Jóllehet hivatalosan kitartanak amellett, hogy háború alatt nem lehet elnökválasztást tartani, a hatóságok csendben hozzáláttak az előkészületekhez. Ha a szavazás meglesz, akkor az ukránok vajon kitartanak Volodimir Zelenszkij mellett? Vagy keresnek valaki mást?
Volodimir Zelenszkij 2019-ben elsöprő győzelemmel lett tévésztárból Ukrajna elnöke.
Most azonban még nagyobb választási kihívás előtt áll: először bocsátja szavazásra háborús elnöki posztját azóta, hogy Oroszország több mint három éve megindította teljeskörű támadását országa ellen.
Nyugati támogatóik növekvő nyomására az ukrán hatóságok csendben nekiláttak lerakni az új választás alapjait. Egy olyan választásét, amely megmutatja, hogy milyen erős Zelenszkij hazafiúi támogatottsága, és hogy akarnak-e a háborúba belefáradt ukránok új vezetőt.
A tisztviselők tagadják, hogy ilyen erőfeszítések folynának, azzal a régi érvvel állnak elő, hogy a hadijog, amelyet röviddel a 2022 februári orosz támadás után hirdettek ki, kizár bármilyen választást.
"Nem készülünk választások megtartására, mert háborús időkben az alkotmány, a hatályos jogszabályok és a józan ész szerint ezt lehetetlenné teszik a biztonsági kihívások" - mondta Dmitro Litvin, az elnöki hivatal szóvivője a Szabad Európa/ Szabadság Rádió ukrán szolgálatának.
A tisztviselők azonban megkezdték a részletek és az aspektusok kidolgozását, a szavazólapok kinyomtatásától a szavazóhelyiségek biztonságának megóvásán át annak a szavatolásáig, hogy az országon kívül élő ukrán menekültek milliói is szavazhassanak.
"Látom, hogy az elmúlt hónapokban valódi választási előkészületek folytak" - mondta Olekszij Kosel, az Ukrajnai Választók Bizottsága nevű civil szervezet vezetője. "Rengeteg aktivitásra utaló jelet látunk a választási főhadiszállásokon, csendesen keringő kampányanyagokat, milliónyi különleges tájékoztatót a pártok vezetőiről."
A kampány „de facto valójában már elkezdődött” – mondta Kosel.
Olena Davlikanova kijevi tudós, a washingtoni Európai Politikai Elemző Központ munkatársa szerint is számos jel utal arra, hogy a politikai pártok új választásra készülnek. De azt mondja, ezt lehetetlen megtartani, ha Oroszország ténylegesen nem egyezik bele egy tűzszünetbe.
„Sokan nem hisszük, hogy Putyin betartja azt, amit ígér” – mondta Davlikanova a Szabad Európa/Szabadság Rádiónak. "Tűzszünet nélkül lehetetlen választásokat tartani Ukrajnában."
A nép szolgája
Először egy népszerű színészcsapat tagjaként, majd A nép szolgája című tévésorozatban az elnöki székbe katapultált fiktív középiskolai tanárként aratott Zelenszkij átütő győzelmet 2019-ben a hivatalban lévő Petro Porosenko ellen.
Az ukránokat vonzotta a friss arc, akárcsak az, ahogy Zelenszkij használta a médiát, és hogy a viszony rendezését ígérte Putyinnal és Oroszországgal. Azonban alig három évvel Zelenszkij elnökké választása után Putyin több mint 100 000 katonát vezényelt Ukrajnába, elindítva ezzel a második világháború óta legnagyobb szárazföldi háborút Európában.
Az ukránok továbbra is felsorakoztak és kitartottak Zelenszkij mellett, még annak ellenére is, hogy az ukrán csapatok az elmúlt évben kudarcot kudarcra halmoztak.
Az orosz csapatok több helyen előre törnek. 2023-ban a sokat emlegetett ellentámadás kudarcot vallott. Katonai parancsnokok és politikai vezetők veszekednek azon, hogyan pörgessék fel a toborzást és töltsék fel a hadsereg sorait. Az ország legnagyobb rangú katonai vezetőjét menesztették, akárcsak a védelmi minisztert.
Ukrajnában az elnököt öt évre választják; Zelenszkijnek 2024-ben kellett volna indulnia az újraválasztásért. A kormány tisztviselői azonban ragaszkodtak ahhoz, hogy az új választás a hadiállapot értelmében jogilag lehetetlen, a logisztikai akadályokról nem is beszélve.
Ez teret engedett a kívülről jövő kritikáknak. Putyin, aki megkérdőjelezte az ukrán állam puszta létezését is, a választások elmaradása miatt azzal vádolta meg Zelenszkijt, hogy illegitim elnök. A múlt héten azt javasolta, hogy az egész országot helyezzék egy olyan átmeneti kormány irányítása alá, amelyik bírja az ENSZ támogatását.
"Senkit nem érdekel, mit mond Putyin, mert az ukrán törvények nagyon világosak: minden hatalom legitim, hacsak nem oldják fel a hadiállapotot és nem szervezik meg megfelelőképpen a választásokat" - mondta Davlikanova. "Szóval Putyin azt teheti magának, amit akar, ha értik, mire gondolok."
"Putyin ENSZ-felügyeletet javasolt Ukrajna fölött. Mi azt mondjuk, hogy ENSZ felügyeletet javaslunk Moszkva fölött, mert ott 1996 óta nem voltak valódi, tisztességes választások" - tette hozzá.
De bírálatok jöttek az Egyesült Államoktól, az ukrán hadsereg legnagyobb fegyverszállítójától is.
Közvetlenül az Ovális Irodában tartott találkozójuk előtt Donald Trump amerikai elnök – akinek kaotikus kapcsolata Zelenszkijjel még az első Fehér Házi ciklusára nyúlik vissza – "választások nélküli diktátornak" nevezte Zelenszkijt.
A külső kritikák megerősítették Zelenszkij pozícióját az ukránok körében. A kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet egyik felmérése szerint a Zelenszkij iránti bizalom megduplázódott az elmúlt hetekben. Röviddel az Ovális Irodában tartott találkozó után az ukrán parlament határozatban állt ki Zelenszkij mellett, és kijelentette, hogy új választásokat csak egy „átfogó, igazságos és fenntartható béke” létrejötte után tartanak.
Zelenszkij támogatói mielőbbi döntést szeretnének az új választásról, hogy ne hagyják megerősödni a kihívókat: mindenekelőtt Valerij Zaluzsnyijt, a népszerű volt főparancsnokot, aki most Ukrajna londoni nagykövete.
Zaluzsnyijt Zelenszkij váltotta le, miután egy 2023 novemberi esszéjében nyíltan megkérdőjelezte a kormány döntéseit.
Londoni landolása óta Zaluzsnyij nyilvánosan semmit sem mondott arról, hogy kihívná Zelenszkijt. Ugyanakkor rendszeresen felbukkan a közvéleménykutatások élén, vagy annak közelében.
Más ismert politikai személyiségek is jelezték: fontolóra veszik, hogy Zelenszkij kihívói legyenek, ha választás lesz. Februárban Porosenko, az a gazdag üzletember, akit Zelenszkij legyőzött, enyhe rosszallásának adott hangot, amikor Washingtonba utazott, hogy közigazgatási tisztviselőkkel találkozzon.
Porosenko egy konferencián azt mondta, Zelenszkijnek azon kellene dolgoznia, hogy létrehozzon egy nemzeti koalíciót. "Ehelyett nagyon furcsa módon választásokra készülünk" - mondta.
"Tudomásom szerint az a döntés született, hogy az ellenségeskedés befejezése után a lehető leghamarabb megszervezik és megtartják az elnökválasztást" - közölte Olekszij Honcsarenko ellenzéki képviselő a Szabad Európa/Szabadság Rádió ukrán szolgálatával.
Logisztikai nehézségek
Ha az Egyesült Államok közvetítésével létrejön egy tűzszünet , a választási törvény legalább 60 napos kampányidőszakot ír elő. Ha ez április 20-án – húsvét vasárnapján – kezdődne, ahogy Finnország elnöke javasolta Trumpnak, a választásra legkorábban július elején kerülhetne sor.
A szervezés azonban hatalmas logisztikai feladat. Ukránok milliói menekültek külföldre, és már az is komoly kihívást jelent, hogyan jutnak szavazócédulákhoz. Akárcsak az, hogy a fronton harcoló katonáknak lehetőséget adjanak a szavazataik leadására.
"Most úgy tűnik, konszenzus alakult ki a társadalomban és a politikusok között arról, hogy a hadiállapot lejárta után a törvényben előírtnál hosszabb időre lesz szükség a felkészüléshez a választásokra" - mondta Oleh Didenko, a Központi Választási Bizottság vezetője az Ukrajinszka Pravdának adott interjújában.
Míg az ukránok üdvözölték az amerikai fegyvereket, a választók most gyanakodva figyelik, hogy az Egyesült Államok támogatása mennyire lesz kitartó a jövőben, mondta Davlikanova.
„Bármit tesznek az amerikaiak, bárkivel beszélnek, az ukrán emberek értik, miről van szó” – mondta.
"Tehát értjük, hogy magunkra kell számítanunk" - tette hozzá.
