A megválasztott cseh elnök külpolitikai tanácsadója, Petr Kolar szerint a Petr Pavel és Caj Jing-ven tajvani elnök közötti telefonbeszélgetés csak a kezdete a Tajpej felé való elköteleződésnek, mivel Csehország arra törekszik, hogy az önigazgató sziget felkarolására késztesse Európa-szerte szövetségeseit a kínai nyomással szemben.
Azzal, hogy fogadta a tajvani kollégája 15 perces telefonhívását, Petr Pavel megválasztott cseh elnök megtörte az évtizedes diplomáciai protokollt és előkészítette az Európa és Kína közötti kapcsolatok új korszakának színpadát – amelyben országa potenciálisan fontos szerepet játszik majd.
A január 30-i, Caj Jing-ven tajvani elnökkel folytatott telefonbeszélgetés nem sokkal azután történt, hogy Pavelt megválasztották a Cseh Köztársaság következő elnökévé és ez visszatetszést váltott ki Pekingnél, amely elítélte a hívást és azzal vádolta Prágát, hogy „átlépett egy határt".
A beszélgetés eltérést jelentett az önigazgató sziget magas rangú politikusaival való kapcsolattartás korábbi normáitól. A hivatalos eszmecserék gyakran a köztisztviselőkre és a minisztériumok alsóbb szintjeire korlátozódnak. Pavel azonban az első választott európai államfő lett, aki közvetlenül beszélt egy tajvani vezetővel.
A leendő cseh elnök lépésére akkor kerül sor, amikor az Európai Unió újragondolja a Pekinggel fenntartott kapcsolatát - egy olyan folyamat, amelyet felgyorsított az ahogy Kína kezelte COVID-19 járványt, Peking egyre agresszívebb diplomáciai retorikája, valamint az, hogy továbbra is támogatja Oroszországot annak ellenére, hogy az indokolatlanul megtámadta Ukrajnát.
„Nem szabad hagynunk, hogy Kína azt tegye Tajvannal, amit Oroszország tesz Ukrajnával" - nyilatkozta a Szabad Európának adott interjúban Petr Kolar, volt cseh diplomata, aki külpolitikai kérdésekben ad tanácsokat Pavelnek.
„Úgy vélem, ami Ukrajnában történik, annak eredménye, hogy [Európa] az évek során nem küldött egyértelmű üzenetet Oroszországnak. Ez egy ébresztő volt, mivel rávilágított, hogy mennyire fontos már a kezdetektől fogva megmutatni, hogy a Tajvanhoz hasonló partner demokráciákat nem hagyjuk cserben."
Tajvan 1949-ben egy polgárháború során szakadt el Kínától, amikor a nacionalista Kuomintang párt a szigetre vonult vissza. Az 1970-es évektől kezdve a legtöbb ország hivatalos kapcsolatokat létesített Pekinggel, így – az akkor még tekintélyelvű módon kormányzott - Tajpejnek kevés hivatalos barátja maradt, miközben Kína politikai és gazdasági hatalma globálisan is kiterjedt. Peking Tajvanra úgy tekint, mint egy elszakadt tartományra és megfogadta, hogy újraegyesíti a szárazföldi Kínával - ha kell, akár erőszakkal is.
A diplomáciai precedenst megtörve Kolar szerint a Csehország most jó helyzetben van ahhoz, hogy „befolyásoljon vagy meggyőzzön" más európai vezetőket, hogy új utakat járjanak be a Tajpejjel fenntartott kapcsolatukban. Az elmúlt években egy maroknyi ország európai törvényhozói látogattak el Tajpejbe és találkoztak a tajvani vezetéssel, kiváltva ezzel Peking haragját.
Pavel – aki volt NATO-tábornok - megteremtette a terepet a Tajvannal való további kapcsolatfelvételhez. A kampánykörúton és a Cajjal folytatott telefonbeszélgetést követően megfogadta, hogy személyesen is találkozik a tajvani elnökkel - bár nem részletezte, hogy mikor, hol és milyen formában kerülne sor a találkozóra.
„A [telefonhívás] megtörte a jeget, hogy ez megtörténhessen" - nyilatkozta a Szabad Európának Martin Hala, a prágai Károly Egyetem Kína-szakértője, a Sinopsis projekt igazgatója, amely a kínai befolyást követi nyomon Európa-szerte. „Most, hogy ezt valaki megtette, nagyobb valószínűséggel követik mások is".
Prága jövőbeli útja
Pavel Kínával és Tajvannal kapcsolatos elmozdulása egyértelmű szakítást jelent elődjével, Milos Zeman hivatalban lévő cseh elnökkel, aki márciusig marad hivatalában.
Zeman 10 éves hivatali ideje alatt - amely két ötéves ciklusra oszlott - szorosabb kapcsolatokat ápolt Kínával és számos emberi jogi kérdésben Peking-barát irányvonalat követett, remélve, hogy így nagyobb kínai befektetéseket tud vonzani. Egy nemzetközi figyelmet és hazai bírálatokat is kiváltó lépéssel Zeman Je Csianminget, a China Energy Company nevű energetikai cég korábbi elnökét nevezte ki tiszteletbeli gazdasági tanácsadójává. A milliárdost 2018-ban a kínai hatóságok őrizetbe vették és tartózkodási helye azóta is ismeretlen.
Kolar -- politikai tanácsadó, aki korábban Prága oroszországi nagyköveteként tevékenykedett -- azt mondta, hogy Pavel külpolitikai nézeteit a Cseh Köztársaság posztkommunista hagyományaihoz igyekszik igazítani, amely világszerte támogatja a demokráciát és az emberi jogokat.
Szerinte a Tajvannak nyújtott támogatást egy szélesebb körű európai paradigmaváltás részének kell tekinteni, amelyet Oroszország ukrajnai inváziója eredményezett.
A kampányban Pavel az Ukrajnának nyújtandó erős európai támogatás pártján állt és kijelentette, hogy elnökként első külföldi útja Kijevbe fog vezetni együtt Zuzana Caputova szlovák elnökkel.
„[Ukrajna lerohanása] emlékeztet arra, hogy az európai demokráciáknak Kína Tajvan elleni agressziójára kell összpontosítaniuk" - mondta. „Most kell támogatást mutatnunk, hogy [Peking] később ne essen kísértésbe és alkalmazzon erőt, ahogy Oroszország tette.” (Más sajtójelentések szerint közölte: folytatja a hagyományt, azaz első külföldi útja Szlovákiába vezet, majd szavai szerint Lengyelországba, hogy megnyugtassa a lengyeleket: a csehek készek értük is harcolni, szemben azzal, amit riválisa, Andrej Babiš mondott).
A cseh alkotmány szerint az elnök többnyire ceremoniális hatáskörrel rendelkezik, de az államfő jelentős informális befolyást gyakorolhat a kulcsfontosságú döntésekre, különösen a külpolitikában. A hivatal különáll a miniszterelnök által vezetett kormánytól, amely a formális hatalommal rendelkezik a kormányzás és a politika kialakítása terén.
Zemantól eltérően azonban Pavel Tajvanról, Oroszországról és más külpolitikai kérdésekről vallott nézetei megegyeznek Petr Fiala cseh miniszterelnök koalíciós kormányáéval, ami az egység ritka korszakát hozhatja el.
A globális ellátási láncok szempontjából kulcsfontosságú Tajvan nagyobb befektető lett Csehországban, mint Kína és a tajvani vállalatok tovább bővítik kapcsolataikat Európával.
Tajvan a világ félvezetőinek több mint 90 százalékát állítja elő, amelyek létfontosságúak különféle mindennapi és csúcstechnológiai termékek előállításához, és így életbevágóan fontosak a világ gazdaságai számára.
„Tajvan megérti, hogy most van egy lehetőség, mivel Európa most gondolja át a Kínával való kapcsolatát" - mondta a Szabad Európának Ferenczy Anna Zsuzsa, a tajvani Nemzeti Dong Hwa Egyetem munkatársa, az Európai Parlament korábbi tanácsadója. „Az EU egyes tagállamai jobban hajlanak arra, hogy megszólaljanak és készek a támogatás új formáit nyújtani Tajvan számára. Tajpej reméli, hogy ezt hasznosítani tudja".
Új valóság Közép- és Kelet-Európában
Válaszul Pavel Cajjal folytatott telefonbeszélgetésére Peking azzal vádolta meg Csehországot, hogy megsérti az „Egy Kína elvét", amelynek értelmében Peking önmagát tekinti Kína egyetlen legitim kormányának, Tajvanra pedig számára szakadár tartomány.
Tajvannal mindössze 13 ország és a Vatikán tart fenn hivatalos diplomáciai kapcsolatot és ismeri el a 24 millió lakosú szigetet független államként. Számos nyugati állam nem vitatja nyíltan Kína Tajvanra vonatkozó igényét, de nem is támogatja azt.
"A [Cseh Köztársaságnak] érdeke, hogy megerősítse kapcsolatait Tajvannal és más demokratikus partnerekkel az indiai-csendes-óceáni térségben" - mondta Jan Lipavsky cseh külügyminiszter a Politico-nak adott interjújában. „Megvan a saját „egy Kína” politikánk. Semmi sem változott".
Tajvan hivatalos elismerésének felajánlása nem szerepel sem Prága, sem más uniós országok tervei között. Elemzők és tisztviselők azonban elismerik, hogy a tömb országai merészebben léphetnének fel Pekinggel és Tajpejjel szemben.
Ez az elmozdulás a Cseh Köztársaságban és Közép- és Kelet-Európában - Magyarország kivételével - már évek óta formálódik. Milos Vystrcil, a cseh szenátus elnöke 2020-ban küldöttséget vezetett Tajvanra, a cseh és a szlovák parlament pedig 2021-ben addig példanélküli látogatásokon fogadta Joseph Vu tajvani külügyminisztert.
Peking úgynevezett "17+1" kezdeményezése -- Kína és 17 közép- és kelet-európai állam együttműkődése -- az elmúlt években felbomlott. Litvánia 2021-ben lépett ki, Észtország és Lettország pedig követte a példát, miután Oroszország megszállta Ukrajnát és Kína támogatta Moszkvát. Más tagok, mint például a Cseh Köztársaság és Szlovákia, hivatalosan nem léptek ki, de visszafogták a formációval kapcsolatos elkötelezettségüket.
„A Kínával való kapcsolatunk felülvizsgálat alatt áll" - mondta Lipavsky a New York Timesnak adott februári interjújában. „Új geopolitikai valóság jött létre".
