Egy moszkvai bíróság hétfői döntése értelmében mostantól nem adható ki az egyik utolsó független lapnak számító Novaja Gazeta printváltozata.
A törvényszék ezzel jóváhagyta az orosz médiafelügyelet (Roszkomnadzor) kérését, amelyben ezt azzal indokolták, hogy elmaradt bizonyos iratok benyújtása az igazságügyi minisztériumnak a 2006-os tulajdonosváltást követően.
A lap jogászai szerint a váltás ezt nem tette szükségessé. „Ez tisztán politikai döntés, nincs jogi alapja” – írta Twitteren Dmitrij Muratov, a független Novaja Gazeta Nobel-békedíjas volt főszerkesztője.
Az újság 1993-as elindítását Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió első és egyben utolsó elnöke is segítette abból a pénzből, amely saját, 1990-ben megkapott Nobel-békedíjából származott, így tudták megvenni például az első számítógépeket a szerkesztőségbe.
A tekintélyes újság márciusban felfüggesztette a működését, miután különböző anyagok eltávolítására kötelezték honlapjáról az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Több munkatársa külföldre távozott, és új lapot indított Lettországból. A Roszkomnadzor ennek a weboldalát is azonnal blokkolta.
Bár Muratov szabadsága és biztonsága sokak szerint veszélyben van a fegyveres konfliktussal szembeni nyílt bírálatai miatt, ő egyelőre Oroszországban maradt.
Egyre szigorúbb fellépés
Márciusban írta alá Vlagyimir Putyin elnök azt a törvényt, amely hosszú börtönbüntetést ír elő az orosz katonai műveletekről szóló „szándékosan hamis információk” terjesztéséért. A háborúról szóló narratíva ellenőrzését célzó törvény tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtja az ilyen bűncselekmény miatt elítélt személyeket.
A Net Freedoms nevű jogvédő szervezet szerint augusztus közepéig 79 esetben indult büntetőeljárás ilyen ügyben, mintegy négyezer esetben pedig a fegyveres erők lejáratása miatt.
