A magyar kormány nemrég bejelentette, hogy nem fogja megszavazni az ENSZ-ben azt a határozatot, amely emléknapot hozna létre a srebrenicai népirtás áldozatainak emlékére. Bosznia-Hercegovina erre válaszul pénteken felfüggesztette azt a Magyarországgal kötött egyezményt, amely szerint Magyarországon is képeztek volna boszniai diplomatákat.
Szijjártó Péter május 15-én jelentette be, hogy Magyarország nem fogja megszavazni a srebrenicai népirtás emléknapjának bevezetéséről szóló ENSZ-határozat-tervezetet – írta a Telex.
A magyar kormány ezt Milorad Dodik boszniai szerb vezető budapesti látogatásán jelentette be, egy közös sajtótájékoztatón.
Itt olvashat bővebben arról, hogy Milorad Dodik és Orbán Viktor viszonylag friss barátsága többek között jelentős magyar közpénzes finanszírozást hozott a Balkánon egyre komolyabb feszültséget szító Dodikék számára.
Újra saját sereget és elszakadást akar Dodik
Bosznia két nagy entitásból áll. Az egyik a bosnyák–horvát Bosznia-hercegovinai Föderáció, a másik az említett Szerb Köztársaság. Milorad Dodik boszniai szerb vezető mostanában gyakrabban szerepel a hírekben, amióta egyre erősebben küzd a saját hadseregért, és el akar szakadni Boszniától. Az évtizedek óta hivatalban lévő és egyre szélsőségesebb boszniai politikus Vlagyimir Putyin közeli szövetségese, más vélemények szerint viszont csak a bábja, önállóan nem tárgyalófél.
Szijjártó bejelentésére reagálva Elmedin Konaković bejelentette, hogy felfüggesztik azt az együttműködést a magyar kormánnyal, amelyet március 6-án írtak alá – írja a klix.ba. Ez többek között a kölcsönös tudásátadásról és a boszniai diplomaták magyarországi képzéséről szólt.
Emellett nyílt levélben ment neki Várhelyi Olivérnek, a bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős magyar uniós biztosnak – vette észre a Telex a boszniai N1 Info portál hírét.
A magyar biztos ugyanis szerinte megismételte a magyar és szerb kormány álláspontját, amely szerint az ENSZ-ben megszavazandó határozati javaslat a srebrenicai mészárlás emléknapjáról „stigmatizálja a szerb nemzetet”, és nem segít túllépni a balkáni háborúk szörnyűségein.
Konaković: Civilizálatlan volt a magyar lépés
Elmedin Konaković szerint viszont Várhelyi „nyilvánosan csatlakozott Szerbia elnökének szégyenletes propagandájához”. Lényegesen felelősségteljesebb és humánusabb hozzáállásra számított volna a magyar biztostól.
Szerinte az áldozatok hozzátartozóinak igazságot és békét hozhat a határozat. Ezt megerősíti, hogy a különböző bíróságok összesítve 1500 év börtönt szabtak ki az összesen nyolcezer körüli halottat követelő népirtás vádlottjaira.
„Elvitatni a jogot a népirtás áldozataitól, hogy meglegyen a saját emléknapjuk, nemcsak rossz, de civilizálatlan is” – írta a bosnyák külügyminiszter.
Ehhez kapcsolódóan: Dodik és Orbán oda-vissza ki is tüntették gyorsan egymást.
A boszniai szerb erők által 1995 júliusában végrehajtott tömeggyilkosságot korábban a hágai székhelyű Nemzetközi Törvényszék (ICTY) népirtásnak minősítette.
A boszniai szerb hadsereg ugyanis a város elfoglalása után elkezdte begyűjteni és kivégezni a környékbeli – döntően muszlim – férfiakat és fiatal fiúkat, összesen több mint nyolcezer áldozattal végezve néhány nap alatt. A vérengzést az ENSZ közelben lévő békefenntartó katonái beavatkozás nélkül hagyták megtörténni.
Az elítéltek közül például Radovan Karadžićot, a boszniai Szerb Köztársaság első elnökét (1992–1995) életfogytig tartó szabadságvesztéssel sújtották a srebrenicai népirtásért és emberiség elleni bűncselekményekért, de hasonlóan járt Ratko Mladić boszniai szerb tábornok is.
A hivatalos szerb és a boszniai szerb álláspont szerint viszont nem kellene népirtásnak minősíteni, akkor sem, ha Hága már annak minősítette. Szerintük ez az érintett katonák „egyéni felelősége volt”, és indokolatlanul rossz fényt vetne Szerbiára és a szerb népre, ha ki lenne mondva, hogy a boszniai szerb hadsereg népirtást követett el.
