Négy évig pereskedett az önkormányzattal az a szabolcsi férfi, akit Ramocsaháza közös jegyzője azért akart gondnokság alá vetetni, mert tíz közérdekű kérdést tett fel neki a falu gazdasági és szociális intézkedései miatt. A gyámsági eljárás alatt kiderült, hogy az akkor a Debreceni Egyetemre járó férfi teljes mértékben beszámítható, meg az is: a jegyzőtől pályafutása alatt soha nem kérdezett még senki semmit, ezért zaklatásnak élte meg, hogy Lőrincz Zoltán élt állampolgári jogával.
Lőrincz Zoltán beperelte a jegyzőt, jogerősen nyert, de senki sem kért tőle bocsánatot, ezért a Kúriáig ment, amely nemrég kimondta: jogi személy (például egy önkormányzat) is kötelezhető megbánásra vagy bocsánatkérésre. A meghurcolt férfi szerint ez a nesze semmi fogd meg jól tipikus esete.
Válaszok helyett elmebaj
Négy évvel ezelőtt írtuk meg, hogy a szabolcsi Magy településen őszinte válaszok helyett elmeorvosi vizsgálatot kapott az a férfi, aki fiktív lakosokra hívta fel a magyi önkormányzat figyelmét. A jegyző és a polgármester nem örült a kérdéseknek, ezért a jegyző megpróbálta elmebeteggé nyilváníttatni az akkor épp jogi egyetemre járó férfit. Az elmeorvosi vizsgálatok kiderítették, hogy nincs semmi baja, csupán nagy az igazságérzete, és élt állampolgári jogaival. Lőrincz Zoltán beperelte Ramocsaháza közös önkormányzatának jegyzőjét, aki szerinte megpróbálta tönkretenni az életét.
A Szabad Európán végigkövettük a csaknem négy évig húzódó eljárást.
Így derült ki, hogy Kovács-Szilvási Ágota Andrea, Magy jegyzője zaklatásként élte meg, hogy írásban összesen tíz közérdekű adatkérésre kellett válaszolnia, így végül egy névtelen levélre hivatkozva értesítette a gyámhivatalt és a rendőrséget arról, hogy a férfi szerinte cselekvőképtelen elmebeteg – derült ki a birtokunkba jutott bírósági jegyzőkönyvekből.
„Azt, hogy a felperes perlekedési tébolyban szenved, és szükséges lehet a gondnokság alá helyezése, abból gondoltam, hogy sok ilyen kérelmet terjesztett elő, sok eljárást kezdeményezett. Bennem azért merült fel, hogy a felperes gondnokság alá helyezése szükséges lehet, mert folyamatosan érkeztek a különböző kérései”
– mondta a bíróságon Kovács-Szilvási Ágota Andrea.
Hosszú revans
Lőrincz Zoltán jó hírnév megsértése miatt beperelte a jegyzőt. Csaknem három évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy jogerős ítéletet kapjon. A végeredmény: az elhúzódó ügyben végül úgy nyert ötszázezer forintot, hogy közben mindenét elveszítette. Sokszor a családja is ellene fordult, a párkapcsolata is ráment igazának bizonyítására. De itt még nem ért véget a történet – mondja a férfit képviselő Fazekas Tamás, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje.
„Az elsőfokú bíróság helyt adott a bocsánatkérésre kötelezésnek, valamint megítélt háromszázezer forint sérelemdíjat. Másodfokon ezt a Debreceni Ítélőtábla megemelte ötszázezerre, de cserébe kimondta: a jogi személynek nincs lelkiismerete, így nem lehet tőle elvárni azt az érzelmi azonosulást, ami egy magánszemélytől, természetes személytől, egy embertől elvárható. Az önkormányzat egy szervezet, a bocsánatkérésében nincs semmiféle morális plusz. Nekünk ez nem volt elég. A bocsánatkérés gesztusa teljesen más minőség, úgyhogy mentünk tovább, mert azt gondoltuk, hogy ezt a Kúria is így látja; és így látta.”
Lőrincz Zoltán szerint a jogerős bírósági döntés hagyott maga után kivetnivalót, hiszen neki kell, hogy a bocsánatkérés elégtétel legyen.
„Én tudom értékelni, ha bocsánatot kérnek tőlem; én vagyok megsértve, nem az önkormányzat. Az, hogy az önkormányzat megbánást tanúsít-e, vagy sem, a kutyát nem érdekli jogi személyként. Nekem elégtétel, ha bocsánatot kérnek tőlem, és az is, hogy pénzt is megítéltek”
– mondta.
A Kúria döntésére végül novemberig kellett várni, de az sem volt egyszerű.
„A Kúriának volt egy jogegységi döntése. Ebben azt vizsgálták, hogy van-e bocsánatkérésre lehetőség, illetve lehet-e kötelezni jogi személyt erre, vagy sem. Ezeket összefésülték egy jogegységi döntésbe, ami eltartott egy darabig, bonyolultabb eljárásról volt szó. Mindenesetre amikor ez megvolt, újra megindították az ügyet. Az lett a Kúria ítélete, hogy a ramocsaházi közös önkormányzatnak mint jogi személynek bocsánatot kell kérnie Lőrincz Zoltántól, tehát azért a jogsértésért, amit elkövettek, nemcsak fizetniük kell, hanem írásban bocsánatot is kell kérniük”
– mondta az ügyvéd.
Lőrincz Zoltántól végül négy év után levélben kért bocsánatot a közös önkormányzat, amiért a jegyzője cselekvőképtelen elmebeteggé akarta nyilváníttatni közérdekű kérdései miatt.
