A NATO európai főhadiszállásán, Brüsszelben folytatott tárgyalásokat Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció árnyékkormányának vezetője és Vadai Ágnes honvédelmi árnyékminiszter. A megbeszélések középpontjában Magyarország megítélése és a szövetségben betöltött szerepe állt. Az ellenzéki politikusok szerint az Orbán-kormány eljutott oda, hogy megkérdőjelezik Magyarország NATO iránti elkötelezettségét.
Egy hónapos a DK árnyékkormánya, amelynek egyik célkitűzése a szakpolitika presztízsének visszahozása – mondta Dobrev Klára azon a brüsszeli tudósítóknak tartott háttérbeszélgetésen, amelyen a Szabad Európa munkatársa is részt vett.
Dobrev és Vadai három találkozón vett részt a NATO-központban, ahol az orosz–ukrán háború fejleményeivel, Magyarország szerepvállalásával és a katonai szövetség előtt álló kihívásokkal foglalkoztak. Központi szerepet kapott a megbeszéléseken a svéd és a finn NATO-csatlakozás, amelyet két tagállam, Magyarország és Törökország parlamentje nem ratifikált eddig. A helyzet azért is érzékeny, mivel Magyarország az egyetlen uniós tagállam, amely ezt eddig elmulasztotta, miután legutolsóként a szlovák parlament is hozzájárulását adta szeptemberben.
„A NATO-bővítés azért is hihetetlenül nagy előny Magyarország számára, mert Finnországgal és Svédországgal két kőkemény hadsereggel rendelkező ország lenne a NATO tagja. Ez a NATO védelmi erejét nagyban erősítené. Ennek fényében meg aztán végképp vérlázító, hogy az egyetlen európai ország, amely nem ratifikálta a csatlakozást, az Magyarország” – jelentette ki Dobrev Klára.
Vadai Ágnes hozzátette, hogy ez a halogatás most már leginkább Magyarországra nézve káros, mert Finnországot és Svédországot – ha kell – meg fogja védeni a szövetség, ráadásul mindkét ország már eddig is nagyon mélyen integrálódott a NATO-s programokba, missziókba, képességfejlesztésekbe.
A magyar kormány jelenleg arra hivatkozik, hogy társadalmi vita folyik, ennek azonban semmilyen kézzelfogható nyoma nincs, miközben – tette hozzá Vadai – az egyetemes postaegyesület világtalálkozójának jegyzőkönyvének ratifikálására maradt idő.
„Mindez rendkívüli mértékben aláássa Magyarország hitelességét a NATO-ban, immár a szövetségesi hűségünket kérdőjelezik meg ezzel” – állítja Vadai Ágnes.
Az honvédelmi árnyékminiszter bírálta a magyar haderőfejlesztés irányát is. Míg a beszerzések központjában a területalapú védekezés képességének javításán van a hangsúly, a NATO-tagállamok fejlesztései köszönőviszonyban sincsenek ezekkel a törekvésekkel.
„Mesterséges intelligencia, hiperszonikus fegyverek, biotechnológia, kvantumtechnika – erre megy a világ” – foglalta össze Vadai Ágnes, szembeállítva ezzel a Törökországból beszerzett katonai technológiákat, amelyek költségei körülbelül tízezer milliárd forintra tehetők, és 2036-ig jelentenek terhet a magyar költségvetésnek. De nehéz pontosan látni, mert ezek a fejlesztések pénzügyi szempontból is átláthatatlanok, és a közbeszerzések megkerülésével zajlanak. Azt is hozzátette, hogy az eszközök beszerzésén túl hatalmas kiadásokat jelent a működtetés hátterének megteremtése, tekintettel arra, hogy az új infrastruktúrák nem épülnek a meglévő kiszolgáló létesítményeire.
Dobrev Klára és Vadai Ágnes úgy látja, hogy a NATO figyelmét sem kerüli el, és a bizalom erodálódásához vezet „az egészségtelenül szoros viszony Moszkvával”. Még akkor is, ha Kirill pátriárka szankciós listára helyezésén kívül minden szankciót elfogadott Orbán Viktor, és igyekszik jó szövetséges benyomását kelteni, de a NATO-val szembeni kijelentésekre már felfigyeltek a szövetségnél is. „Magyarország figyelmen kívül hagyja a minimális szolidaritást, ami összeköt bennünket a szerződéseken túl” – foglalta össze Vadai.
A politikusok szerint még sötétebbre festi a képet, hogy Magyarországon szisztematikusan terjednek az orosz álhírek, amelyek célja természetesen a valótlanság népszerűsítése a nyugati szövetségi rendszerekről.
NATO-mérlegen Magyarország
Ismerve a magyar kormány és az Európai Unió közötti mindennapos politikai, jogi, intézményi konfliktusokat, elmondható, hogy a NATO-ban ennél sokkal kedvezőbb a magyar kormány megítélése. Ezt a képet azonban több tényező is árnyalja. Egyrészt a jogállamisági viták fölött nem lehet elsiklani, tekintettel arra, hogy a NATO-tagállamok jelentős része EU-tag is, vagyis jól ismerik a megfogalmazott bírálatokat és a Magyarországgal szemben zajló eljárásokat.
Másrészt immár öt éve okoz feszültséget a magyar–NATO-kapcsolatokban, hogy Magyarország szisztematikusan blokkolja Ukrajna atlanti integrációját. A magyar álláspont szerint ugyanis az ukrán oktatási törvény nyelvhasználatra vonatkozó szakaszai sértik a kisebbségek – így a magyar kisebbség – nyelvhasználathoz fűződő jogait. Ezért, függetlenül a háborús helyzettől, Magyarország nem járul hozzá a magas szintű, tehát például miniszteri találkozók megtartásához, ahol a NATO-tagállamok és Ukrajna védelmi vagy külügyminiszterei részt vehetnének.
Ezért van szükség olyan megoldásokra, hogy nem hivatalos találkozón vagy egy munkavacsora keretében tud tárgyalni a NATO az ukrán kormány képviselőjével.
Abban is eltér a magyar álláspont a többi tagállamétól, hogy Magyarország nem járul hozzá ahhoz, hogy területén az ukrán hadsereg állományának kiképzést biztosítsanak, mint ahogy erről döntés született a védelmi miniszterek két héttel ezelőtti találkozóján. Végül igen érzékenyen érintették a magyar kormánnyal kapcsolatos bizalmat azok az információk, amelyek szerint orosz hekkerek férhettek hozzá a külügyminisztérium bizalmas adataihoz – és ezzel szemben Magyarország tehetetlennek mutatkozott.
