A halászatra, a pénzügyi szolgáltatásokra, az élelmiszerimport ellenőrzésére, a képesítések elismerésére és a klímapolitikára kiható döntéseket ezentúl zárt ajtók mögött hozzák meg - figyelmeztetett egy brit jogi szakértő. Az Európában turnézó brit zenekaroknak vízumra lesz majd szüksége.
Catherine Barnard professzor, a Cambridge-i Egyetem uniós joggal foglalkozó szakértője a brit parlament Brexit Bizottsága előtt azt mondta, hogy London és Brüsszel alkuját többféle indokkal is fel lehet rúgni. A megállapodás alapjai “ingatagok” és kétségeket ébreszthetnek az európai cégekben, hogy befektessenek-e Nagy-Britanniában.
“Ha Ön egy autógyártó és új gyárat akar létrehozni, nem lehet biztos benne, hogy nem vezetnek-e be valamikor vámokat” – fejtegette.
Ez a forgatókönyv akkor merülhet fel, ha felmondják a megállapodást vagy ha a brit kormány úgy változtat versenyszabályain, hogy az EU – az egyezmény alapján – vámok kivetésével reagál.
Boris Johnson brit miniszerelnök szerint a karácsony szenteste kötött megállapodás egyszer és mindenkorra rendezi a brit politikát évtizedekig megosztó “Európa-kérdést” és ez megadja a várva várt biztonságérzetet az autógyártóknak.
Miért borulhat a megállapodás?
“Valójában egy nagyon instabil alkuról van szó” – véli Catherine Barnard.
A professzor figyelmeztette a képviselőket, hogy egyebek között a halászatra, a pénzügyi szolgáltatásokra, az élelmiszerimport ellenőrzésére, a képesítések elismerésére és a klímapolitikára kiható fontos döntéseket ezentúl zárt ajtók mögött, az EU-brit Partnerségi Tanácsban hozzák meg.
Emellett egy sor vegyesbizottság foglalkozik majd a különböző kereskedelmi ágazatokkal és az alku más aspektusaival, és egyes esetekben ezek döntéseket is hozhatnak.
Kérdés, hogy ezek tevékenységét hogyan ellenőrzik majd a választott képviselők.
Barnard azt is megemlítette, hogy az egyezményt egy év múlva hatályon kívül lehet helyezni és öt év múlva is, amikor a felek mélyrehatóan áttekintik annak működését.
Máris akadozik a “szabadkereskedelem”
Bár London és az EU alkuját szabadkereskedelmi megállapodásnak nevezik, amint Nagy-Britannia az év elején elhagyta az európai közös piacot és vámúniót, máris gondok merültek fel.
Több európai online áruház közölte, hogy az új brit ÁFA-szabályok miatt nem tudja kiszolgálni brit ügyfeleit.
Köztük volt a Campagnolo nevű kerékpár alkatrészeket, kiegészítőket és ruházatot árusító olasz cég, a Dutch Bike Bits nevű, holland kerékpáros szakáruház és a Beer on Web nevű, söröket árusító belga cég.
Ezeknek és más európai cégeknek azért lett problémás Nagy-Britanniába szállítani, mert egy új brit rendelkezés szerint ezentúl az eladás helyszínén és nem a beléptetési ponton kell megfizetni az ÁFÁ-t. Az akadálymentes kereskedelemhez az uniós cégeknek regisztrálniuk kell a brit adóhivatalnál és el kell számolniuk minden, 150 eurónál alacsonyabb tranzakcióval.
A Dutch Bike Bits meglehetősen irritált hangvételű nyilatkozatban “nevetségesnek” nevezte a brit szabályokat és feltette a kérdést:
“Mi lenne, ha az összes ország így tenne? Akkor 195 adóhivatalnál kéne regisztrálni? Ha ez feldühíti, keresse meg a parlamenti képviselőjét” - üzenték a brit ügyfeleknek.
Gondok az Unió és Nagy-Britannia közötti élelmiszer-kereskedelemben is
Az egyik problémát a termékek eredetének jogi státusza okozza. Ez főleg az Írországba küldött európai élelmiszertermékekre és italokra vonatkozik, amelyek először brit elosztóközpontokba kerülnek.
Mivel innen módosítás nélkül viszik az árut tovább Írországba, a brit-EU alku szerint az nem minősül “brit terméknek” és így már vámot kell fizetni utána.
A másik gond, hogy sok brit cég nem tudja, milyen dokumentumok kellenek az Észak-Írországba történő szállításhoz (ez az országrész az alku értelmében az európai közös piac része maradt és így vámellenőrzésen mennek át a brit fő szigetről érkező szállítmányok). Január elején több kamion akadt el, mert nem voltak meg a sofőröknél a szükséges vámpapírok és egyéb szükséges igazolások.
Az egyezmény nem tért ki részletesen a brit gazdaság egyik fő motorjának számító pénzügyi szolgáltató szektorra. Így a “valódi brexit” beköszöntével napi 6 milliárd eurónyi részvénykereskedelem vándorolt át a londoni Cityből az európai kontinensre.
Ennek ellenére Andrew Bailey, az Angol Központi Bank elnöke azt mondta: Nagy-Britanniának nem kell elfogadnia az Unió pénzügyi szolgáltatási szabályozását, csakhogy hozzáférést kapjon az európai piacokhoz. A felek a napokban tárgyalnak a pénzügyi szolgáltatások jövőjéről és úgy tűnik, a City megelégedne az európai piacokhoz való minimális hozzáféréssel.
Fájhat a feje az üzleti utazóknak is
Sok brit üzletember nem tud róla, hogy új szabályok alapján utazhat az EU-ba. A rövid távú üzleti utak esetében 90 napig vízummentesen tartózkodhatnak az EU-ban. Viszont a szabályok korlátozzák, hogy mivel foglalkozhatnak.
Szabadon lehet találkozókra, kereskedelmi kiállításokra, konferenciákra és kutatómunkára utazni. Viszont bármihez, aminek áruk és szolgáltatások eladásához van köze, munkavállalói vízum kell.
Például, egy brit modell szabadon utazhat Olaszországba kapcsolatok kiépítésére és találkozókra. Viszont ha egy divatbemutatón akar a kifutóra lépni, akkor olasz munkavállalói vízumra lesz szüksége. Hasonló helyzetben vannak az európai turnéra induló brit zenészek is.
Az ördög a részletekben bújik meg - milyen, új bürokráciát teremt az EU-brit alku?
A karácsonykor kötött EU-brit Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás (angol rövidítéssel TCA) működtetéséhez egy sor közös testületet kell felállítani. A létrehozandó bizottságok egy része kötelező érvényű döntéseket is hozhat.
Ezek tetején áll az EU Bizottság és a brit kormány képviselőiből álló úgynevezett Partnerségi Tanács, amelynek hatáskörébe tartozik:
- az egyezmény betartásának, alkalmazásának és értelmezésének bármely kérdése
- egyes esetekben az egyezmény módosítása.
A Tanács mellett egy sor közös bizottságot is felállítanak a felek, amelyek a kereskedelemmel, az egyes ágazatokat érintő kérdésekkel, valamint a közúti- és légiközlekedéssel, jogosítványokkal, társadalombiztosítási ügyekkel foglalkoznak.
A brexit pártolói azért is akarták az Unióból történő kilépést, hogy Nagy-Britannia átlátható módon, saját parlamentje demokratikus kontrollja alatt döntsön az országot érintő kérdésekben.
A kétoldalú egyezményt felügyelő bizottságok ugyanakkor a korábban idézett Catherine Barnard professzor szerint esetenként zárt ajtók mögött tárgyalhatnak és hozhatnak döntéseket. Felmerül a kérdés: ki fogja ellenőrizni ezeket a szervezeteket?
Szvetnik Endre írása
Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából.
