Év végéig valamennyi állami kórházban új beléptető rendszert vezetnek be. Az orvosoknak és a többi dolgozónak le kell húzniuk a mágneskártyájukat a be- és kijáratoknál elhelyezett berendezéseken, amelyek videófelvételt is készítenek, hogy a kártyákkal ne lehessen visszaélni.
A Népszava számol be a belügyminiszter utasításáról, amelyet azzal magyarázott Lengyel László helyettes államtitkár a Magyar Kórházszövetség konferenciáján, hogy nagyon eltérnek az átlagtól az orvosi teljesítmények,
„feltételeztük, hogy kell lenni valami okának. Akinek nyolc órát fizetünk, az legyen benn nyolc órát.”
A lap beszámolója szerint a helyettes államtitkár azt fejtegette a tanácskozáson, hogy a havi egymillió és egymillió-hétszázhétezer közötti orvosbérrel szemben a legrosszabb teljesítményt nyújtó kisvárosi kórházban gyógyítóra évente 89, azaz havonta alig valamivel több mint 7, a legjobb, közepes városi kórházban dolgozóra évi 192, azaz havonta 16 eset jut átlagosan.
"Kicsit bele kell húznunk"
Ezt már Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója mondta, amikor egyebek között arról beszélt, hogy az utolsó, covid előtti évhez hasonlítva 12 százalékos teljesítménycsökkenés van a betegellátásban. Az országos intézetek gyógyítási teljesítménye 8, a vármegyei intézményekké 9, a városi kórházaké 14 százalékkal csökkent.
A lap szerint a tanácskozáson az is elhangzott, hogy április 16-ig csaknem 40 ezer beteget regisztráltak a várólistákon, 22 ezren 60 napnál is többet várakoznak, jellemzően ízületi protézisre és szürkehályog-műtétre várnak a legtovább, de sok ellátás esetében nem is vezetnek várólistát, így nincs is országos adat arról, mennyi időt kell várniuk a betegeknek.
