Az orosz Központi Választási Bizottság (CIK) közölte, hogy szabálytalanságokat talált a Borisz Nagyezsdint támogató aláírásgyűjtő ívek egy részében. Ez veszélybe sodorja a márciusi elnökválasztáson az egyetlen olyan jelölt indulását, aki nyíltan az ukrajnai invázió leállítására szólított fel.
Nyikolaj Bulajev, a bizottság alelnöke február 2-án Moszkvában újságíróknak azt mondta, hogy a Nagyezsdin által benyújtott aláírások közül több is bizonyíthatóan halotté, és hogy a jelöltet beidézték jövő hétre.
Ezrek sorakoztak fel Oroszország-szerte, hogy támogassák a hatvanéves, üzbegisztáni születésű akadémikust, aki így jóval túllépte a százezres aláírási küszöböt.
Nagyezsdint a bebörtönzött ellenzéki politikus, Alekszej Navalnij, valamint az önkéntes száműzetésben élő Makszim Kac és Mihail Hodorkovszkij társai is támogatják, jóllehet a várakozások szerint a választást könnyedén nyerheti a hivatalban lévő Vlagyimir Putyin, aki 1999 óta vezeti Oroszországot elnökként vagy miniszterelnökként.
Bulajevnek az aláírásokat megkérdőjelező megjegyzései mégis arra utalhatnak, hogy Nagyezsdint kizárják a jelöltek közül.
Ehhez kapcsolódóan: Putyin kihívója lehet az orosz elnökválasztáson egy háborúellenes politikus
A CIK rutinszerűen tagadja meg a leendő ellenzéki jelöltek nyilvántartásba vételét azzal az ürüggyel, hogy nem adtak le elegendő számú érvényes aláírást. Az egész aláírásgyűjtési folyamat egyfajta szűrő a nemkívánatos fejlemények kivédésére.
„Te és én vagyunk a legelevenebbek az élők között. Ha valaki azt képzeli, hogy holt lelkeket lát az aláírási listámon – hát barátaim, nincs több kérdésem. Ez inkább az egyházra vagy egy ördögűzőre tartozik” – írta Nagyezsdin Telegramon Bulajev nyilatkozata után.
A CIK-nek tíz napja van Nagyezsdin jelöltségének január 31-i benyújtásától számítva, hogy ellenőrizze az aláírások hitelességét, és eldöntse, indulhat-e az elnökválasztáson.
Putyint, aki 1999 óta van hatalmon elnökként vagy miniszterelnökként, a hét elején hivatalosan is bejegyezték – és jelöltségét szinte azonnal jóvá is hagyták – egy olyan szavazásra, amelyet várhatóan könnyen megnyer, miután legjelentősebb ellenlábasai börtönben vannak, vagy biztonsági aggályok miatt elmenekültek az országból.
Az orosz választásokat a Kreml szigorúan ellenőrzi, se nem szabadok, se nem tisztességesek, ám a kormányzat szükségesnek tartja, hogy a törvényesség látszatát keltse. Az ellenzéki jelöltek kizárásával, a szavazók megfélemlítésével, több szavazólap leadásával és a manipuláció egyéb eszközeivel befolyásolják a voksolást.
Ehhez kapcsolódóan: „Vásári komédia, bohózat”: Putyin halad az ötödik ciklusa felé
Putyin november közepén törvényjavaslatot írt alá az elnökválasztási törvény módosításáról. Ez korlátozza a közvélemény-kutatások közzétételét, ugyanakkor jogot ad a CIK-nek a választási eljárás megváltoztatására azokon a területeken, ahol hadiállapotot vezettek be.
A Kreml szoros marka a politika, a média, a rendfenntartás és más területek körül országszerte azt jelenti, hogy Putyin biztosan győzni fog, hacsak nem lesz valami nagyon nagy váratlan fejlemény. Ám a támogatás meglepetésszerű kinyilvánítása a kevéssé ismert Nagyezsdin iránt, aki szerint Ukrajna megszállása „végzetes hiba” volt, és Putyin a múltba rángatta vissza Oroszországot ahelyett, hogy fenntartható jövőt építene, nehezíti a Kreml agresszívabb ambícióit Putyin legitimitásának erősítésére.
Decemberben a hatóságok állítólagos technikai regisztrációs hibákra hivatkozva kizárták az indulásból Jekatyerina Duncova újságírót, aki szintén a háború ellen emelt szót, és humánus Oroszországot szorgalmazott. Kizárása után Duncova Nagyezsdin támogatására kérte híveit, és megígérte, hogy az ő kampányán fog dolgozni.
