A magyar külügy szerint sértené az ország érdekeit, ha nyilvános lenne a Budapest–Kelebia vasútépítési projekt kínai hitelszerződése, de Szél Bernadett nyert a bíróságon. Az államnak tizenöt napon belül ki kell adnia a szerződést.
Még 2014-ben derült ki, hogy a Kínai Kommunista Párt azt szeretné, ha Magyarország és Szerbia döntően felújítaná és bővítené a Budapest és Belgrád közti vasútvonalat.
A sokáig félretett projekt végül 2017-től vált élessé, a Budapest–Kelebia közti 150-es vonal 160 kilométeres felújítása és kétvágányúsítása lett a terv.
A projektet eredetileg 452 milliárd forintosnak tervezték, de hamar felment 550-re, majd 750 milliárdos teljes költség lett belőle. Ezt 85 százalékban titkos kínai hitelből tervezi fedezni a magyar kormány.
Szél Bernadett független ellenzéki képviselő viszont másodfokon megnyerte azt a pert, amelyet a szerződés nyilvánosságra hozataláért indított. A külügynek tizenöt napon belül ki kell adnia az iratokat, mert nem tudták bizonyítani, hogy a nyilvánosság sértené Magyarország külügyi érdekeit.
A Budapest–Kelebia-vasútvonal 750 milliárdos felújítása kapcsán a hitelen túl két másik probléma sem tisztázott.
- Mi az értelme nagyon ritkán lakott vidékre fókuszálni az ország legnagyobb vasútépítési projektjét, hiszen egyetlen nagyvárost sem fog érinteni?
- Miért lesz ilyen drága, ha kifejezetten könnyű, lapos vidéken épül még egy sínpár, nem kell hidat, alagutat vagy viaduktot se építeni?
A 150-es Budapest–Kelebia-vonal korábban nem szerepelt a legfontosabb vasútépítési tervek között, így a szakembereket is meglepte az új terv. Annál is inkább, mert nem kellett volna nagyon eltérni, hogy Szegeden keresztül menjen a beruházás, de mégis elkerüli.
Mivel a személyforgalom érdemi bővülése nem várható, a Figyelő által megkérdezett vasúti szakemberek számítása szerint teherforgalomból 2400 év alatt térülhet meg a projekt.
A beruházás politikai céljait erősíti, hogy a Szijjártó-féle külügyhöz tartozik. Tőlük korábban annyit lehetett megtudni a megtérülésről, hogy szerintük „nehezen számszerűsíthető”, milyen megtérülése lesz a projektnek. Ennélfogva meg se próbálták számszerűsíteni. Egy megvalósíthatósági tanulmány biztosan készült, de azt titkosította a kormány.