Az Európai Bizottság keddi javaslatával megtette az első lépést az orosz jegybank EU-ban befagyasztott eszközeiből származó nyereség Ukrajna javára történő felhasználására. A bizalmasan kezelt javaslatról a szankciós rezsim részeként egyhangúlag kell döntenie a tanácsnak.
Az Európai Bizottság kedden előterjesztett javaslata értelmében az orosz jegybank befagyasztott eszközeit kezelő központi értéktáraknak a jövőben külön számlán kellene nyilvántartaniuk a náluk parkoló, több mint kétszázmilliárd euró értékű, értékpapírokból származó nyereséget. Egy többlépcsős folyamatban ez lenne az első lépés a befagyasztott orosz pénzügyi eszközök ukrán újjáépítésre való felhasználására.
A bizottság javaslata – amelyről egyhangúlag kell döntenie a tanácsnak – nem az orosz jegybank több mint kétszázmilliárd euróra becsült eszközeinek kisajátítását célozza, hanem azt, hogy az abból származó, egyre nagyobb profit ne kerüljön magán- és intézményi befektetői kezekbe. Az orosz jegybank európai bankokban lévő és az Ukrajnát érő agresszió után zárolt eszközei az úgynevezett központi értéktárakba (Central Security Depository – CSD) kerülnek megőrzésre, ahol azonban a szabályok értelmében legfeljebb 24 óráig maradhatnának. Ám mivel a vagyon be van fagyasztva, a pénz – amelynek kétharmada uniós források szerint készpénz – már jó régen ott parkol a számlán, és napról napra több bevételt termel.
Ezt a CSD-nek és a befektetőnek nem járó extra nyereséget a jövőben egy külön erre a célra nyitandó számlán kellene tartaniuk a központi értéktáraknak. Hogy aztán innen hova kerülhetnek majd, és milyen módon, arról az EU által óvatosságból választott lépcsőzetes megközelítés értelmében később döntenének.
A javaslatot a bizottság bizalmas jellegére hivatkozva nem hozta nyilvánosságra, de az Oroszországra vonatkozó szankciós rezsim részeként a tagállamoknak egyhangú döntéssel kell elfogadniuk.
Több tagállam, köztük Belgium már társasági adót vetett ki a központi értéktárakban (főleg az Euroclearnél) őrzött orosz jegybanki értékpapírokból származó jövedelemre. Belgium az ebből befolyó adóból kíván évi 1,7 milliárd eurót átutalni Ukrajnának.
A bizottsági javaslat nem terjed ki a társaságiadó-bevételekre, amelyek nemzeti hatáskörben vannak, csak a profitnak arra a részére, amely az adózás után a rendszerben marad.
A javaslat kizárólag a jegybanki eszközöket (kétszázmilliárd eurót) veszi célba, az európai bankokban tartott orosz magánbefektetéseket – legalábbis egyelőre – nem, mert ezek felkutatásának költségei meghaladnák a remélt bevételeket.
Bár a szóban forgó profit tényleges összegét nehéz megbecsülni (hiszen minden országban mások a kamatok), több száz milliós, esetleg egy-kétmilliárdos tételről lehet szó.
