Magasak a bevételei, a véleményformáló hatása viszont kicsi azoknak a médiumoknak, amelyeket az Orbán-kormányhoz köthető vállalkozók vásároltak a Nyugat-Balkánon. A magyar hátterű médiavállalkozásokkal szemben Szlovéniában és Észak-Macedóniában is nyomoztak tiltott finanszírozás és pénzmosás gyanúja miatt.
Az elmúlt években Észak-Macedóniában és Szlovéniában több médiavállalkozásba is bevásárolták magukat a magyar kormányzathoz közel álló médiavállalkozók. 2017-ben három magyar cég (a Ridikül és a Ripost kiadója, valamint az őket tulajdonló, Habony Árpádhoz tartozó Modern Media Group) megvette a szlovéniai Nova24TV-t, majd később átadták két újonnan létrehozott, szintén magyarországi hátterű cégnek. Nem sokkal később fideszes kötődésű vállalkozók kezébe került az észak-macedóniai kurir.mk, denesen.mk és vistina.mk és a republika.mk, valamint az Alfa TV nevű csatorna. Idén októberben pedig Szlovéniában a TV2 Média Csoport Zrt. Megvásárolta a Planet TV nevű országos adót 5 millió euróért.
A BIRN nevű balkáni oknyomozó csoport cikke szerint a fideszközeli cégek mindkét országban meghatározható politikai oldalakhoz tartozó médiumokba fektettek be: a Nova24TV társtulajdonosa a szlovén kormánypárt az SDS egyik képviselője. Nem titok: a szlovén kormányfő, Janez Jansa Orbán Viktor egyik fő politikai szövetségese az Európai Unióban. Ugyanígy Észak-Macedóniában olyan médiumokat vásároltak a magyar hátterű cégek, amelyek Nikola Gruevszki azóta megbuktatott, majd Budapesten menedéket kapott kormányfőt támogatták.
Üzlet vagy politika?
Az érintett országok több politikusa szerint elképzelhető, hogy a magyar kötődésű médiavásárlások sértik az adott országok szuverenitását, politikai beavatkozást jelenteken Szlovénia és Észak-Macedónia belügyeibe. A közelmúltban az Európai Parlament négy tagja kérdéseket intézet az Európai Bizottsághoz a médiavásárlások ügyében, novemberben pedig meghallgatást tartottak az EP-ben a „szlovén és észak-macedón médiába történő magyar beavatkozásról”.
A november 25-i meghallgatáson Vera Jourova, a Bizottság alelnöke azt mondta, közelről figyelik a macedóniai médiában zajló eseményeket, és számon kérik a média átláthatóságát és tisztaságát, amely befolyásolhatják a balkáni ország EU-csatlakozásáról szóló tárgyalásokat.
Piri Kati, magyar származású holland EP-képviselő azt mondta, a magyar kormány milliókat költ arra, hogy befolyásolják külföldi országok belpolitikáját, támogatva a Jansa és Gruevszki mellett kampányoló médiát. Hozzátette, „Orbán felháborító propaganda-műveletei Észak-Macedóniában és Szlovéniában csak a jéghegy csúcsát jelentik”, és hogy a műveletek célja „az Európai Unió gyengítése saját személyes gyarapodása érdekében.”
A meghallgatáson részt vett Hidveghi Balázs fideszes EP-képviselő is, aki ezzel szemben azt mondta, a szóban forgó magyar vállalkozások kizárólag profitszerzés érdekében fektettek be a Nyugat-Balkánon, a bevásárlásoknak „semmi köze a politikához.”
Csekély hatás, spam-szerű tartalomgyártás
Hasonlóan válaszolt a BIRN kérdésére Joze Biscak, a szintén magyar hátterű Demokracija magazin szerkesztője, szerinte a magyar befektetők „csak a pénz miatt jöttek”. A BIRN kutatása azt mutatja, hogy eddig a pénzszerzés valóban jobban sikerült az érintett médiumoknak, mint a közvélemény befolyásolása.
Mint írják, a magyar hátterű médiavállalatok bevételei kiemelkednek a mezőnyből Szlovéniában és Észak-Macedóniában. A BIRN által vizsgált cégek összesített bevétele 2018-ban meghaladta a 10 millió eurót is.
Ennek ellenére a BIRN által megrendelt internetes kutatás azt mutatja, hogy az „Orbán-média” általában kevesebb interakciót és nézettséget generál Észak-Macedóniában és Szlovéniában, mint versenytársai. Ez igaz volt a legtöbb olyan hírek esetében is, amelyek az Orbán-kormánynak fontos témákkal (az EU, Oroszország, Kína, vagy maga Orbán) foglalkoztak. A közönséget általában jobban érdekelte más médiumok híradásai ezekben a témákban, és a versenytársak közösségi média oldalain általában többen szóltak hozzá, a híreiket többen osztották meg, bár Szlovéniában a magyar kötődésű oldalak hírei a jelentés szerint általában élesebb vitákat váltanak ki, mint mások. Észak-Macedóniában a Fideszhez köthető média hírei csak két témában váltottak ki az átlagosnál valamivel nagyobb érdeklődést: ezek a migráció és az LGBT-közösségekkel kapcsolatos témák.
Az elemzés szerint ugyanakkor az „Orbán-médiához” tartozó oldalak sokkal több tartalmat állítanak elő, mint a versenytársaik. „Szinte spamként [kéretlen levélszeméthez hasonló technikával - a szerk. ]gyártják a tartalmakat, hogy minél több emberhez eljussanak” – fogalmazott az egyik elemző.
Észak-Macedóniában és Szlovéniában is nyomoznak
Az Európai Parlamenten kívül Szlovéniában és Észak-Macedóniában is vizsgálat indult a magyar médiavásárlások miatt, amelyek felvetik az illegális finanszírozás és pénzmosás gyanúját. Szlovéniában még 2018-ben, az előző kormány alatt neveztek ki egy bizottságot, és a rendőrség is nyomozást indított. Később azonban, az Orbánnal jó viszonyt ápoló Janez Jansa választási győzelme után látszólag befagytak ezek a nyomozások.
Észak-Macedóniában adóelkerülés gyanúja miatt indult nyomozás Schatz Péter, a Ripost társalapítója és Habony Árpád üzlettársa ellen. A Pénzügyi Rendőrség szerint Schatz szlovéniai Ripostja 2017 augusztusa és 2019 februárja között összesen 2,85 millió eurót utalt a macedóniai Target Media nevű cégnek, amely szintén Schatz tulajdonában áll. Az észak-macedón hatóságok gyanítják, hogy a pénz Magyarországról érkezett, és balkáni médiafinanszírozásra használták fel.
