Kötelezettségszegési eljárást indít az Európai Bizottság a testület létrehozása miatt, amellyel a varsói kormány sokak szerint az ellenzéket kívánja célba venni alkotmányellenes módon.
A brüsszeli testület annak ellenére kezdeményezte az eljárást, hogy Andrzej Duda lengyel elnök előző héten közölte: javasolni fogja az Európai Unió és az Egyesült Államok által is kritizált jogszabály módosítását.
Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke kiemelte, hogy „különleges aggályaik” vannak annak kapcsán, hogy a felállítandó testülettel ellenzéki politikusok indulását próbálhatják akadályozni. Sokak szerint a legfőbb cél az lehet, hogy eltávolítsák a politikai életből a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjét, Donald Tuskot.
A sajtóban lex Tusknak is nevezett jogszabályt a felsőház elutasította, de az indítvány ezután visszatért az alsóház, a szejm elé, ahol a szűk kormánypárti többség el is fogadta.
Az államfő aláírta a törvényt, ugyanakkor olyan irányú módosítására is javaslatot tett, hogy ne legyen lehetőség retorziók kiszabására, a bizottság csak nyilatkozatot tehessen közzé arról, hogy valaki orosz befolyás alatt állt vagy áll, így esetében nincs garancia a közérdek képviseletére. Emellett azon is változtatna Duda, hogy törvényhozók helyett szakértőkkel töltsék fel a testületet.
Ehhez kapcsolódóan: Lengyelországban hamarosan szavazhatnak az orosz befolyást vizsgáló bizottságról
A törvény értelmében a szejm által megválasztandó, kilenctagú bizottság vizsgálná a 2007–2022 között hozott intézkedéseket, és ennek alapján kezdeményezhetné az orosz befolyás hatására foganatosított döntések felfüggesztését. Az érintett döntéshozókra adminisztratív büntetéseket szabhatnának ki, így például tíz évre eltilthatnák őket bizonyos tisztségek betöltésétől.
A bírálók szerint a kezdeményezés sértené a hatalmi ágak szétválasztásának elvét, ugyanis a bizottság egyfajta bíróságként működne. Több ellenzéki politikus alkotmányellenesnek minősítette a tervezetet, és bejelentette, hogy a testület létrehozása esetén pártjuk nem állít jelöltet a testületi tagságra. Egyes rendelkezések ellen az ország ombudsmana is tiltakozását fejezte ki.
A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) szóvivője azonban azt állította, hogy a bizottság létrehozásának nincs pártpolitikai vonatkozása, mivel a vizsgálat nemcsak a most ellenzéki Polgári Platform irányította kormányok (2007–2015), hanem a jelenlegi hatalom hivatali időszakára is vonatkozik.
A kormánypárt azzal vádolja Donald Tuskot, hogy miniszterelnökként túl közeli kapcsolatokat ápolt az orosz vezetéssel.
Ehhez kapcsolódóan: Felére csökkentette az Európai Bíróság Lengyelország napi pénzbírságát
Mások szerint épp a jelenlegi kormány kedvezett több ügyben is Moszkvának, például azzal, hogy még az ukrajnai háború kitörése előtt megnövelte az orosz szénimportot, illetve támadta Németországot és megbontotta az Európai Unió egységét.
Eredetileg pont Tusk tett javaslatot tavaly a lengyelországi orosz befolyás vizsgálatára, ezt az ötletet sajátította ki végül Mateusz Morawiecki kormánya.
Vannak, akik boszorkányüldözéstől tartanak, különösképpen azután, hogy Janusz Kowalski jobboldali képviselő elismerte: reményei szerint a bizottság munkája nyomán bíróság elé állítják Tuskot.
Lengyelországban októberben rendeznek parlamenti választást, amelyen eldől, hogy a PiS zsinórban a harmadik alkalommal is nyerni tud-e.
