Bár Kenya több ezer kilométerre van az ukrajnai harcmezőktől, egy másik kontinensen, számos helyi gazda a földművelés feladását fontolgatja a műtrágya árának drasztikus emelkedése miatt, ami viszont jórészt az orosz agresszió számlájára írható.
Monica Kariuki arról számolt be, hogy korábban mintegy húszezer kenyai shillingbe, azaz 175 dollárba került a műtrágya a Nairobitól nem messze lévő, mintegy tízholdas földje termővé tételéhez, de mára ez ötszörösére emelkedett, így ha tovább dolgozik, csakis veszteséges lehet. „Nem tudom folytatni a mezőgazdasági termelést, ki kell próbálnom valami mást” – panaszolta.
A február 24-én megindított orosz invázió nyomán tovább nőtt a műtrágya előállításához szükséges földgáz ára, ráadásul az offenzíva szigorú nemzetközi szankciókat eredményezett a globálisan is fontos műtrágyaexportőrnek számító Oroszországgal szemben.
Az áremelkedés jelentősen megdrágítja a világ élelmiszer-ellátását, már most látszik, hogy a farmerek spórolni kezdtek a műtrágyával, aminek az aratásnál meglesz a következménye. Ehhez jön még hozzá, hogy Oroszország és Ukrajna is a világ legnagyobb gabonaexportőrei között van, és kivitelük máris számottevően csökkenni kezdett.
Miközben a vásárlók a gazdagabb országokban is meg fogják érezni a változást a bevásárlásnál, a visszaeső árumennyiség a világ szegényebb térségeiben élőket fogja legsúlyosabban érinteni. Mi több, az élelmiszerhiány egyes közel-keleti, afrikai és ázsiai országokban politikai instabilitást okozhat, ugyanis számos helyen emberek millióinak élete függ az államilag szubvencionált élelmiszerektől.
Rekordszinten az ENSZ élelmiszerár-indexe
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) élelmiszerár-indexe rekordszintet ért el márciusban az adatfelvétel 1990-es kezdete óta. Az Action Aid nevű humanitárius szervezet arra figyelmeztetett, hogy például Afrika szarvának régiójában sok család már most a túlélésért küzd.
Oroszország a nitrogéntartalmú műtrágya piacán a világ legnagyobb, a foszfor- és káliumtartalmú műtrágya piacán pedig a világ második legnagyobb exportőre. Szövetségese, a Nyugat által ugyancsak szankciókkal sújtott Belarusz is fontos termelő. Számos fejlődő ország, például Guatemala, Honduras, Kamerun, Mexikó, Mongólia vagy Szenegál műtrágyaimportja legalább húsz százalékban orosz forrásból származik.
A kukorica és káposzta termelésével foglalkozó Jackson Koeth számára az ukrajnai fegyveres konfliktus távoli esemény volt, nem is nagyon foglalkozott vele, egészen addig, amíg nem szembesült azzal vetéskor, hogy tavaly óta mennyire megemelkedett a műtrágya ára Kenyában. Elmondta: a korábbi területnek mindössze a felén fog termelni, de még így is kétséges, hogy sikerül-e bármi haszonra szert tennie.
Dimitrisz Filisz görög gazda már hosszú ideje olajbogyót, narancsot és citromot termeszt, de most úgy vélekedik, hogy idén a legtöbb, hozzá hasonló helyzetben lévő ember ki fogja hagyni a műtrágyázást. „Sokan egyáltalán nem fognak műtrágyázni, ennek eredményeként esni fog a termék minősége és mennyisége is, és lassacskán, egy pont után nem fogják tudni megművelni a földet, mert nem lesz bevételük” – húzta alá.
Már a háború előtt is szűk volt a piac
Kínában a káliumműtrágya (hamuzsír) ára 86 százalékkal magasabb most, mint egy éve volt. A nitrogéntartalmú készítmények ára 39 százalékkal, a foszfortartalmú szerek ára tíz százalékkal nőtt. Beszámolók szerint hasonló a helyzet szinte mindenhol, az Egyesült Államoktól Brazílián át Indiáig.
Egyes országok megpróbálják betölteni a kieső termelést, Nigériában például márciusban megnyílt Afrika legnagyobb műtrágyaüzeme, és már meg is kezdték a szállítást a világ számos pontjára. India az orosz és belarusz szállítmányok elmaradását Izraelből, Ománból, Kanadából és Szaúd-Arábiából próbálja pótolni.
Elemzők szerint nincs egyszerű megoldás a problémára, a következő egy-másfél év mindenképp nehéz lesz. Kathy Mathers szakértő hangsúlyozta, hogy a piac már a háború előtt is rendkívül szűk volt. „Sajnos sok esetben a termelők már akkor örülhetnek, ha egyáltalán hozzájutnak műtrágyához” – közölte.
