Olaf Scholz pénteken egy német üzleti delegáció élén Pekingbe utazik, amit hazájában és az Európai Unióban is sokan rossz szemmel néznek, mondván, hogy a Hszi Csin-ping kínai elnök újraválasztását követő vizit Berlin szűklátókörűségét és naivitását jelzi.
A német kancellár az első európai uniós tagállami vezető, aki a koronavírus-járvány kirobbanása óta a kelet-ázsiai országba látogat. Erre röviddel azt követően kerül sor, hogy Hszit a Kínai Kommunista Párt kongresszusa a harmadik mandátumára is felhatalmazta.
Egyesek a vizitben annak a jelét látják, hogy bár Európa – részben a korábbi megalkuvó Oroszország-politikájából leszűrt tanulságok miatt – keményebb álláspontra akar helyezkedni Kínával kapcsolatban, Németország továbbra is a gazdasági érdekeit kívánja előtérbe helyezni.
Szerintük ezt példázza az is, hogy a német kormány hat miniszter tiltakozása ellenére végül beleegyezett előző héten, hogy a COSCO Shipping kínai hajózási csoport részesedést szerezzen az ország legnagyobb konténertermináljának üzemeltetésében.
Ebben a cikkben arról írtunk, hogy részesedést szerzett egy kínai cég Németország legnagyobb konténertermináljának üzemeltetésében.
Annalena Baerbock külügyminiszter, aki élesen bírálta az előbb említett ügyletet, kedden Németország Kína-politikájának módosítására szólított fel.
Thierry Breton belső piacért felelős EU-biztos pedig azt hangsúlyozta, hogy a kontinens országainak és vállalatainak fel kell ismerniük, hogy Kína az Európai Unió riválisa, és ennek megfelelően kellene eljárni a kínai beruházások jóváhagyása során.
Eközben Franziska Brantner, a berlini gazdasági tárca államtitkára nagyobb kölcsönösséget, a szellemi tulajdon hatékonyabb védelmét és jobb piaci hozzáférést sürgetett a német–kínai kapcsolatban.
Ugyanakkor a német kereskedelmi kamara kínai tagozata üdvözölte a látogatást, és leszögezte, hogy „a politikai eszmecsere jelenti a működő gazdasági kapcsolatok gerincét”.
Jens Hildebrandt, az igazgatóság egyik tagja kiemelte: „Mindig jobb beszélni egymással, mint egymásról.”
