Az autógyártást is magában foglaló feldolgozóipar, az építőipar és a mezőgazdaság teljesítménye is visszaesett, és a lakossági fogyasztás sem akar igazán beindulni. Ezek az okok húzódnak a gyenge GDP-adat mögött.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) megerősítette kedden az egy hónappal ezelőtti adatközlését a bruttó hazai termékről (GDP). E szerint a GDP a harmadik negyedévben éves és negyedéves alapon is 0,7 százalékkal csökkent a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok alapján. Ezzel megerősítésre került, hogy az elmúlt kilenc negyedévből hat negyedévben csökkent a reál-GDP Magyarországon. „Az összkép tehát meglehetősen borús” – fogalmazott Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.
A harmadik negyedévben a másodikhoz képest termelési oldalon a mezőgazdaság és az építőipar húzta vissza a gazdasági teljesítményt. Az előző terület 4,5, az utóbbi 4,2 százalékos visszaesést hozott negyedéves bázison. Az ipar teljesítménye sem adott okot a meglepetésre: csupán 0,3 százalékos növekedést regisztrált a KSH. „Az ok, ami miatt a magyar gazdaság összteljesítménye igen komoly negatív meglepetést hozott a harmadik negyedévben, a szolgáltatások területe – fogalmazott az elemző. A szolgáltatások hozzáadott értékének volumene ugyanis negyedéves bázison csupán 0,1 százalékkal nőtt. – Vagyis az elmúlt negyedévekben lényegében trendszerűen lassult a szektor bővülése.”
Virovácz Péter szerint az egyes részterületeket figyelve mindenképpen aggasztó, hogy az olyan, fogyasztáshoz kapcsolódó területek, mint a kereskedelem, a vendéglátás, a szállítás, raktározás visszaestek negyedéves bázison. A legnagyobb növekedést az információ, a kommunikáció és a pénzügyi, biztosítási tevékenység könyvelhette el. „Utóbbinál vélhetően szerepet játszik a hitelezés felfutása, bár pont az ingatlanügyletek területén nem látszódik növekedés, ami mindenképp felvet néhány kérdést.”
Összességében a reálbérek és a vásárlóerő növekedése, valamint a fogyasztói és üzleti bizalom javulásának elakadása lényegében stagnálást hozott a korábbi negyedévekben még bővülő szolgáltatásokban. Az elemző szerint ezzel párhuzamosan a harmadik negyedévben jelentősen megnőtt a háztartások szolgáltatás vásárlására fordított kiadási aránya. Emögött az infláció állhat, vagyis ugyanazt drágábban vették meg.
Az elemző szerint a szolgáltatások esetében továbbra is magasan ragadt az infláció, így nem meglepő módon folyó áron számítva egyre nagyobb részt hasít ki a nyári szabadidő eltöltése a háztartások költségvetéséből. Eközben a tartós termékek vásárlására fordított háztartási kiadás aránya 2024 harmadik negyedévében csupán 5,4 százalékot tett ki. „Ennél alacsonyabb harmadik negyedévi aránnyal legutóbb 2015-ben találkozhattunk” – tette hozzá.
Ehhez kapcsolódóan: A kínai beruházások még nem billentették helyre a gazdaságot, nem tudni, mitől lesz három százalék feletti növekedés
Az igazi negatív meglepetést a nettó export fordulata hozta. Az elemző szerint 2022 első negyedéve óta most először fordult elő, hogy a külkereskedelmi egyenleg változása fékezte a GDP-növekedést: az import ugyanis negyedéves bázison közel két százalékkal bővült, miközben az export csupán 0,3 százalékkal emelkedett. Az import növekedése vélhetően két forrásból fakadt. „Meglepetésünkre a fogyasztás továbbra is erős negyedéves bázisú növekedést mutatott, ami élénkíthette az importot. Ugyanakkor vélhetően inkább a féltartós vagy napi fogyasztási cikkek esetében élénkülhetett, nem pedig a nagy értékű, tartós cikkeknél. Talán a gyenge agrárium adhat erre némi magyarázatot.”
Jellemzően a beruházások is magas importhányaddal futnak, de továbbra is rossz a helyzet; negyedéves bázison 3,2 százalékos volt a visszaesés. Az elemző szerint ez azért érdekes, mert továbbra is zajlanak komoly ipari fejlesztések az országban. Szerinte az is lehet, hogy ezeknek az importhányada jelenthette a különbséget a harmadik negyedévben. „Összességében a beruházási kilátások gyengék, hiszen még mindig hiányzik az üzleti bizalom és a kereslet tartós növekedése. Ennek hiányában aligha számíthatunk a közeljövőben fordulatra.”
A KSH adatai szerint az éves bázisú növekedési mutatók esetében a mezőgazdaság a tavalyi extrém magas bázis mellett jelentős zuhanást mutatott a harmadik negyedévben. A feldolgozóiparban közel hatszázalékos visszaesés volt, miközben az építőipari teljesítmény közel négyszázalékos mínuszban, ami nem fogható a magas bázisra. Virovácz Péter szerint a szolgáltatások éves alapon érdemi növekedést mutattak, és mind a vállalati-állami szektorhoz köthető szolgáltatások, mind a lakossági szolgáltatások esetében látható pozitív változás egy év távlatában.
Némi bizakodásra ad okot, hogy a fogyasztás továbbra is dinamikusan bővül. „Ugyanakkor az ismét lefelé forduló bizalmi indexek utalhatnak arra, hogy megtörhet ez a pozitív lendület” – tette hozzá. Szerinte a beruházási fordulat még várathat magára, ugyanis a rendelésállományok csak lassan épülhetnek vissza, miközben a költségvetési helyzet továbbra sem betonbiztos, így a vállalatok bizalma is romlik éppen. Az új kormányzati programok hozhatnak némi változást az összképben, de önmagában – a piaci folyamatok vezérelte aktivitás hiányában – ez kevés lesz a drasztikus fordulathoz.
A nettó export a továbbiakban visszafoghatja a GDP-növekedést. „Erre a fordulatra számítottunk, csak nem ilyen hamar. Úgy tűnik, hogy az export vártnál erősebb negatív hatása gyorsabban begyűrűzött az alapfolyamatokba. A nyári aszály és az őszi árvíz eközben érdemben csökkenti a termésátlagokat, visszafogva ezzel nemcsak a mezőgazdaság idei teljesítményét, de a potenciális élelmiszerexportot is. A súlyosbodó autóipari válság pedig aligha jelent jót Magyarországnak” – tette hozzá.
