Osman Kavala bebörtönzött török üzletember és emberi jogi aktivista szerint a tervezett igazságügyi reformok az ellenzék ellehetetlenítését szolgálják Törökországban.
A hatályos bírósági ítélet nélkül már több mint három éve börtönben ülő férfi arról számolt be a Reuters hírügynökségnek, hogy nem „optimista” a Recep Tayyip Erdogan török államfő által nemrég felvázolt új emberi jogi akciótervvel kapcsolatban. Szerinte attól nem várhatja senki az igazságszolgáltatás függetlenségének megteremtését.
A 63 éves filantróp úgy vélekedett, a bíróságok bár az utóbbi évtizedekben is korlátozták az emberi jogokat, most a jelenleginél aktívabb szerepük lesz a kormány politikai ellenfeleinek „felszámolásában”.
„Olyasvalakiként, aki már több mint három éve egyre súlyosabb jogtalanságoknak van kitéve, miközben más politikai ügyeket is közelről látott, nem lehetek optimista a politika és az igazságszolgáltatás közötti kapcsolat jövőjével kapcsolatban” – írta.
Osman Kavalát először 2017-ben tartóztatták le, a négy évvel korábbi, Gezi parki tüntetések szervezésével összefüggésben. Bár bizonyítékok hiányában felmentette a bíróság, rövid időn belül elfogatóparancsot adtak ki ellene, akkor a 2016. július 15-i katonai puccskísérlettel kapcsolatban. Idén januárban hatályon kívül helyezte a fellebbviteli fórum a felmentésről szóló korábbi ítéletet, és új eljárást rendelt el.
Átpolitizált igazságszolgáltatás
Kavala ügye a bírálók szerint jól illusztrálja a másként gondolkodók elleni hatósági fellépést, valamint az igazságszolgáltatás átpolitizáltságát Törökországban.
„Amióta csak emlékszem, azt láttam, hogy jogkorlátozásra használják az igazságszolgáltatást. De az új, hogy kulcsszerepet adnak a bíróságoknak a politikai ellenfelek felszámolásában” – hangsúlyozta.
A közleményre reagálva az ankarai kormány leszögezte, hogy az országban biztosított a bírói függetlenség.
Törökország nem teljesítette az Emberi Jogok Európa Bíróságának 2019-es ítéletét, amelyben elrendelték az üzletember szabadon bocsátását, mondván, őrizetben tartása jogsértő, annak célja pusztán az elnémítása. Később Joe Biden amerikai elnök is a férfi elengedését sürgette.
Kavala rendkívül szomorúnak nevezte, hogy a „külföldieket jobban érdekli” az ügye, mint a török közszolgákat és vezetőket. A férfi korábban „alaptalannak, abszurdnak, szürreálisnak” minősítette az ellene felhozott vádakat, amelyek minden „bizonyítékot vagy valóságalapot nélkülöznek”.
Erdogan állítása szerint a tervezett emberi jogi reformok célja a véleménynyilvánításhoz, a gyülekezéshez és a vallás gyakorlásához fűződő szabadságjogok erősítése. Tájékoztatásában azonban nem sok konkrét intézkedés hangzott el, inkább alapelvekről volt szó.
