Az állami és kormánybarát média nagyrészt a Kreml irányvonalát követve igyekszik elbagatellizálni az ukrán behatolást a Kurszki területre. Kaotikus és költséges ballépésről beszél, amely szerinte egyesíti az orosz társadalmat az Ukrajna elleni invázió támogatásában.
Vlagyimir Putyin orosz elnök provokációnak, a határ menti területek „destabilizálására tett kísérletnek” és terrorcselekménynek nevezte Ukrajna példa nélkül álló behatolását a Kurszki területre. Kerülte azt a sokkal figyelemfelkeltőbb meghatározást, miszerint a második világháború óta az első külföldi katonai inváziót hajtották végre Oroszország ellen.
Úgy állította be a történteket, mint olyasvalamit, amellyel Oroszország hatékonyan meg fog birkózni, annak ellenére, hogy erre nem talált módot a határon átnyúló ukrán offenzíva kezdete óta eltelt csaknem egy hétben.
Az orosz médiát uraló, államilag irányított, államilag ellenőrzött és állami befolyás alatt álló szerkesztőségek nagyrészt ezt az irányvonalat követik, gyakran igyekeznek kisebbíteni a behatolás jelentőségét és mértékét, biztosítani a hazai közönséget arról, hogy nem nagy ügy – nem jelent csapást Oroszország háborús céljaira és nem kínos a Kremlnek, viszont rosszul végződő hibának bizonyul majd ukrán részről.
„A Kurszki terület határ menti része tele van ukrán harcosok holttestével, és kiégett ellenséges eszközök temetője lett” – olvasható az Argumenti i Fakti című népszerű bulvárlap augusztus 12-i cikkében, hozzátéve, hogy „roppant nagy számú” ukrán támadót öltek meg „csak az elmúlt néhány órában”.
A lap azt állítja, hogy Ukrajna csaknem kétezer katonát veszített a katonai művelet során – ez a szám meghaladja a térségben lévő ukrán haderő becsült nagyságát. „És ez csak a hivatalosan dokumentált szám – teszik hozzá. – Ki tudja, hányan szennyezik be még mindig az erdőket, a szakadékokat, az út menti árkokat?”
Az Argumenti i Fakti álláspontja Ukrajna meglepetésszerű, augusztus 6-i behatolásáról orosz területre nagyon hasonlít az állami tulajdonú vagy a Kreml által ellenőrzött médiában megjelent más tudósításokra Oroszországban, ahol a független beszámolókat – még a korábbinál is jobban – elnémították Ukrajna teljes körű inváziójának 2022. februári kezdete óta.
„Megfelelő válasz”
A beszámolók az ukrán hadsereg állítólagos kudarcaira összpontosítanak. Általánosságban azt állítják, hogy Kijev óriási erőforrásokat fektetett be minimális eredmények eléréséhez. Vannak, akik azt sugallják, hogy a betörés visszafelé sül el, háborús céljai kiterjesztésére készteti Oroszországot.
A Kreml és a Kreml sugallatait átvevő médiumok eleinte bizonytalannak tűntek abban, hogy mit mondjanak a behatolásról, de úgy tűnik, hogy újabban egy olyan üzenet mellett döntöttek, amely szándékaik szerint nyugalmat és magabiztosságot tükröz.
„Az ellenség egészen biztosan megkapja a megfelelő választ, kétségtelenül elérjük az összes, korábban felvázolt célunkat” – mondta Putyin augusztus 12-én, hozzátéve, hogy a „provokáció” nincs hatással Oroszország Ukrajnában folyó hadműveleteire.
„Lehetetlen elbizonytalanítani minket vagy pánikot kelteni köztünk – mondta Olga Szkabejeva, a fő állami tévécsatorna, a Rosszija 1 híres és lelkesen ukránellenes műsorvezetője. – Épp ellenkezőleg, feldühítették az oroszokat, és most mindenki kész fegyvert ragadni, világossá tenni, hogy nem lehet így bánni Oroszországgal.”
Ugyanakkor egyes beszámolókban az aggodalom jelei érződnek. A Kurszki terület helyzetéről szólva Szkabejeva olyan szót használt, amelynek jelentése bonyolult vagy nehéz.
Egyes jelentések arra utalnak, hogy megindult a bűnbakkeresés. Leginkább a területen állomásozó csecsen erőket és a vezérkari főnököt, Valerij Geraszimov tábornokot hibáztatják; sokan azzal vádolják, hogy nagyon rosszul irányítja az Ukrajna elleni háborút.
A Nyezaviszimaja Gazeta című napilap augusztus 12-én arról számolt be, hogy a Nemzeti Gárda csapatai „ukrán ellentámadásokat” vertek vissza a Kurszki területen. A lap a behatolásról szóló külföldi tudósításokban is talált neki tetszőt: az Associated Presst idézte, amely szerint az ukrán erőknek nehéz lenne megvetniük a lábukat Oroszországon belül, mert „utánpótlási vonalaik sebezhetők lennének az orosz támadásokkal szemben”.
A Moszkovszkij Komszomolec (MK) című népszerű újság, amely a moszkvai polgármesteri hivatal irányítása alatt áll, azt állította: az ukrán hadművelet annyira kaotikus, hogy nehéz megmondani, mit próbálnak elérni az ukrán erők. „Sok akciójuk értelmetlennek tűnik, mintha maguk az ukránok sem értenék a céljaikat” – írták.
Az MK üzenete vegyes volt: „Összességében a helyzet továbbra is rendkívül nehéz, de ellenőrzés alatt áll” – tették hozzá.
A Vzgljad című újság augusztus 12-i cikke nem a harctérre, hanem az információs térre összpontosít. Bizonyíték nélkül azt állítja, hogy az ukrán biztonsági szervek számos álhírt hoztak nyilvánosságra, hogy „pánikot keltsenek a térségben élők között”.
A lap szerint az egyik ilyen hamisítvány egy fotó, amelyen egy „ukrán nacionalista” látható egy tábla mellett, amely azt jelzi, hogy mindössze tíz kilométerre van Kurszk városától, a terület központjától. A lap szerint a fénykép a két ország határán készült, a második nullát Photoshoppal törölték. A lap által idézett hivatalos szakértő szerint más hamisítványok állítólag megpróbálták kihasználni „a lakosság bizalmatlanságát a hivatalnokokkal szemben – ami az orosz társadalom gyenge pontja”.
A Nyugat hibáztatása
Egy augusztus 8-i, meg nem nevezett médiaforrásokra hivatkozó jelentésében a független, jelenleg Oroszországon kívül működő Meduza szerkesztőség közölte: a Kreml arra utasította az állami és vele baráti médiát, hogy ne a háború új frontjaként írjon a kurszki betörésről, és ne tegyen említést arról, hogy harcok folynak a kurcsatovi atomerőmű közelében. Ahelyett, hogy a harcokra fókuszálnának, az emberi történeteket emeljék ki, például „a véradást és a törekvést arra, hogy menedéket nyújtsanak a lakóhelyüket elhagyni kényszerülő embereknek” – jelentette az irányelvekről a Meduza.
Az ország legkelendőbb bulvárlapja, a Komszomolszkaja Pravda például egy olyan, Kurszk környéki monostor drámai történetét írta meg, amely a behatolás kezdeti fázisában ukrán tűz alá került, A tankok tüzeltek, de nem szakították félbe a liturgiát címmel. A monostor vezetőjének sikerült Kurszk városába vinnie „csodatévő ikonjukat”.
Ahogy Oroszország egész Ukrajna elleni inváziója során, most is megjelent egy adag Nyugat-hibáztatás – egyes jelentések azt állították vagy sugallták, hogy a nyugati országok bujtották fel vagy segítették Ukrajnát a kurszki betörésben. Alekszandr Kazakov kommentátor azt mondta az állami 1-es csatornának, hogy „ez egy londoni történet”.
„London a legnagyobb ellenségünk – állította Kazakov. – Azt akarják, hogy az ellenségeskedés addig folytatódjon, amíg az utolsó ukrán is meg nem hal.”
Szkabejeva bizonyíték felmutatása nélkül azt állította, hogy Ukrajna „az amerikai kormány és az amerikai elnök teljes jóváhagyásával és koordinációjával” folytatja a ténykedését orosz területen.
Mindeközben egy augusztus 9-i cikkében, amelyet exkluzív bepillantásként reklámozott a Kreml haditervébe, a Moszkovszkij Komszomolec eltökélten igyekezett biztosítani az olvasókat arról, hogy ha nem is látnak még nagyon erőteljes orosz választ a behatolásra, Putyin tudja, mit csinál, és keményen vissza fog vágni, ha itt lesz az ideje.
„Putyin nem hajlandó az ukrajnai partnerei által meghatározott szabályok szerint játszani – írta Mihail Rosztovszkij, a cikk szerzője. – Putyint azonnali, drámai kijelentésekre és tettekre kényszerítik. Cselekedni is fog, de egy olyan pillanatban, amely megfelelő és előnyös Oroszország és az elnök számára, nem pedig egy olyan pillanatban, amely az ellenségnek kedvez.”
„Az ukrán hadsereg kiszorítása a Kurszki területről csak része lesz a megfelelő válaszlépésnek” – zárul a cikk.
