A hat éve kormányzó Nikol Pasinján örmény miniszterelnök legnagyobb kihívója egy érsek, aki sikeresen növelte népszerűségét a közfelháborodás közepette, miután Örményország súlyos katonai vereséget szenvedett Azerbajdzsántól, majd földeket is átadott Bakunak.
Bagrat Galsztanján, az Azerbajdzsánnal határos Tavusz régió egyházi vezetője sikerrel járt abban, ami eddig sok ellenzéki politikusnak nem sikerült: népszerűségre tudta váltani a közvélemény haragját az országot érő veszteségek miatt.
Azerbajdzsán 2020 és 2023 között több offenzívával visszafoglalta Hegyi-Karabahot, ami a helyi örmény vezetés kapitulációját és több mint százezer örmény elvándorlását eredményezte.
Galsztanján azután lépett akcióba, hogy Pasinján április 19-én bejelentette: engedélyezi Azerbajdzsánnak, hogy visszavegye az ellenőrzést több olyan terület felett Tavuszban, amelyet az örmények a kilencvenes évek óta irányítottak.
Az érsek jereváni kormányellenes gyűlései voltak a legnagyobbak azóta, hogy maga Pasinján is tömegeket vonzott a 2018-as bársonyos forradalom idején, amely hatalomra juttatta.
Egyelőre nem valószínű, hogy Galsztanján forradalmat szervez, és eltávolítja Pasinjánt a hatalomból, tekintettel a politikai ellenzék gyengeségére a parlamentben, de váratlan megjelenésével gyűjtőhelye lett a miniszterelnökből kiábrándult örményeknek, akik a többi politikai párttal szemben még bizalmatlanabbak.
A népszerű pap
Az 53 éves érseknek egy egyházi vezetőhöz képest sokszínű a múltja. Nagy-Britanniában és Kanadában tanult, korábban az Örmény Apostoli Egyház kanadai egyházmegyéjének vezetőjeként szolgált.
Sok paptól eltérően régóta ismert a nyilvánosságban. Ő volt az egyház sajtóosztályának vezetője, és miután az egyházmegye vezetője lett a legészakkeletibb régióban, Tavuszban, az Azerbajdzsánnal határos régió közösségeiért végzett szociális munkájáról lett ismert.
A vezetése alatt alakult egyházmegyei gyermekkórus híres lett, amikor előadott egy Queen-feldolgozást, amelyre az együttes gitárosa, Brian May felfigyelt. Egy 2022-es fesztiválon együtt lépett színpadra a fiatalokkal.
Kezdetben úgy tűnt, hogy Galsztanján Pasinjánt támogatja. Egy 2019-es interjúban a bársonyos forradalom okozta változásoknak tulajdonította, hogy jelentősen csökkent a határon átnyúló erőszak Tavuszban.
2020-tól – amikor Hegyi-Karabahba látogatott az azerbajdzsáni erők közeledése miatt, és imádkozott a susi katedrálisban (amelyet ma már azeri nevén Şuşának hívnak) az utolsó napokban, hogy az örmények ellenőrizték a várost – egyre ellenségesebben viszonyult Pasinjánhoz, és felszólalt a legnagyobb ellenzéki párt 2022-es nagygyűlésén.
Galsztanján nincs egyedül: Pasinján csökkenteni próbálta az egyház hatalmát, ezért népszerűtlen volt a vallási vezetők körében. A 2020-as háborús vereséget követően a békekötésre tett erőfeszítései Azerbajdzsánnal csak elmélyítették az egyház ellenállását.
„Jelenleg nincs konkrét kapcsolat az egyház és a kormány között. Egyszerűen nem létezik – mondta Galsztanján 2023-ban az Eurasianetnek. – Az egyház számára elfogadhatatlan a kormány megközelítése a konfliktus megoldására, ami oda vezet, hogy Arcahot (Hegyi-Karabah örmény neve) Azerbajdzsán részeként ismerjék el” – fogalmazott.
Földet adni Azerbajdzsánnak
Először Tavuszban szervezett tüntetéseket, olyan falvakban, amelyeket érinthet a földátadás. Május elején egy hatnapos menetelést vezetett Jerevánba.
A fővárosban több gyűlést tartott (május 9-én több mint harmincezren vettek részt az egyiken), és találkozott különböző csoportokkal – művészekkel, orvosokkal, diákokkal –, hogy minél több embert bevonjon a mozgalomba.
Konkrét követeléseiről nem beszélt, kivéve Pasinján lemondását és a „megbékélés kormányának” létrehozását. Gyűlésein papi reverendában, egy nagy kereszttel a nyakában szónokol. Fő jelszava: „Örmények, Örményország, haza, Isten”.
A mozgalom jelentős támogatottságra tett szert, és nem csak Pasinján régi ellenfelei között a korábbi vezetésből, mint Szerz Szarkiszian és Robert Koharian. Pasinján korábbi mentorának, Levon Ter-Petroszjan volt elnöknek és egykori szövetségesének, Edmon Marukiannak a pártja is jelezte, hogy támogatja az érseket. Szintén mellé állt a Nyugat-barát Szaszna Crer szervezet, és a Kreml-barát orosz médiában is pozitívan beszéltek róla.
Az oroszok és a korábbi rezsim támogatása miatt a kormány azzal vádolja az érseket, hogy bábu egy nagyobb játszmában. Valójában azonban a kevésbé népszerű körök próbálnak felkapaszkodni Galsztanján szekerére – mondta Bendzsamin Pogoszian, a jereváni APRI tanácsadó szervezet vezető munkatársa.
Galsztanján sikere annak tudható be, hogy „nem politikai figura”, mivel sok örmény bizalmatlan a politikusokkal szemben – mondta Pogoszian.
Az ugyanakkor nem valószínű, hogy képes lesz megismételni Pasinján 2018-as sikerét, aki tömegtüntetésekkel kényszerítette lemondásra a kormányt.
Úgy tűnik, Galsztanjánnak nincs terve, még rövid távú sem – mondta Hrant Mikajeljan jereváni politikai elemző. A május 9-i gyűlésén Galsztanján kijelentette: Pasinjánnak egy órája van arra, hogy lemondjon. A határidő letelt, Pasinján még csak nem is reagált. Ez hiba volt, ami megmutatta Galsztanján lépéseinek ad hoc jellegét, és azt eredményezte, hogy „elveszítette a lendületét” – mondta Mikajeljan.
„Nem volt cselekvési terve. Mi van, ha lemond? Mi van, ha mégsem?” – tette hozzá.
Galsztanján rövid időre visszatért Tavuszba, de május 26-ra újabb nagygyűlést szervezett Jerevánban.
Az ellenzéknek jelenleg nincs elég szavazata ahhoz, hogy felelősségre vonási eljárást indítson a miniszterelnök ellen. Pogoszian szerint valószínűbb forgatókönyv, hogy Galsztanján egy olyan mozgalom vezetője lehet, amely megméretteti magát a következő, 2026-ra tervezett választáson. (Kanadai–örmény kettős állampolgárként ő maga nem lehet miniszterelnök, bár felvetette, hogy megpróbálja megkerülni a korlátozást.)
„Viszont ha az a cél, hogy 2026 előtt kormányváltás legyen, nem látom, hogy ez reális lenne” – mondta Pogoszian.
