Az északnyugat-németországi Emsland atomerőműve háztartások millióit látta el árammal az utóbbi harmincöt évben, jól fizető munkahelyeket biztosítva sokaknak a korábban viszonylag elmaradott agrártérségben.
Április 15-én azonban ennek vége, ekkor zár be az ország három utolsó megmaradt nukleáris reaktora, aminek az eredetileg elfogadott menetrend szerint már tavaly meg kellett volna történnie, azonban az ukrajnai háború okozta válságra tekintettel a határidőt kitolták.
A lépést az atomenergia ellenzői megkönnyebbüléssel fogadták, miközben sokan értetlenkedve figyelik az eseményeket az elektromos áram továbbra is magas ára és a klímavédelmi aggályok tükrében.
A nukleárisenergia-termelés teljes németországi felszámolásával párhuzamosan több európai kormány is bejelentette új reaktorblokkok építését, illetve a meglévő, de korábban bezárásra ítélt létesítmények működésének meghosszabbítását.
Ehhez kapcsolódóan: Hogyan került Németország az orosz gáz csapdájába?
Albert Stegemann, az ellenzéki Kereszténydemokrata Unió (CDU) szövetségi parlamenti képviselője azt hangoztatta, hogy Emsland atomerőműve nagyban hozzájárult a térség gazdasági fejlődéséhez. Egyes konzervatív párttársaival ellentétben ugyanakkor a törvényhozó attól nem tart, hogy a megmaradt erőművek lekapcsolásakor kialszik a fény az ország bizonyos részein.
Az előző három atomerőmű leállítása 2021 végén körülbelül öt százalékra csökkentette a nukleáris energia részarányát a nemzeti energiamixben, azonban nem eredményezett áramkimaradást.
A 47 éves politikus elismerte, hogy a technológia nem túl népszerű a német választók körében, viszont arról számolt be, hogy Lingen régiójában az emberek túlnyomó többsége az atomerőmű pártján állt.
„Hosszú távon az atomenergia biztosan nem a jövő technológiája, egyelőre azonban jó lett volna arra támaszkodni” – fogalmazott.
Majd hozzátette, hogy az ukrajnai háború és a klímaváltozás kihívásai miatt bölcs dolog lett volna egy, két vagy akár három évvel elhalasztani a bezárást. „A politikusoknak igazodniuk kellene a megváltozott körülményekhez. Azzal vádolom a kormányt, hogy egyáltalán nem tette” – szögezte le.
Ehhez kapcsolódóan: Uniós alku a megújulók arányának jelentős növeléséről
Olaf Scholz kancellár kormánya mindazonáltal egyértelművé tette, hogy a működési engedély további kiterjesztése nincs a lehetőségek között.
Steffi Lemke környezetvédelmi miniszter úgy vélekedett, hogy az atomenergia még mindig kockázatos technológia, és ezeket a kockázatokat még egy olyan fejlett országban sem lehet teljesen kiküszöbölni, mint Németország. Ezzel kapcsolatban felemlegette a 2011-es japán nukleáris katasztrófát.
Noha az atomerőművek bezárását leghangosabban a Zöldek párt követelte, a fokozatos kivezetésükről szóló döntést Angela Merkel volt kancellár hozta meg a fukusimai balesetet követően. Ennek nyomán felpörgött a fosszilisenergia-termelés, így a szomszédos államokhoz képest számottevően megugrott a német károsanyag-kibocsátás.
Ehhez kapcsolódóan: Az ígéretek ellenére egyre több szén fogy a világon
Dieter Krone lingeni polgármester vegyes érzésekről beszélt az Emsland atomerőmű bezárása kapcsán. „A dolgozók számára szomorú pillanat lesz, másrészt viszont egy új korszak kezdete, mivel bele akarunk vágni a hidrogéntermelésbe” – közölte.
A régió vezetése az elmúlt évtizedben nagy erőkkel próbált beruházásokat létrehozni ezen a területen, amely reményeik szerint a jövő egyik fontos zöldüzemanyaga lesz. A térség már a teljes fogyasztásánál több megújuló energiát állít elő, és szeretne hidrogéntermelési központtá válni a következő években nap- és szélerőművei segítségével.
„Nagy előnyünk, hogy adott minden infrastruktúra, a hálózat” – hangoztatta a polgármester.
Ősszel kezdi majd meg működését Lingenben a világ egyik legnagyobb hidrogéntermelő létesítménye. Ezt részben „zöldacél” előállítására is fel fogják használni, ami igen lényeges ahhoz, hogy a legnagyobb európai gazdaságnak számító Németország 2045-re karbonsemlegessé váljon.
„Úgy hiszem, hogy idővel mi leszünk a legnagyobb és legjelentősebb helyszín a hidrogén szempontjából Németországban. Így mondhatjuk, hogy ez egyfajta fejlesztési terv” – tudatta.
A bírálók arra figyelmeztettek, hogy nukleáris energia nélkül felhős, szélcsendes időben a szennyezőbb szén- és gázerőművekre kell hagyatkozni.
Berlin elutasította e kritikákat, mondván, hogy hála az integrált európai villamosenergia-hálózatnak, Németország szükség esetén importálhat is áramot, miközben nettó exportőr marad.
Ehhez kapcsolódóan: Most akkor zöld vagy örökké mérgező az atomenergia? Szakadás a klímacsúcson
A környezetvédelmi miniszter kijelentette, hogy az atomenergia kivezetése nem fogja gátolni a károsanyag-kibocsátás csökkentését célzó erőfeszítéseket. „A megújulók kiterjesztése még mindig az olcsóbb és gyorsabb út a klímacélok teljesítése felé” – húzta alá.
Majd rámutatott, hogy jelentős késések és áremelkedések tapasztalhatók az atomerőmű-építésekben Európa-szerte, miközben várhatóan az eddigi trendeknek megfelelően tovább fog csökkenni a nap- és szélerőművek ára.
