Kötelezettségszegési eljárást indított szerdán az Európai Bizottság Magyarország (és Spanyolország) ellen az autópálya-koncessziós szerződésekre vonatkozó szabályok megszegése miatt. Brüsszel két európai bírósági ítélet végrehajtásának elmulasztása miatt is új eljárást kezdeményezett, egy lépéssel közelebb kerülve a pénzbírsághoz.
Az autópálya-koncessziós szerződésekre vonatkozó uniós szabályok megszegése miatt indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország (és Spanyolország) ellen szerdán az Európai Bizottság. Az eljárás első lépéseként a testület hivatalos felszólító levelet küldött a két kormánynak. Két hónap áll rendelkezésre a válaszra és a levélben megfogalmazott kételyek eloszlatására.
Nem átlátható, nem hárítja át a kockázatot, és indokolatlanul hosszú
Mint a bizottság közleményében fogalmaz, az eljárás megindításának célja, hogy „a tagállamok betartsák a koncessziókra vonatkozó uniós szabályokat, amelyek előírják a közbeszerzési eljárásokban való részvételben érdekelt gazdasági szereplőkkel szembeni egyenlő bánásmódot és az átláthatósági kötelezettség betartását”.
Brüsszel az autópálya-koncessziós szerződések kapcsán különböző problémákat tárt fel. Álláspontja szerint a Magyarország által odaítélt, 35 évre szóló koncesszió nem volt átlátható a becsült szerződéses érték tekintetében, nem hárítja át kellő mértékben a működési kockázatot, és indokolatlanul hosszú időre szól, ami sérti az uniós jogot. (Spanyolország a közbeszerzési eljárások helyes alkalmazása nélkül hosszabbította meg két autópálya-koncesszió időtartamát, megsértve ezzel az uniós szabályokat.)
A bizottság a Mol által ugyancsak 35 évre elnyert hulladékkoncessziót egyelőre informális eljárás keretében vizsgálja, de megfigyelők szerint alapvetően hasonló kérdések merülnek fel itt is, mint az autópálya-koncesszió ügyében.
Az Európai Bizottság szerdán két másik felszólító levelet is küldött a kormánynak, mindkettőt egy-egy európai bírósági ítélet végrehajtásának vagy teljes körű végrehajtásának elmulasztása miatt. Mindkét esetben az a tét, hogy Brüsszel pénzbírság kiszabását kéri-e Magyarország ellen, ahogy egy hasonló apropóból már sor került rá, és a pénzbüntetés kiszabása csak idő kérdése.
Ehhez kapcsolódóan: A Kúria szerint is nyilvánosak az autópálya-koncessziós szerződések mellékletei
Bírósági ítélet végre nem hajtása: menekültügy
Ami az első ügyet illeti: az Európai Bíróság 2023. június 22-i ítéletében megállapította, hogy Magyarország nem teljesítette az uniós menekültügyi szabályokból eredő kötelezettségeit. Kimondta, hogy Magyarország – azzal, hogy nem biztosította a harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek számára a nemzetközi védelmi eljáráshoz való tényleges hozzáférést – megsértette a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról szóló 2013/32/EU-irányelvet.
A magyar jogszabályok szerint a harmadik országbeli állampolgároknak ahhoz, hogy nemzetközi védelemért folyamodhassanak Magyarországon, először valamely, az Európai Unió területén kívül található magyar nagykövetségen kell szándéknyilatkozatot benyújtaniuk, amelyben kinyilvánítják, hogy menedékjogért kívánnak folyamodni, továbbá rendelkezniük kell az e célra kiadott, különleges beutazási engedéllyel.
Mivel a bizottság nem kapott tájékoztatást arról, hogy Magyarország intézkedéseket hozott volna a megállapított jogsértés orvoslására, úgy véli, hogy Magyarország nem teljesítette a bírósági ítélet végrehajtásához szükséges intézkedések meghozatalára vonatkozó kötelezettségét.
Bírósági ítélet végre nem hajtása: CEU-val kapcsolatos ügy
Ami a második ügyet illeti: az Európai Bíróság 2020. október 6-i ítéletében megállapította, hogy Magyarország megsértette az uniós jogszabályokat, valamint a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezményt (GATS), mivel az Európai Gazdasági Térségen (EGT) kívüli külföldi felsőoktatási intézmények esetében két feltételhez kötötte az oklevelet adó képzési tevékenységek Magyarország területén történő gyakorlását.
A magyar jogszabályok előírásai szerint Magyarország kormánya és az érintett intézmény székhelye szerinti állam kormánya között nemzetközi szerződésnek kell fennállnia. A Magyarországon folytatott tevékenység feltételéül szabták továbbá, hogy az oktatási intézménynek felsőoktatási képzést kell nyújtania a székhelye szerinti országban az EGT tagállamainak esetében is. A 2021. május 18-án elfogadott új jogszabály már nem tartalmazza a második követelményt, azonban továbbra is előírja, hogy Magyarország és a székhely szerinti ország között nemzetközi szerződésnek kell fennállnia, ami miatt folyamatosan sérülnek a GATS-ban és az Európai Unió Alapjogi chartájában lefektetett elvek.
A testület ezért felszólító levelet küldött Magyarországnak, amelynek két hónapja van arra, hogy válaszoljon a levélre és orvosolja a Brüsszel által feltárt hiányosságokat. Kielégítő válasz hiányában a bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet. A második alkalommal a bíróság elé kerülő ügyekben az első ítélet meghozatala óta eltelt időszakra visszamenőleges pénzügyi szankciók róhatók ki, amíg nem valósul meg a teljes körű megfelelés – emlékeztet rá a testület.
