Hszi Csin-ping kínai elnök a G20-as országcsoport római csúcstalálkozója után az e heti ENSZ-klímakonferencián sem vesz részt, ami sokak szerint megkérdőjelezi Peking elkötelezettségét az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése mellett.
A világ legnagyobb szén-dioxid-kibocsátójának számító távol-keleti ország korábban vállalta, hogy 2030-ig csökkenteni kezdi ennek szintjét, 2060-ra pedig eljut az úgynevezett karbonsemlegesség állapotába. Az Egyesült Államok és több más ország is ambiciózusabb célok kitűzésére szólította fel Kínát, azonban a kormány azt hangoztatja, hogy erre kizárólag bizonyos politikai engedmények esetén kerülhet sor.
Szakértők szerint a karbonsemlegesség elérése kulcsfontosságú a klímaváltozás legsúlyosabb hatásainak megelőzése érdekében. Ez azt az állapotot jelenti, amikor megvalósul az egyensúly a kibocsátott szén-dioxid, illetve a légkörből kivont és szénelnyelőkben tárolt szén-dioxid mennyisége között.
Kínában szigorú utazási korlátozásokat vezettek be a koronavírus-járvány miatt. Hszi nem hagyta el hazáját a több mint másfél évvel ezelőtti, tavaly januári mianmari vizitje óta. Ezt megelőzően rendkívül sokat utazott, ami jól jelezte a pekingi külpolitika asszertivitásának erősödését is. Feleségével, Peng Li-jüan énekesnővel számos országban jártak hivatalos úton, többek között találkoztak a japán császárral Tokióban és II. Erzsébet királynővel Londonban.
Ezért is tartják egyesek furcsának a mostani döntést, hogy sem Rómába, sem Glasgow-ba nem utazott el. Hszi Csin-ping ugyanakkor ezzel nincs egyedül a világ nagyhatalmainak vezetői között, ugyanis például orosz kollégája, Vlagyimir Putyin sem vesz részt a klímaértekezleten.
Szakemberek szerint a kínai elnök rendkívüli gondot fordít imázsának hazai és külföldi fenntartására, ezért nyilvános megjelenései alaposan megtervezettek, mindent megtesznek az esetleges kínos incidensek elkerülése érdekében.
„Nagy hiba a távolmaradás”
Joe Biden amerikai elnök nagy hibának nevezte a kínai távolmaradást, mondván, ezzel Hszi elesett attól a lehetőségtől, hogy befolyást gyakoroljon az emberekre világszerte és a COP26-ülésen egyaránt.
Vang Ven-bin kínai külügyi szóvivő szerdán leszögezte, hogy országa klímaintézkedései „kézzelfoghatók”, és egyebek mellett az erdőirtások visszaszorítása, illetve a megújuló energiaforrások telepítése terén elért eredményeiket emlegette.
Si Jin-hong, a pekingi Renmin Egyetem nemzetközi kapcsolatok professzora úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államok és Kína közötti feszültségek nehezítik az együttműködést a klímaváltozás elleni küzdelemben. Szerinte egyébként az elnök a járvány elleni, „zéró toleranciát” képviselő hozzáállása miatt nem vett részt a konferencián.
Az ugyancsak a kínai fővárosban lévő Csinghua Egyetem egyik tanára pedig kiemelte, hogy Hszi virtuális ülések útján így is kapcsolatban maradt számos állam-, illetve kormányfővel. Majd hozzátette, hogy míg Washington Peking együttműködését sürgeti a klímaügyekben, a kínai kormány az amerikai politika megváltoztatását is el szeretné érni, például Tajvan vonatkozásában.
Boris Johnson brit miniszterelnök kijelentette, hogy Hszi Csin-ping távolmaradása nem jelenti azt, hogy a kínaiak ne vennének részt a klímaváltozás elleni harcban. Emellett az eddigi eredményeket dicsérte, habár leszögezte, fontos lenne, hogy az ázsiai óriás ennél is többet tegyen.
