A következő egy évben a tagállamoknak az a feladatuk, hogy teljes mértékben kihasználják az EU által biztosított forrásokat. A járvány utáni újjáépítésben azonban az uniós pénzhez nemzeti intézkedésekre is szükség van annak érdekében, hogy az EU-szerte elszállt költségvetések ismét egyensúlyba kerüljenek. Magyarországon az egészségügyi szektorra kell különös figyelmet fordítani.
Brüsszelben az Európai Bizottság bemutatta tavaszi gazdasági csomagját, amely az európai szemeszter egyik fontos állomása. Rendszerint ebben szokták nyilvánosságra hozni minden tagállamra lebontva az országspecifikus ajánlásokat. Ezek gazdasági iránymutatást tartalmaznak a kormányok számára annak érdekében, hogy teljesíteni tudják a konvergenciacélokat, vagyis a költségvetési hiányt és az államadósság mértékének uniós küszöb alatt tartását. Idén azonban a részletes országspecifikus ajánlások a nemzeti helyreállítási tervekhez kapcsolódó bizottsági értékelés részei lesznek, amelyet aztán a tagállamok tanácsa is jóváhagy. A tavaszi gazdasági csomagban ezért egy rövidebb ajánlás jelenik meg, amely viszont ugyanúgy végigmegy az uniós döntéshozatali folyamaton, és el fogja fogadni a tagállamok tanácsa is. A magyar ajánlásokat kicsivel később mutatjuk be, először lássuk, hogyan látja az Európai Bizottság az uniós gazdaság következő egy évét.
Zöld átmenet, digitalizáció
A brüsszeli várakozások szerint a gazdaság felívelő pályára fog állni. Paolo Gentiloni gazdasági biztos szerint ez egyrészt az oltások számának dinamikus növekedésével, ezzel párhuzamosan a korlátozások csökkentésével és a bizalom helyreállásával függ össze, másrészt pedig az uniós kilábalási programnak köszönhető. Az Európai Bizottság szerint a helyreállítási és ellenállóképességet növelő eszköz, amely a 750 milliárd eurós NextGenerationEU csomag legnagyobb részét teszi ki, alkalmas arra, hogy fenntartható növekedési pályára álljanak a gazdaságok. Ezzel természetesen az kell, hogy a tagállamok teljes mértékben kihasználják a csomag adta lehetőségeket, különös tekintettel a gazdaság zöldítésére és a digitalizációra vonatkozó fejlesztésekre.
„A helyreállítási eszközön belüli beruházások és reformok végrehajtása elősegíti a gazdasági fellendülést, serkenti a foglalkoztatást, csökkenti az egyensúlyhiányt és javítja az államháztartást. A finanszírozási eszköz keretében végrehajtott reformok és beruházások várhatóan segítik az előző szemeszter ciklusa során azonosított kihívások kezelését, és fontos szerepet játszanak a fennálló makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésében” – fűzte hozzá Valdis Dombrovskis, az emberközpontú gazdaságért felelős bizottsági alelnök.
Még egy évig lesz elnéző Brüsszel
A tagállamok tavaly döntöttek arról, hogy aktiválják a Stabilitási és Növekedési Paktum általános menekülési záradékának érvényességét. Ez azt jelenti, hogy a kormányoknak lehetőségük van arra, hogy a gazdaság megsegítése érdekében olyan intézkedéseket hozzanak, amelyek átmenetileg rontják az egyenlegüket. Békeidőben ilyen esetekben a bizottság különböző eljárásokat kezdeményezhet, a rendkívüli gazdasági helyzetre tekintettel azonban nem kerül sor erre. Sőt a brüsszeli testület azt javasolja, hogy még a következő évben is legyen érvényben ez a záradék, és csak 2023-ban vezessék ki.
Ettől függetlenül nyilvánosságra hozták, hogy a tagállamok hogy állnak a célok teljesítésével. Kiderült, hogy a költségvetési hiány esetében csak Bulgária, Svédország és Dánia felel meg a három százalék alatti célkitűzésnek, az összes többi tagállam meghaladja. Magyarország esetében az erre az évre várt legfrissebb hiánycél 7,9 százalék. Az államadósság terén már több tagállam tesz eleget annak, hogy a GDP-hez viszonyítva 60 százalék alatt tartsa az eladósodottság mértékét. Magyarország viszont a 79,9 százalékával azon 13 ország között van, amelyek ezt nem teljesítik. Ennek azonban most még nem lesz következménye, a bizottsági tervek szerint többek között a friss uniós források is segítenek a számok egyensúlyba hozásában.
Aggodalom az egészségügy miatt
A kifejezetten Magyarországnak szóló ajánlások között első helyen szerepel, hogy a nemzeti finanszírozású beruházások ösztönzése mellett az uniós helyreállítási forrásokat is be kell vonni a fenntartható költségvetés megteremtésébe. Azt is javasolják az Orbán-kormánynak, hogy ezen túlmenően középtávon is igyekezzenek olyan fiskális politikát folytatni, amely egyensúlyba hozza a büdzsét.
Különös figyelmet kell fordítani az államháztartás összetételére, mind a bevételi, mind a kiadási oldalon, illetve „a költségvetési intézkedések minőségére”. A fenntartható és növekedést elősegítő beruházásoknak prioritást kell élvezniük, különös tekintettel a zöld és digitális átmenet támogatására. Visszatérően javasolja az Európai Bizottság a magyar költségvetés strukturális reformját, ami hozzájárulna az előbbi célok teljesítéséhez. Egyetlen ágazatot emel ki az Európai Bizottság, amelyre a kormánynak különösen nagy gondot kell fordítania: az egészség- és szociális védelmi rendszereket. Az ajánlás úgy szól, hogy e terület „lefedettségének, megfelelőségének és fenntarthatóságának megerősítésével” kell mindenki számára elérhetővé tenni a szolgáltatásokat.
