Fegyveresek legkevesebb húsz rendőrrel és civillel végeztek, amikor rajtaütöttek két zsinagógán, két ortodox templomon és egy rendőrposzton két városban az oroszországi Dagesztánban június 23-án. Minden, amit tudni lehet a támadásról és arról, hogy mi állhat mögötte.
Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) friss tájékoztatása szerint legalább tizenöt rendőrt gyilkoltak meg az észak-kaukázusi régió fővárosában, Mahacskalában és az onnan körülbelül 120 kilométerre délre fekvő Derbentben. A sebesültek száma tizenhat, köztük tizenhárom rendőr.
Öt fegyveressel végeztek. Egyelőre egyetlen szervezet sem jelentkezett a támadás elkövetőjeként.
Dagesztán évtizedek óta forrong, az ukrajnai háború csak olajat öntött a tűzre.
Vilajat Kavkaz
Az orosz hatóságok nem hozták nyilvánosságra az öt fegyveres nevét, helyi Telegram-csatornák viszont azonosították a Szergokalai járás kormánypárti vezetőjének két fiát, valamint az unokaöccsét. Magomed Omarovot rögtön kizárták az Egységes Oroszország pártból, és őrizetbe vették terrorizmus támogatásának vádjával.
A bűnüldöző szervekhez köthető Baza csatorna értesülései szerint a férfi azt állította kihallgatása során, hogy tisztában volt fiai és unokaöccse szélsőséges nézeteivel, és „az utóbbi pár évben” nem is állt velük kapcsolatban. Egyelőre nem lehet megerősíteni ezeket az információkat, ahogyan azt sem, hogy a fiúk egyike, Oszman Omarov áprilisban tért haza másfél év után Törökországból.
Az amerikai székhelyű Háborús Tanulmányok Intézete (ISW) azt írta nemrég, hogy a támadást az Iszlám Állam terrorszervezet észak-kaukázusi ága, a Vilajat Kavkaz koordinálhatta. A dzsihadista csoport olyan nyilatkozatot tett közzé egyik médiacsatornáján, amelyben méltatták „kaukázusi testvéreiket”, ami a szakértők szerint a Vilajat Kavkaz érintettségére utalhat.
Az orosz terrorelhárítás a 145 halálos áldozatot követelő, március 22-i moszkvai terrortámadás óta sok feltételezett Vilajat Kavkaz-tagot is őrizetbe vett, noha a legtöbb merénylő tádzsik volt, akiknek semmi közük nincs az Észak-Kaukázushoz a nyomozás eddigi állása szerint.
Ukrajna és a Nyugat hibáztatása
Több orosz tisztségviselő azonnal Ukrajnát és a NATO-t nevezte meg a támadások felelőseként, anélkül hogy erre bármifajta bizonyítékot bemutattak volna, ahogy tavasszal, a Moszkva melletti koncertterem elleni merénylet esetében is történt.
„Ma a világszerte zajló események részesei között találhattuk magunkat (…) Meg kell értenünk, hogy a háború megérkezett a küszöbünkre” – jelentette ki Szergej Melihov, a régió kormányzója.
Magomed Gadzsijev, az orosz parlamenti alsóház dagesztáni képviselője ugyancsak minden bizonyíték nélkül azt állította, hogy a támadás „Ukrajna és egyes NATO-tagállamok titkosszolgálataihoz köthető”, a cél pedig Oroszország destabilizálása az ukrajnai harctéri sikerekre tekintettel.
Dmitrij Rogozin, a moszkvai törvényhozás felsőházának tagja ugyanakkor óvatosságra intett az ilyen következtetések levonása kapcsán, aláhúzva, hogy a NATO hibáztatása ahhoz vezethet, hogy Oroszország nem tudja azonosítani a belső fenyegetéseket, ami „nagyobb problémákat eredményezhet”.
Egy névtelenséget kérve nyilatkozó észak-kaukázusi elemző is úgy vélekedett, hogy az orosz vezetésnek a dagesztáni fiatalok radikalizációjának okait kellene kezelnie.
„Ki kellene találniuk, mi motiválja őket, ahelyett, hogy Ukrajna és a Nyugat befolyásolását emlegetve megpróbálják elkendőzni a történteket” – fogalmazott.
Fortyogó elégedetlenség
A több mint 3,1 milliós lakosságú Dagesztán a világ etnikailag és nyelvileg egyik legsokszínűbb térsége. A régióban tizennégy hivatalos nyelv van, és tucatnyi jelentősebb etnikai csoport. Az emberek nagyjából nyolcvan százaléka szunnita muszlim, és van egy jelentős konzervatív szalafista kisebbség is, amelyet az orosz hatóságok szélsőségességgel vádolnak, és próbálnak elnyomni.
Az Oroszország egyik legszegényebbjének számító régiónak szerepe volt a szomszédos Csecsenföldön a kilencvenes és kétezres évek háborúiban is.
A vasárnapi terrortámadás volt az első hasonló jellegű, nagyszabású incidens a régióban tizenöt éve. Ugyanakkor az elégedetlenség az ukrajnai háború 2022. februári megindítása óta erősödik, Dagesztán ugyanis egyike azoknak a nem orosz etnikumú szegény régióknak, amelyeknek aránytalanul sok katonát kellett kiállítaniuk a frontokra.
Miután Vlagyimir Putyin elnök 2022 szeptemberében részleges mozgósítást rendelt el, Dagesztánban is tüntetések voltak.
Tavaly októberben több mint ezerfős tömeg rohamozta meg a leszállópályát antiszemita szlogeneket skandálva a mahacskalai repülőtéren a Tel-Avivból érkező járat utasaira vadászva, miután a közösségi médiában olyan hírek kezdtek terjedni, amelyek szerint a térségbe zsidó menekültek érkeznek a gázai háború elől. Oroszország ekkor is a Nyugatot tette felelőssé a történtekért.
Elemzők kiemelték: ahogy Oroszország-szerte többször is megfigyelhető volt az ukrajnai invázió megindítása óta, a biztonsági erők Dagesztánban is főleg a másként gondolkodók elnémításával voltak elfoglalva, így az ország sérülékenyebbé vált az esetleges szélsőséges támadásokkal szemben.
