Bár 2022-ben ezért megbukott, a közművelődési végzettség mégis újra szerepel a feltételek között a pályázat kiírásában. Ha a közgyűlés megszavazza – 24 év állatkerti közalkalmazotti és vezetői múlttal, 5 év szerződéses jogviszonnyal – Dr. Sós Endre, az állatkert megbízott igazgatója nem tud indulni. Ahogy az állatkerti szakma jelentős része sem.
Hova lett Lloyd, a sokak által imádott jegesmedve?
Igen, jogos, az állatkertben most ez a porcelán jegesmedve az egyetlen. Az állat tartásának körülményei ugyanis véleményünk szerint itt nem voltak megfelelők, és bár minden előírásnak megfeleltünk, mégis rengeteg kritikát kaptunk. De most megbízott igazgatóként dönthettem: sok pénzért új lakóhelyet építsünk számára, amit területileg sem lett volna egyszerű megoldani, vagy költöztessük Lloydot Nyíregyházára, ahol viszont új, modern és kényelmes tenyészközpont épült. Az európai programmal való egyeztetés után az utóbbi mellett döntöttünk.
Ez viszont presztízsben és talán anyagilag is visszaesést jelenthet az állatkertnek.
Inkább szemléletváltást: nem az számít, hogy legyen ritkán látható egzotikus állatfajunk, hanem hogy Lloyd a lehető legjobb körülmények között élhessen.
Ön Gerald Durrell brit zoológust és Jane Goodall brit etológust tekinti példaképének, akik a lehető legjobb feltételeket igyekeztek biztosítani az állataiknak. Magyarországon mennyire megvalósítható ez a szemlélet?
Igen, ők valóban sokat tettek azért, hogy megismerjük az állatok életét és viselkedését, ráadásul közérthetően, mindenki számára izgalmasan írtak a megfigyeléseikről, kamaszoknak is inspiráló lehet. Hatalmas szerencse, hogy 1998-ban dolgozhattam a Durrell-állatkertben a Jersey-szigeten és Jane Goodall mellett a tanzániai Gombe Nemzeti Parkban, de egyikük sem volt állatorvos. Több magyar tudós ugyanúgy nagy hatással volt rám. Attól, hogy nem szaladgálnak oroszlánok a Hortobágyon vagy nincsenek csimpánzok a Pilisben, ez a hozzáállás és szemlélet még megvalósítható.
Hogyan?
Úgy, hogy én is ezeket a szempontokat igyekszem figyelembe venni, amikor vidéken vagy külföldön vadlovakkal és vadszamarakkal dolgozom. Az állatokat lehet tréningezni, hogy könnyebben együttműködjenek velünk. A bizalom legtöbbször a tréner és az állat között alakul ki, én pedig próbálom úgy kialakítani a találkozásainkat, hogy az állatok ne csak rossz élményekhez kössék a jelenlétemet.
Pedig ön inkább ezt az érzést erősítheti bennük.
Igen, de azért ez nem ilyen egyszerű, az állatokkal lehet beszélgetni. A két klasszikusan remek kommunikátor az elefánt és a fóka, de egy komodói varánusszal is remekül együtt lehet dolgozni. Hagyja, hogy bódítás nélkül ultrahangozzuk, és azt is meg lehet érteni, hogy ő mit szeretne. De itt van például Ginni, a tizenkét éves nőstény ázsiai oroszlánunk is, aki genetikai szempontból rendkívül értékes. Indiában született, évekig élt a prágai állatkertben, tavaly költözött hozzánk. A hímünk, Bazil volt is nála szexturizmus céljából, létre is jött a frigy, de nem lett alom belőle. Több alkalom után sem vemhesült az állat. Most itt van a német szaporodásbiológus kolléga, megvizsgáltuk Ginnit, és előfordulhat, hogy mesterséges termékenyítésre lesz szükség. Neki például kézből be tudtam adni az altatóinjekciót, nem kellett se fúvócsövet, se altatópuskát használnom. Lefeküdt a rács mellé úgy, hogy minden gond nélkül meg tudtam szúrni a fenekét. A beavatkozás így neki is sokkal kevesebb stresszt okozott.
Mesterséges termékenyítés után, 2007-ben, világlesőként két orrszarvúbébi már született itt.
Igen, az hatalmas öröm volt, ahogy az is, hogy ennek részese lehettem. Én ugyanis közel harminc éve dolgozom itt. Az egyetem első szemeszterében besétáltam az állatkertbe, azóta is itt vagyok. Pedig annak idején a százfős évfolyamból nagyjából négy ember akart vad- vagy egzotikus állatokkal foglalkozni, ezért csodabogárnak tartottak. De itt különleges egyedekkel – elefántokkal, tigrisekkel, oroszlánokkal – dolgozhatok. Ráadásul sok programban vagyunk benne, amellyel ritka fajokat vagy sérült, bajba jutott állatokat tudunk megmenteni.
Nyáron viszont minden előzmény nélkül egy 28 éves hím és egy 14 éves nőstény orangután pusztult el. Többen arra gyanakodtak, hogy nem tudták megfelelően kezelni a kánikulát, az állatok pedig nem bírták a hőséget.
Ezeknek a híradásoknak a nagy része arról már nem szólt, hogy az egész állatállomány vonatkozásában mennyire alacsony a halálozási arány. A kánikulára vonatkozó felvetések egyszerűen nem állták meg a helyüket.
Többen idézték is a közleményüket, amelyben azt írták: „A halálozási ráta az elmúlt évek adatait összevetve stagnál a budapesti állatkertben, az idei nyári időszakban az egyedileg nyilvántartott állataink kevesebb mint 0,5 százaléka, pontosan 33 egyed halt meg, melyek között emlősök, madarak, hüllők, kétéltűek és halak is voltak.”
Azért ezt nem mindenki tette hozzá, és azok a cikkek egyáltalán nem voltak jóindulatúak. Prekoncepció alapján arról írtak, hogy a meleg miatt milyen sok állat hal meg, miközben más évszakok halálozási arányai is hasonlók. Ehhez képest a nyári időszakban, a kánikulában közel hétezer állatból 33 elhullásunk volt, ami három hónap alatt egyáltalán nem sok. Közben kevésbé ikonikus fajok pusztulása a kutyát nem érdekli.
Mi volt az oka a két orangután elhalálozásának?
Még nem tudjuk biztosan, dolgozunk rajta. A hím valóban minden előzetes tünet nélkül pusztult el, a fiatal nőstény 24 órával később, neki korábban voltak térdproblémái. Bár nyilván nem ez volt a halál oka, legfeljebb azt jelzi, hogy nem volt teljesen egészséges. Nagy a nyomás rajtunk, olyannyira, hogy az ügyet humánpatológusok segítségével, alapos és tudományos vizsgálattal igyekszünk megoldani. Ehhez képest ezzel egy időben más cikkek kókadozó és ájuldozó lovakról írtak, meg arról, milyen szörnyűek a Biodóm külső kifutói. Ez támadás volt.
Ehhez kapcsolódóan: Közeleghet a jelenleg semmire sem jó Biodóm vége, újra a bontásról beszélnek
Ön ellen?
Az állatkert ellen. Pedig ez korábban nem így volt. Amikor az intézmény karizmatikus vezetője, Persányi Miklós 2020-ban nyugdíjba ment, az állatkert addig teljesen szokatlan módon negatív formában kezdett megjelenni a hírekben.
Több ilyen eset is volt. 2020. november 10-én az Átlátszó írt arról, hogy két cirkuszi elefánt – Mambo és Betty – pusztult el a szadai Safari Parkban. Bemutatták az ön dátum nélküli állatorvosi igazolását, amely szerint az elefántok hirtelen, előzetes tünetek nélkül múltak ki, kegyeleti okokból nem boncolták fel, hanem ismeretlen helyen elásták őket. A Nébih állatkínzás miatt büntetőfeljelentést tett, a rendőrség is vizsgálódott.
Csúnya hangulatkeltés volt. A „dátum nélküli” igazolás első sorában szerepelt az elhullás dátuma, a fejlécben valóban nem, de ha ez hiba volt, akkor emiatt senkinek semmilyen kára nem keletkezett. Azt sem írta le az „oknyomozó” újságíró, hogy engem azért hívtak az esethez, mert az európai elefánt-tenyészprogram öt hivatalos állatorvos tanácsadójából én vagyok az egyetlen magyar. Ehhez képest azt próbálták rám kenni, hogy segítettem a halál eltitkolásában és az elefántok elásásában. Az ügyben becsületsértés és rágalmazás miatt büntetőeljárás zajlott, a pert megnyertem, erről jogerős végzésem van, pedig a fővárostól kezdve a Magyar Állatorvosi Kamarán át mindenhol próbáltak bemártani. De nem vették be, utóbbi még etikai eljárás megindítását sem tartotta indokoltnak.
Volt más is. Az Állatkertek éjszakája alkalmával aktivisták és állatvédők több alkalommal demonstráltak a bejáratnál. Szerintük az állatkert fajmegőrzéssel takarózik, miközben csak szórakoztatóipari egység és börtön az állatok számára. Fő börtönőrként ábrázolták önt.
Ehhez képest tavaly állatvédelmi kitüntetést kaptam, és az országban először az év állatvédő szakembere lettem. Amikor egy általam nagyon tisztelt skandináv állatkert-igazgató kolléga negyven év után nyugdíjba ment, azt mondta: mindig a hegycsúcson van a legerősebb szél. Az elmúlt másfél évben, amióta megbízott igazgatóként vezetem az állatkertet, több gonoszsággal találkoztam, mint az előtte lévő közel harmincban összesen. A sajtó részéről rosszindulatú kérdésekkel kerestek: igaz, hogy az orangutánjaink azért pusztultak el, mert a kevés pénz miatt az ápolók építették a mászókájukat, ezért összeomlott? Hány állat pusztult el az olcsón kivitelezett, rossz kifutók miatt? 1990 óta dolgozom itt, a Persányi-időszak alatt is végig itt voltam. Úgy szocializálódtam, hogy az állatkertről jót vagy semmit. Az elmúlt időszakban egészen más helyzetbe kerültünk.
Nagyon másba. Amikor Persányi Miklós nyugdíjba vonulása után Szabó Roland lett a megbízott főigazgató, az Origo 2020. december 9-én azt írta róla, hogy „botrányt botrányra halmozott”, mert „volt itt minden, rejtélyesen felszívódott kék gekkók, nem létező szerződésekre kifizetett pénzek, dokumentumok nélküli pénzügyi ellenjegyzés és megpiszkált közbeszerzések”.
Igen, akkoriban kezdett megváltozni az állatkert megítélése. De nem szeretnék erről beszélni. Ezekből a vádakból amúgy semmit sem bizonyítottak.
A cikk szerint Karácsonyék a visszaélések ellenére mégis őt nevezték ki, az állatkert pedig átkerült a politikai csatározások színterére.
Igen, de nem ezért, inkább a Biodóm miatt, ami egy lövészárok.
Hogy fog kijönni ebből az árokból?
Ehhez segítségre van szükségünk, hisz abszolút felettünk álló döntést kell hozni. A Biodóm nyolcvanszázalékos készültségben van, mindenképp be kellene fejezni, így nem maradhat. Most úgy lehet róla beszélni, mint egy elszúrt beruházásról, amihez rosszul használták fel a közpénzt.
A főváros és a kormány évek óta dobálja egymásnak a Biodóm ügyét, egyik a másikra mutogat arról, kinek kellene fizetnie a befejezést. Az alapkövet még 2017. október 3-án tette le Tarlós István, Persányi Miklós és Balog Zoltán. Közülük már senki nincs a hivatalában.
Mégis mit kellene csinálnunk? Amit lehetett, megtettük. 2023 áprilisa óta munkáltatóként én helyettesítem a főigazgatót, azóta a Biodómot is bevontuk a vérkeringésbe: igyekszünk a lehető legtöbb és legszínesebb programot szervezni a kínai lampionfesztiváltól kezdve filmes produkciókon át a World Press Photo kiállításig. Ott nincsenek meg az állattartás feltételei, de legalább valamire használjuk a teret. Igyekszünk gazdasági és kulturális szempontok alapján a leghatékonyabban működtetni az épületet.
Kiss Ambrus még főpolgármester-helyettesként úgy fogalmazott, hogy „jó pár tízmilliárd” forint szükséges a szerkezetkész épület befejezéséhez, de „amikor a főváros sok tekintetben a napi túlélésért küzd, nincs pénze álomprojektekre, így javasoljuk, hogy ha az állam kezdte, az állam fejezze is be a Biodómot”.
Mi nagyon szeretnénk, ha valaki befejezné végre. Nagy kérdés ugyanis, mindez maradhat-e így. Az épület közben amortizálódik, illetve a fenntartási költségeket is ki kell fizetni. 2020-ban húszmilliárd forint hiányzott a befejezéshez, az összeg azóta nyilván csak tovább nőtt. Pedig ha mondjuk lenne több hely az orrszarvúaknak vagy más állatoknak, még többen tudnák megnézni.
A politikát a legkevésbé sem érdekli az orrszarvú lakóhelye.
Igen, ez kétségtelen, valóban egy helyben topogunk. Pedig az állatkertnek szeptember végéig 880 ezer látogatója volt, ami az elmúlt húsz év három legjobbika között van, kilenc éve nem voltak ennyien nálunk, év végére pedig bizonyosan meghaladja az egymilliót a vendégek száma. Az állatkert láthatóan fontos az embereknek, ez csak érdekli a politikát.
Akkor miért nem oldja meg a helyzetet a kormány vagy a főváros?
Mert politikai megegyezésre lenne szükség ahhoz, hogy rendeződhessen a helyzet.
A Biodómot még Persányi Miklós lobbizta ki Tarlós István főpolgármesternél. Kezdetben a kormány finanszírozta, de Tarlós után Karácsony Gergely került a város élére, az állami finanszírozás pedig szinte azonnal megszűnt. E logika mentén a következő öt évben sem várható változás.
Ez a probléma az állatkerti vezetés felett áll, mi semmit nem tehetünk, a sajtó pedig csak szajkózza a közpénzmilliókat felemésztő Biodóm kálváriáját, miközben átadtuk az új kifutókat, így egy hektárral több területre tudnak jönni a látogatók. Az év végére várható egymillió látogatóval szép summával járulunk hozzá a főváros költségvetéséhez.
Mekkora az a summa?
Százmilliókról van szó. A bejövő nagyobb bevétel miatt tehermentesíteni tudjuk a tulajdonosként működő fővárost. Amúgy onnan kapjuk a pénzt a működésre, de ha ezt az összeget hozzuk, majd indokoljuk és engedélyezik, az afeletti részt megtarthatjuk. Szeptember végére elértük az idei költségvetési célkitűzéseinket. A Bidodóm pont ezért is probléma, mert emiatt a műemlékegyüttesként is gyönyörű történeti állatkert is büntetésbe került.
Mennyi pénzt visz el a Biodóm fenntartása és állagmegóvása?
Évi hat-hétszázmilliót, amit a programokkal és a helyszín bérbeadásával igyekszünk csökkenteni, most épp egy nagy hollywoodi produkciót forgatnak ott. De ilyen alapon azt is meg lehetne nézni, hogy más kulturális intézmények fenntartása mennyire rentábilis és mennyi közpénzt visz el. Persze az sem mindegy, hogy milyen oktatási vagy egyéb köznevelési tevékenységet folytat.
Lázár János tavaly februárban szinte valamennyi fővárosi beruházást leállította, idén szeptemberben a kormány 130 pontos határozatban sorolt fel olyanokat, amelyektől megvonja vagy csökkenti az állami támogatást. Miért pont a Biodómra lenne pénz?
Mert itt nem az történt, hogy egy beruházást anyagi okok miatt el sem lehetett kezdeni. Már nyolcvan százalékban kész az épület, így pedig miden nappal csak romlik az állapota. Az előkészítése és a tervezése 2012 körül kezdődött, ha holnaptól folytatnák az építését, akkor is két–négy évre lenne szükség a befejezéséhez, még optimista számítások szerint is 2028 elejére lehetne kész. Ez így összesen nagyjából tizenöt év, miközben az állatkifutók és más eszközök tízévente elavulnak. Én ebben az egész helyzetben tehetetlen vagyok, a politikának kellene tennie valamit.
Egyelőre a Fővárosi Közgyűlés is nehézkesen működik. Mennyire számít az, hogy most teljesen megváltozott az összetétele?
Persze hogy számít. Megjegyzem: korábban amúgy Lázár János és Vitézy Dávid is arról beszélt, hogy mindenképp befejezik a Biodómot.
Ehhez kapcsolódóan: Negyedszázada óvja a fővárosi állatkert lakóinak egészségét – interjú Sós Endre állatorvossal
Kovács Gergely, a Kutyapárt vezetője szerint egy éven belül feloszlik a közgyűlés.
Az állatok szempontjából teljesen mindegy, hogy a közgyűlés feloszlik-e, vagy sem, hisz ők nem mennek sehova. Nekem most azzal kell foglalkoznom, hogy a kiselefánt és a többi állat egészséges legyen. Szeretnénk használni az itt felhalmozódott rengeteg természet- és fajvédelmi tudást. Ha nincs Biodóm, mi akkor is tudunk létezni, csak épp a továbblépés és a fejlesztés lehetősége szűnik meg. Akárhogy is, az állatkertnek politikamentes helynek kellene lennie.
Mert most nem az?
Semmiképp nem tud távol maradni tőle. Mivel nagyobb beruházásokra nincs pénzünk, politikai támogatás nélkül egy ilyen nagy közintézmény nem tud működni.
Ezek után pályázik az igazgatói posztra?
Úgy érzem, pályáznom kell. Persze nem tartom elegánsnak, hogy a pályázat kiírásáról az internetről szereztem tudomást, miután 19 hónapja vezetem az intézményt. Ráadásul, bár 2022-ben a kiírt pályázat emiatt megbukott, a feltételek között a közművelődési végzettség mégis újra szerepel. Így viszont – 24 év állatkerti közalkalmazotti és vezetői múlttal, 5 év ugyanitt eltöltött szerződéses jogviszonnyal, 3 egyetemi diplomával, felsőfokú nyelvvizsgával, tudományos fokozottal – nem vagyok alkalmas arra, hogy odaálljak a rajtvonalra. De rajtam kívül ugyanígy az állatkerti szakma jelentős részét is kizárják.
Miért nem jelezte mindezt?
Naná, hogy jeleztem, már jóval korábban a főváros illetékeseinek. De a jogi állásfoglalásra sem érdemi, sem írásos választ nem kaptam. Amikor nyár elején egy személyes találkozó alkalmával rákérdeztem erre az akkori városvezetésnél, akkor csak annyit mondtak: “ne nyissunk jogvitát”, “a hídon akkor kell átmenni, amikor odaérünk”.
Mi lesz, ha ezt a kiírást szavazza meg a közgyűlés?
Őszintén remélem, hogy nem szavazza meg. Bár “cselesen”, több anyag között utolsóként szerepel, így kevésbé szúr szemet. Mert ebben a formában egész biztos nem az állatkertünk és a szakma javát szolgálná. Az biztos, hogy mindent megteszek, hogy ennek a plusz feltételnek a jogellenességét és abszurditását minél többen megismerhessék. Külön pikantériája a kiírásnak, hogy a vezetői gyakorlat nem feltétel, hanem csak előnyt jelent, miközben egy közel 270 főt foglalkoztató intézményről beszélünk. Ezen kiírás alapján a hazai nagy és jelentős állatkerteket arra alkalmatlan, megfelelő végzettség nélküli személyek vezetik. Ha pedig ez nem így van, akkor Budapest miért kivétel?
Lesz több pályázó?
Ezt nem tudom. Annak idején a 2022 végén kiírt pályázatra 6-7 jelentkező volt, Hanga Zoltán jelenlegi szóvivő is indult. A közművelődési végzettség alapján ő lett volna az egyetlen alkalmas jelölt, de ez a kitétel véleményünk szerint jogilag akkor sem volt indokolt. Mindenesetre elég abszurd, hogy közművelő a jogértelmező szerint lehet állatkertigazgató, de állatorvos, agrármérnök, zoológus, biológus vagy közgazdász nem.
Akkor a szakmai tudás vagy menedzseri szemlélet a fontosabb?
Egy állatorvosi képzés és diploma azért nem rossz egy menedzsernek sem. Amúgy mind a kettőre van példa Európában. Most arra van szükség, hogy átlendítsük az állatkertet ezen a nehéz és válságos időszakon, a pártoknak pedig mihamarabb konszenzusra kellene jutniuk; erről sajnos egyelőre szó sincs. De akárhogy is alakul, a kérdés a végén úgyis az, hogy ki fizeti a révészt.
