Ruszlán, a belarusz fővárosban, Minszkben dolgozó mérnök hirtelen minden eddiginél közelebb került Oroszország ukrajnai háborújához: behívót kapott katonai kiképzésre.
Belaruszban most férfiak ezrei vesznek részt hadgyakorlatokon: attól tartanak, hogy Moszkva hű szövetségesét is belerángatják a harcokba.
„Azt mondják nekünk, hogy Belarusz nem lép be az Ukrajna elleni háborúba, de hallom, hogy orosz harci gépek dübörögnek a házam felett, ahogy a Minszk melletti Macsuliscsi légi támaszpontra tartanak” – mondta a 27 éves férfi az Associated Pressnek adott telefonos interjúban. Személyes biztonsága miatt kérte, hogy a vezetéknevét ne közöljék.
„Az orosz csapatok már Belaruszban vannak, és azt látom, hogy az ország fokozatosan laktanyává válik – mondta. – Mindenki attól fél, hogy nem hagyják túl sokáig a belaruszoknak, hogy a távolból nézzék a háborút.”
Alekszandr Lukasenka belarusz elnök több ezer orosz katonát köszöntött hazájában, megengedte a Kremlnek, hogy onnét indítsa 2022. február 24-én az ukrajnai inváziót, és felajánlotta, hogy az országban orosz taktikai nukleáris fegyvereket állomásoztassanak, de azt elkerülte, hogy Belarusz közvetlenül vegyen részt a harcokban – eddig.
Mi motiválja Lukasenkát?
Elemzők és politikai ellenfelei szerint a további szerepvállalás Ukrajna ügyében felkeltheti a közharagot, és erodálhatja az erőt , amellyel csaknem 29 éve tartja markában a hatalmat.
Lukasenka, aki rendszeresen találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, a Kreml politikai és gazdasági támogatására támaszkodva élte túl a több hónapig tartó tiltakozásokat, a tömeges letartóztatásokat és a nyugati szankciókat a 2020-as választást követően. A voksolásról, amely hatalomban tartotta, odahaza és külföldön is széles körben úgy tartják, hogy elcsalták.
Oroszország inváziója rendkívül népszerűtlen Belaruszban, amelynek ezer kilométeres közös határa van Ukrajnával, és sok olyan állampolgára, akinek családi vagy személyes kötelékei vannak odaát.
Ehhez kapcsolódóan: Moszkvai út után belarusz kormánytagot fogad a magyar külügy
Másfelé fordíthatják a fegyvert
„A belaruszok semmi értelmét nem látják ennek a háborúnak” – mondja Szvjatlána, egy 54 éves menedzser a határhoz közeli Luninyecben. Saját biztonsága érdekében ő is azt kérte, hogy ne közöljék a teljes nevét.
Nemrégiben új belarusz légvédelmi egység alakult a városban – mondta. A katonák számának növekedésével „nőtt a háborús félelem”.
Aljakszandr Aleszin belarusz katonai elemző azt mondja: ha az ország 45.000 fős hadseregét Ukrajnába küldik, „tömeges parancsmegtagadás” fordulhat elő.
Szerinte Lukasenka nem fogja ezt megtenni, „mert attól tart, hogy elégedetlenséget szít a katonák körében, akik más irányba fordíthatják a fegyvereiket”.
Amikor beleegyezett, hogy Oroszország taktikai nukleáris fegyvereinek egy részét Belaruszban helyezze el, Lukasenka a lépést a NATO agresszív terveivel és a kormánya elleni nyugati összeesküvések elleni védelemmel magyarázta.
„Nem bombáznak atomfegyverekkel” – mondta nemrégiben Lukasenka.
Újból atomerőd lehet
Belaruszban július 1-jére fejeződik be a taktikai nukleáris fegyverek tárolására szolgáló létesítmények építése – jelentette be Putyin. Oroszország már átalakította a belarusz harci gépeket, hogy képesek legyenek nukleáris fegyverek szállítására, és olyan rövid hatótávolságú Iszkander rakétákat adott szövetségesének, amelyek nukleáris robbanófejjel is felszerelhetők. A nukleáris fegyverekkel felfegyverzett repülőgépek és rakéták működtetésére is képzett ki belarusz személyzetet.
A hidegháború idején Belarusz adott otthont a szovjet nukleáris robbanófejű, közepes hatótávolságú rakéták mintegy kétharmadának – mondja Aleszin, hozzátéve, hogy a szovjet korszakból származó tárolóhelyek tucatjai még mindig használhatók ilyen fegyverek tárolására. A Belaruszban, Ukrajnában és Kazahsztánban állomásozó szovjet nukleáris fegyvereket a Szovjetunió 1991-es összeomlása után az Egyesült Államok által közvetített megállapodás keretében Oroszországba szállították.
„Belarusz szovjet atomerőd volt, és most Putyin és Lukasenka úgy döntött, hogy nemcsak helyreállítják ezt, hanem meg is erősítik – mondta Aleszin az AP-nak. – Belaruszból az orosz nukleáris robbanófejű rakéták elérhetik Ukrajnát, Lengyelország egész területét, a Baltikumot és Németország egy részét. Ez a »belarusz atombalkon« még sokáig fogja borzolni a nyugati politikusok idegeit.”
Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki vezető, aki Lukasenka kihívója volt a 2020-as elnökválasztáson, miután aktivista férjét bebörtönözték, azt mondta az AP-nak, hogy az orosz nukleáris fegyverek befogadása tússzá tenné a belarusz népet.
„Az orosz nukleáris fegyverek telepítése célponttá teszi Belaruszt eszkaláció esetén, és súlyosan veszélyezteti a belaruszok életét – mondta Cihanouszkaja, aki a választások után elmenekült az országból, és a száműzetésből hevesen bírálja Lukasenkát. – A két diktátor túl messzire ment háborús játszmáiban, ami csak a nyugati szankciók szigorításához vezet.”
Adok-kapok
A szankciók megbénították a belarusz gazdaságot, amely tavaly rekordmértékben, 4,7 százalékkal zsugorodott. Lukasenka abban reménykedik, hogy az Oroszországgal folytatott kereskedelem tavalyi, hetvenszázalékos felfutása enyhíti a hatást, és arra számít, hogy Belarusz profitálni fog az elektronikai és egyéb csúcstechnológiás fegyverrendszer-alkatrészekre leadott moszkvai megrendelésekből.
Aleszin szerint Moszkva „olcsó energiát és hiteleket biztosít Minszknek, és megnyitja hatalmas piacát a belarusz katonai infrastruktúra ellenőrzésének lehetőségéért cserébe.”
A Putyin részleges mozgósítása keretében tavaly ősszel behívott háromszázezer orosz tartalékos egy részét a belarusz lőtereken képzik ki. Lukasenka közölte, hogy ötszáz tiszt segíti a belarusz laktanyák mellett táborozó oroszok kiképzését.
A növekvő részvétel a Kreml háborús erőfeszítéseiben általános ellenérzést szít Belaruszban – mondja Valerij Karbalevics ottani politikai elemző.
Gerillák
„Széles körű gerillamozgalom alakult ki Belaruszban, amelynek tagjai vasúti síneket és orosz harci repülőgépeket robbantottak fel, orosz és belarusz hivatalos weboldalakat támadtak meg – sorolja Karbalevics. – Belarusz átalakítása orosz katonai központtá, és fokozatos bevonása a háborúba a közvélemény elégedetlenségét váltotta ki, és az elnyomás fokozására kényszerítette Lukasenkát.”
A BYPOL, a Lukasenka ellen fellépő, egykori katonai és biztonsági tisztekből álló szervezet vállalta a felelősséget egy orosz A–50-es légtérellenőrző repülőgép elleni februári dróntámadásért a Minszk melletti Macsuliscsi légi támaszponton. A hatóságok közölték, hogy őrizetbe vettek egy gyanúsítottat, aki feltehetően a támadás mögött állt, valamint harminc másik embert, akiket terrorizmussal vádolnak, és halálbüntetésre számíthatnak, ha elítélik őket.
A Vjaszna emberi jogi központ szerint az országszerte végzett razziák eredményeként további háromszáz embert tartóztattak le azzal a gyanúval, hogy kapcsolatban állhatott a gerillákkal.
Ha elkezdenének jönni a koporsók Ukrajnából
A BYPOL vezetője, Aljakszandr Azarau azt mondta az AP-nak, hogy ha Belarusz belépne az ukrajnai háborúba, az lendületet adna csoportjának, amely a 2020-as választási tiltakozásokból nőtt ki.
„Ha a kis Belaruszba koporsók kezdenek érkezni Ukrajnából, az elkerülhetetlenül tiltakozást fog gerjeszteni, amelyet a hatóságoknak alig sikerülne tömeges elnyomással elfojtaniuk – mondta. – Lukasenka joggal aggódik amiatt, hogy a belépés a háborúba a gerillamozgalom erőteljes felíveléséhez vezetne.”
Amikor Putyin megindította az inváziót, az orosz csapatok Belaruszból gördültek be Ukrajnába, hogy végül sikertelenül próbálják elfoglalni Kijevet, mindössze kilencven kilométerre délre a határtól. A behatolás Belaruszból sebezhetővé tenné Nyugat-Ukrajna egyes részeit – beleértve Lviv és Luck vasúti csomópontjait, amelyek a nyugati fegyverek kulcsfontosságú csatornái.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közelmúltban felkereste a határőröket az északnyugati Volinyi területen, és éberségre biztatta őket egy lehetséges belarusz behatolással szemben.
„Minszkben nem láttunk semmilyen előkészületet, Lukasenka eddig ellenállt, hogy belerángassák a háborúba Ukrajnával, de a helyzet megváltozhat, ahogy Belarusz egyre inkább militarizálódik – véli Oleh Zsdanov ukrán katonai elemző. – Lukasenka kész megadni Putyinnak, amit csak akar – a belarusz katonákat kivéve. De nem vagyunk vakok, és Kijev komolyan aggódik az orosz katonai jelenlét jelentős növekedése miatt Belaruszban.”
Putyin minszki kártyája
Karbalevics, a belarusz elemző szerint Lukasenka valószínűleg továbbra is vonakodik a belépéstől a háborúba, de Moszkva meglebegtetheti egy újabb ukrajnai behatolás fenyegetését Belaruszból, és ezzel arra kényszerítheti Kijevet, hogy jelentős számú katonát tartson a határon.
„A kevéssé motivált és gyenge belarusz hadsereg nem hozna nagy változást a harctéren, de a Kremlnek folyamatosan meg kell mutatnia Kijevnek és a Nyugatnak, hogy továbbra is fennáll a belarusz fenyegetés – mondta. – Putyinnak kényelmesebb, ha katonai központként használja Minszket, miközben fenntartja a folyamatos fenyegetését annak, hogy Belarusz beléphet a háborúba, és ezzel nem engedi enyhülni az Ukrajnára nehezedő nyomást.”
