordszintet ért el több mint kétszázmilliárd euróval. Ez is motiválja a bizottságot abban, hogy vízumkönnyítést javasoljon a tagállamoknak a török üzletemberek és a diákok többszöri beutazásának megkönnyítésére. Várhelyi azonban egy kérdésre válaszolva világosan jelezte, hogy a vízumkönnyítés nem egyenlő a vízummentes beutazással. Ennek a feltételeit ugyanis Törökország a mai napig nem teljesítette.
Ehhez kapcsolódóan: Agyelszívás a százéves Törökországból
Török kulcspozíció az illegális migráció elleni fellépésben
Brüsszel arra is lehetőséget lát, hogy a tagállamok kétmilliárd euró pluszberuházást eszközöljenek Törökországban, amelynek ösztönzésére 317 millió eurót szánnak az uniós költségvetésből.
Az EU számára továbbra is központi kérdés a Földközi-tenger keleti medencéjén keresztül Európába áramló illegális migráció megállítása, amelyben kulcsszerep jut Törökországnak. Bár Várhelyi Olivér szerint a török határon stabil a helyzet, és a nyugat-balkáni migrációs útvonalon megnövekedett forgalom nem egyedül Törökország számlájára írható, a 2016 márciusában aláírt EU–török nyilatkozatot két-három elemmel is ki lehetne egészíteni, illetve a végrehajtáson javítani. Ezek a Törökország keleti határvédelmének megerősítésére szolgáló intézkedések, az illegálisan az országba belépő migránsok visszaküldésében való fokozott együttműködés (ha Ankara részéről van rá igény).
Az EU azt is szeretné, ha Ankara a jelenleginél jóval több olyan török állampolgárt visszafogadna, akiknek elutasították a kérelmét a tartózkodásra az EU-tagállamokban. Tavaly mintegy ötvenezer örök állampolgár kért védelmet az EU területén, ez a harmadik legnagyobb szám egy országból.
A bizottság egyébként a többéves keretköltségvetés félidei felülvizsgálatára vonatkozó javaslatában 2004 és 2027 között négymilliárd eurót javasolt a Törökországban tartózkodó, három-négymillió, főleg szír menekült ellátására.
