A találkozó nem a szokványos évenkénti megbeszélés része volt, erre csak 2022 végén kerül sor a valutaalappal, a júliusi találkozón „gazdasági fejleményekről” beszélgettek a magyar hatóságokkal – közölte az IMF a Szabad Európával. A Pénzügyminisztérium is elismerte lapunknak, hogy nem a IV. cikkely szerinti rendes éves találkozó volt, hanem „szakértői egyeztetések zajlottak”. Az IMF szerint a kormány nem kért pénzügyi segítséget, és a lapunk által megkérdezett szakértők sem látják szükségét most annak, hogy a valutaalaphoz forduljunk. Az Európai Bizottság nélkül amúgy is nehézkesen menne egy hitelszerződés aláírása, ha az uniós támogatások kiváltása lenne a cél.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége június 27. és július 5. között Magyarországon járt – erősítette meg a Szabad Európa információit a szervezet.
Az IMF közlése szerint a küldöttséget Jean-François Dauphin vezette, és a Magyarországgal folytatott rendszeres felügyeleti párbeszéd részeként vitatták meg a gazdasági fejleményeket. Dauphin felel Magyarországért az IMF-en belül.
Nincs jegyzőkönyv a találkozóról
A valutaalap, amelynek Magyarország 1982 óta tagja, szinte minden évben lefolytat egy ilyen megbeszélést. Az IMF alapokmányának IV. cikkelye alapján a valutaalap tagországairól jellemzően évenként (de nem minden évben) készít gazdaságpolitikai értékelést. A találkozókról néhány nappal vagy héttel később felkerül egy jegyzőkönyv az IMF honlapjára.
Így történt ez 2018-ban, 2019-ben és 2021-ben is. (2020-ban feltehetőleg a koronavírus-járvány miatt nem került sor személyes találkozókra.) Az idei nyári találkozóról azonban nincs hír, sem a kormány, sem a valutaalap nem tett közzé információt.
Újra megkerestük az IMF-et, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy a hivatalos 2022-es találkozóra még nem került sor, csak később fog, így értelemszerűen a jegyzőkönyv is csak azt követően kerül fel az IMF honlapjára.
Megerősítették ugyanakkor, hogy Magyarországnak nincs élő hitelszerződése a valutaalappal, és erre irányuló kérelmet sem adott be a kormány.
„A Nemzetközi Valutaalap delegációja, ahogy a többi tagország esetében is, szakértői egyeztetéseket folytat a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank szakértőivel minden év első felében” – közölte a Pénzügyminisztérium a Szabad Európával.
A szaktárca szerint az éves „Article IV. cikkely szerinti látogatásra későbbiekben kerül sor.”
Nem kell az IMF
„Nincs realitása annak, hogy Magyarországnak az IMF-hez kellene fordulnia pénzügyi segítség miatt” – mondták egybehangzóan a Szabad Európa által megkérdezett közgazdászok. Ennek legfőképpen az az oka, hogy teljesen más jellegű válsághelyzettel szembesülünk, mint 2008-ban. Akkor a pénzügyi rendszer lényegében összeomlott, most nem ez a helyzet.
Ha megnézzük az állampapír-aukciókat, mindegyik sikeres, a magyar állam által meghirdetett mennyiségben jegyzik le a kötvényeket. Igaz ugyan, hogy drágábban jut forráshoz a magyar állam, mivel a kamatok megemelkedtek, de nincs gond az államkötvények értékesítése körül.
A lakosság aránya a hazai állampapír-állományban elérte a 28 százalékot, a külföldiek részaránya a teljes államadósság finanszírozásában bő tíz év alatt a felére csökkent. Korábban ötven százalék felett volt, ma 27 százalék.
2008-ban azért volt más a helyzet, mert akkor a pénzpiacok hirtelen befagytak, gyakorlatilag eltűntek a külföldi befektetők az állampapírpiacról, most nem látni ilyen trendet, sőt azt látjuk, hogy a belső (lakossági és intézményi) szereplők ezt fel tudják szívni.
Az adósságfinanszírozásban tehát nincs fennakadás. Nehézséget jelent a folyó fizetési mérleg magas hiánya, de ezt részben fedezi a tőkemérleg, jelentős a külföldi működőtőke-beáramlás, amely nem hitelágon finanszírozza a magyar gazdaságot. Az elemzők arra számítanak, hogy az energiakrízis csak átmeneti lesz, egy-két éven belül javulni fog a helyzet.
Romlik a mérleg
A folyó fizetési mérlegben tükröződnek többek között a megugrott energiaárak is. Néhány évvel ezelőtt még pozitív volt a szaldó, az elmúlt egy évben (négy negyedévet tekintve) a jegybank statisztikái szerint azonban 10,7 milliárd euró fölé nőtt a hiány. (Érdekesség, hogy 2008-ban, amikor Magyarország felvette az IMF-hitelt, 7,7 milliárd euró volt a deficit.)
Ebből azonban le kell vonni a tőketranszfereket, és bár vita van az uniós támogatások körül, a korábbi források még befolynak, ami javítja az egyenleget.
Kockázatok azonban vannak bőven. Varga Mihály pénzügyminiszter pénteken a 60. Közgazdász-vándorgyűlésen a portfolio.hu tudósítása szerint azt mondta, hogy Magyarország energiaszámlája drasztikusan drágul, 2019-ről 2022-re a földgáz 570 milliárdról 5059 milliárd forintra, az áram 201-ről 1556 milliárd forintra emelkedett, vagyis a gázra közel tízszer, az áramra majdnem nyolcszor annyit kell az országnak költenie.
Varga Mihály szerint a fizetési mérlegek romlása mögött az energiaszámlák és a hozamok (kamatok) emelkedése áll, ezek már veszélyes szintekhez közelednek.
Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője szerint sem ég a ház. Ugyanakkor lehet olyan pesszimista forgatókönyv – bár nagyon kicsi az esély rá –, hogy mégis külső pénzügyi segítségre lesz szüksége Magyarországnak. Ha az energiaárak brutálisan elszállnának, a külső mérleget nagyon rontaná, és a gazdasági kilátásokat még sötétebbé tenné.
Az eddigi csúcs augusztus végén volt, a holland gáztőzsdén 340 euróra emelkedett a gáz megawattóránkénti ára, ami jelenleg 190 euró körüli áron mozog. Az elemző szerint akkor lenne gond a folyó fizetési mérleggel, ha tartósan 350 euró fölé emelkedne a gáz ára.
„Vészforgatókönyvre lenne szükség akkor is, ha nem sikerülne az Európai Unióval megállapodni a támogatásokról” – tette hozzá. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy egyik szcenárió sem szerepel az elemzői alapforgatókönyvben.
Bod Péter Ákos volt jegybankelnök és miniszter szerint kellemetlen szintre emelkedtek a tízéves állampapírhozamok, miután kilenc-tíz százalék közötti kamat mellett jegyzik csak le a kötvényeket a befektetők. Ez azonban nem jelent olyan jellegű gondot, ami miatt az IMF-hez kéne szaladni.
„Akkor merülhet ez fel, ha a szokásos pénz- és tőkepiaci finanszírozás lehetetlenné válik, vagy fenntarthatatlanul megdrágul. Ilyen volt Görögország példája a pénzügyi krízisben, amikor az államháztartás fenntarthatatlan pályára állít” – mondta. A közgazdász szerint éppen a görög példa sarkallta arra az eurózónát, hogy védőhálóként szolgáló pénzügyi mechanizmusokat dolgozzon ki.
Mivel Magyarország nem vezette be az eurót, nem is tagja az eurózónának, ezért átmeneti likviditási gondok esetén némi segítséget nyújthat az Európai Központi Bank, de igazi pénzügyi védőhálót csak a valutaalaptól remélhetünk.
„Nagyon szerencsétlen csillagállás, kellemetlen fejlemények sorozata kell ahhoz, hogy Magyarország az IMF segítségére szoruljon. Ha leminősítenek a hitelminősítők, megszakadnának az uniós költségvetési forrásokkal kapcsolatos tárgyalások, és ennek hatására tőkekiáramlás indulna meg az országból. De ez csak hipotézis. A bekövetkezési valószínűsége igen alacsony, bár nagyobb, mint nulla” – mondta Bod Péter Ákos.
Az EU nélkül IMF sincs
Egyre többször kerül szóba az IMF abban az esetben, ha nem kapnánk meg az uniós pénzeket. Nem lehet azonban kiváltani a valutaalappal az EU-t. A 2008-as IMF-hitelfelvétel folyamatában részt vevő forrásunk szerint már akkor azt mondták a valutaalapnál, hogy az Európai Bizottság nélkül nem kezdik el a tárgyalást.
„Amikor 2008-ban elkezdtünk tárgyalni az IMF-fel, jelezték, hogy az EU-t nem hagyhatjuk ki. Majd miután az Európai Bizottság jelezte, hogy nincs konkrét elképzelése a pénzügyi segítségről, folytatódhattak a megbeszélések” – mondta forrásunk.
Elmondása szerint ezt követően, a magyar példa hatására kezdték el Brüsszelben kidolgozni azt a mechanizmust, amelyet később a görög válságkezelés során használtak. Később az eurózóna esetében el is fogadták azt a rendszert, a pénzügyi válságalapot, amely jelenleg is működik, érvényben van.
„Bár Magyarország nem tagja az eurózónának, uniós tagállamként először az Európai Bizottsághoz kell fordulnia, és az EU-val együtt lehet leülni az IMF-fel tárgyalni” – tette hozzá. Ezzel kapcsolatban elmondása szerint nincs effektív jogi szabályozás, viszont az IMF azonnal behívná az EU-t is egy ilyen tárgyalásba.
„Ha nem kapnánk meg az uniós támogatásokat, nem lehetne közvetlenül a valutaalap forrásaival pótolni, mert már a tárgyalások megkezdésekor visszajutnánk az EU-hoz” – mondta.
Elismerte ugyanakkor, hogy a valutaalap készenléti hitelének feltételei mások, mint amit az EU a jogállamisági eljárás és az uniós költségvetési források védelme érdekében elvár. „Jogilag tehát elméletileg lehetséges lenne megállapodni az IMF-fel, politikailag azonban kizárt, hogy egy ilyen egyesség megszülessen” – mondta.
A Gyurcsány-kormány 2008-ban azért kért segítséget az IMF–EU–Világbank-triótól, mert a válság idején teljesen befagyott a magyar kötvénypiac, így a segítség nélkül valószínűleg csődbe ment volna az ország.
A húszmilliárd eurós hitelkeretből 11,9 milliárd eurót az EU, 6,5 milliárd eurót az IMF, egymilliárdot pedig a Világbank adott volna, de végül a Világbankkal sosem született meg a megállapodás az ő keretükről.
Magyarország először 1988-ban, majd a kilencvenes években további két alkalommal írt alá hitelszerződést az IMF-fel. A 2010 után felálló Orbán-kormány is tárgyalásokba kezdett a valutaalappal, de sikerült addig húzni az időt, amíg jelentősen javultak a pénzügyi kondíciók, így végül nem kellett aláírni a hitelszerződést.
