Az elmúlt években egyre többen kérelmeztek diplomáciai vízumot olyan magyar személyek, akik nem látnak el hivatalos diplomáciai feladatokat, és nem köthetők hivatalos minőségükben a magyar kormányhoz. A Népszava már 2019-ben arról írt, hogy 2010 óta 16.952 diplomata-útlevelet állított ki a külügyminisztérium, ami már akkor kiugróan magasnak számított (éves átlagban ez évi 1883-at jelent). Közérdekű adatigényléssel fordultunk a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz, hogy megtudjuk, hány ilyen dokumentumot állítottak ki 2019 szeptembere (a Népszava-cikk megjelenése) és idén szeptember között. A minisztérium nyilvántartása alapján 10.219-et, tehát évente majdnem duplaannyit, mint a 2019 előtti időszakban.
A jelenséget, hogy olyan, diplomata-útlevéllel rendelkező személyek kívánnak vízumot kérelmezni Amerikába, akik hivatalosan nem köthetők a kormányhoz, az amerikai nagykövetség már jelezte a magyar félnek. A Szabad Európának több diplomáciai forrás megerősítette, hogy néhány esetben előre tájékoztatták is a külügyminisztériumot, hogy az illető nem felel meg az adott kategóriának, és felajánlották, hogy segítenek a kérelem módosításában, hogy a megfelelő vízumkategóriára jelentkezzen, de a kormány nem élt a változtatás lehetőségével, így – ahogy Szöllősi esetében – elutasító határozat született.
A diplomatavízumok kérdése a Nemzeti Sport főszerkesztője, Szöllősi György kapcsán került újra napirendre múlt hónapban. Ő még 2017-ben kapott diplomata-útlevelet, hogy a külügyi tárca megbízásából „koordinálja, segítse mindazokat a kezdeményezéseket, amelyek a gazdag magyar futballkultúrának állítanak emléket bárhol a világon”. Szöllősi egy Facebook-posztban fejezte ki sérelmét azzal kapcsolatban, hogy chicagói utazása előtt nem kapott diplomáciai vízumot az amerikai nagykövetségtől.
„Nem a személyes sérelem fáj – bár eléggé mellbevágó, hogy persona non grata lettem az USA-ban, és fontos lett volna a találkozás az amerikai magyar barátokkal, sporttársakkal –, hanem az a megaláztatás, amely így a hazámat és a nemkívánatosnak minősített sajtót, a média képviselőjét és a sportújságíró családot éri a szólásszabadság valamikori fellegvárának és élharcosának számító Egyesült Államok részéről” – írta bejegyzésében. Az RTL Klubnak pedig azt nyilatkozta csütörtök este, hogy „Megmondom őszintén, elég váratlanul ért, és elég tanácstalan vagyok, mert nem igazán értem, hogy mi ennek a valódi oka.” Pedig egészen világos: Szöllősi – annak ellenére hogy közösségi médiás bejegyzésében is diplomataként hivatkozik magára – nem akkreditált diplomata sehol a világon, nem kormányzati szereplőkkel ment találkozni, ami posztja további részéből ki is derül.
„A Messi-őrületnek a helyszínen tapasztalható részleteiről is beszámoljak a Nemzeti Sport olvasóinak, helyi kollégákkal és futballvezetőkkel beszélve (több hivatalos találkozó volt előkészületben), továbbá válogatott labdarúgónkkal, a Philadelphia Union MLS-csapatban futballozó Gazdag Dániellel is találkoztam volna” – ez alapján számára a média-képviselői, vagyis az I vízum lett volna a megfelelő okmány, amellyel nagy valószínűséggel minden akadály nélkül bejuthatott volna az Egyesült Államokba – diplomatavízumra ezekhez a feladatokhoz semmi szükség. Az ATV Egyenes Beszéd című műsorában mégis azt nyilatkozta: „Szerettem volna odautazni, de közölték, hogy nem lehetséges.”
Szöllősi a műsorban azt is elmondta, hogy először próbált volna diplomatavízummal utazni az Egyesült Államokba.
Az A1-es és az A2-es vízum, tehát a diplomatavízum díjmentes, míg a I típusú, amely a sajtó képviselőinek jár, 185 dollárba kerül az igénylőnek.
Milyen esetekben utasíthatják el egy diplomata-útlevéllel rendelkező személy diplomatavízumra vonatkozó kérelmét?
Az minősül diplomáciai feladatot ellátó személynek, aki kormánytisztviselőként dolgozik, ami jellemzően diplomáciai akkreditációval jár. A vízum elutasítása ezekben az esetekben tehát nem személyes kérdés, annyit jelent, hogy az illető nem a megfelelő vízumkategóriára jelentkezett.
A HVG megkeresésére az amerikai nagykövetség hivatalos válaszában elmondta, hogy „az Amerikai Egyesült Államok törvényei alapján viszont a bemutatott útlevél típusától függetlenül csak a külföldi kormányok tisztviselői számára adnak ki diplomatavízumot, magánszemélyeknek nem. Ez a szabály nem csak Magyarországra vonatkozik.” Tehát bármely országból érkező vízumkérelmező esetében ugyanez a döntés születne, ha valaki nem felel meg az adott vízumkategória leírásának. Világszinten tavaly 4954 A1-es és A2-es vízumkérelmet utasított el az Egyesült Államok, az amerikai külügyminisztérium nem közöl országos lebontásra vonatkozó adatot.
Milyen előnyökkel jár a diplomata-útlevél?
A sötétzöld borítójú magyar diplomata-útlevél birtokosa a presztízsen felül más kiváltságokat is élvez, például
- vízummentesen utazhat egyes vízumköteles országokba (magyarok esetében például Oroszországba és Kínába);
- utazáskor a diplomatasávot használhatja, ezzel megkerüli a sorban állást, illetve a vámvizsgálatot;
- a nemzetközi jog alapján diplomáciai mentességet élvez – még saját hazájában is;
- jogosult a diplomatarendszám használatára;
- utazása adómentes a szárazföldön és a levegőben egyaránt;
- külföldről érkező jövedelme a vendéglátó országban adómentes.
Kinek jár ilyen okmány? A törvény szerint mindenkinek, aki valamilyen választott vagy kormányzati, állami tisztséget visel, például országgyűlési képviselő, miniszterelnök vagy köztársasági elnök. De kapott már Habony Árpád, Dzsudzsák Balázs és Schadl György is, mégpedig annak köszönhetően, hogy a jogszabály tartalmaz egy egyéb kategóriát, amely kimondja, hogy diplomata-útlevelet kaphat az a személy is, aki „a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke vagy a külpolitikáért felelős miniszter megbízásából diplomáciai küldetéssel járó feladatot lát el, illetve akinek a diplomata-útlevéllel történő ellátása külpolitikai érdekből indokolt, továbbá az, akinek az útlevéllel történő ellátását rendkívül indokolt esetben a külpolitikáért felelős miniszter engedélyezte”.
