Minden idők legnagyobb, hétszázmillió fogyasztóra kiterjedő kereskedelmi és partnerségi megállapodását jelentette be pénteken Montevideóban az Európai Unió és a négy országot tömörítő MERCOSUR. A bizottság elnöke szerint a megállapodás a legkritikusabb európai agrártermelőknek is kedvező feltételeket tartalmaz.
Egy emberöltőre volt szükség az EU és a négy dél-amerikai országot (Brazíliát, Argentínát, Uruguayt és Paraguayt) tömörítő MERCOSUR közötti átfogó kereskedelmi és partnerségi megállapodás véglegesítéséhez, amelyre európai idő szerint péntek délután került sor Montevideóban. A megállapodás java részéről már 2019-ben lezárultak a tárgyalások, de a véglegesítése a fenntarthatósággal – és részben az európai agrárszektor aggodalmaival – kapcsolatos aggodalmak miatt további öt évet késett.
Az eddigi legnagyobb kereskedelmi alku a világon
Az EU–MERCOSUR-megállapodás – amelyet az új bizottság első hetében véglegesítettek Montevideóban Ursula von der Leyen bizottsági elnök és a négy dél-amerikai ország vezetőinek jelenlétében – megfigyelők szerint figyelemre méltó siker az Európai Unió számára, amennyiben szembemegy a világkereskedelemben eluralkodni látszó protekcionista trendekkel. Az átfogó megállapodás ráadásul – tekintettel a hétszázmillió érintett fogyasztóra – a legnagyobb kereskedelmi alku, amelyet valaha nyélbe ütöttek a világon. Ursula von der Leyen szerint a megállapodás éves szinten több mint négymilliárd euró megtakarítást eredményez majd a MERCOSUR országaiba exportáló uniós cégek számára – ennyivel csökkennek majd ugyanis a vámtarifák.
„Ez egy mind a két fél számára nyerő megállapodás, amely számottevő előnyöket hoz majd a fogyasztók és az üzleti vállalkozások számára mind a két oldalon” – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke a bejelentés alkalmából rendezett sajtótájékoztatón. Az európai cégek 2023-ban 56 milliárd euró értékben exportáltak árut a négy dél-amerikai országba.
Kérdéses, hogy sikerül-e meggyőzni az agrártermelőket
Az Európai Bizottság, amely hangsúlyozottan a tagállamoktól kapott mandátum alapján tárgyalt, a bejelentés pillanatától kezdve nagy hangsúlyt fektet annak bizonygatására, hogy az alku a szabadkereskedelmi egyezmények iránt rendszerint bizalmatlan európai agrárszektor számára is kedvező feltételeket tartalmaz. Az EU a korábbi szabadkereskedelmi egyezményekben gyakran tett az agrártermelők rovására engedményeket annak érdekében, hogy teljesüljenek az ipari termékek és a szolgáltatások exportjában meglévő offenzív érdekei. Egy magas rangú uniós tisztviselő szerint a MERCOSUR-ral kötött megállapodás más, mint az eddigiek, mert az európai gazdák offenzív piacra jutási érdekeit is messzemenően figyelembe veszik.
A megállapodás nagyrészt megszünteti a térségbe irányuló uniós agrárexportra kivetett magas (a borok esetében 27, a habzó borok és égetett szeszek esetében 20–35, a gyümölcslé esetében 20–35 százalékos) vámtarifákat és más kereskedelmi akadályokat, ideértve a körülményes vámeljárásokat, megkönnyítve a MERCOSUR országaiba irányuló uniós mezőgazdasági exportot.
Az EU másfelől az úgynevezett érzékeny agrárélelmiszerek esetében – mint a marhahús, a baromfihús és a cukor – korlátozott hozzáférést biztosít majd a dél-amerikai export számára. „A megállapodás erős biztosítékokat tartalmaz az európai állattartók számára. Az élelmiszer és az italtermékek védelmét illetően ez a legjelentősebb megállapodás, amely valaha is létrejött” – fordult Ursula von der Leyen az aggódó és forrongó európai agrártermelőkhöz. Az egyezmény 350 európai mezőgazdasági terméknek biztosít földrajzi védelmet a négy dél-amerikai ország piacán.
A megállapodás biztosítani fogja, hogy a Dél-Amerikából érkező agrárexportnak ugyanazon fenntarthatósági, környezetvédelmi és állat- és növényegészségügyi előírásoknak kell megfelelnie, mint amelyek az EU-n belül is kötelezők.
Bár a bizottság azt állítja, hogy figyelembe vette az agrártermelők aggodalmait, és óvatos egyensúlyi állapotot ért el a tárgyalásokon, nem biztos, hogy ezzel le tudja szerelni a magas energiaárak és más intézkedések miatt amúgy is forrongó európai agrártermelőket, különösen a franciákat és a belgákat. Párizs még a bejelentés előtt jelezte, hogy agrárszempontból nem tartja kielégítőnek a tervezetet.
Emmanuel Macron francia elnök és a francia kormány (amely épp a megállapodásról szóló bejelentés előtt bukott meg, prolongálva ezzel a súlyos politikai válságot) a francia agrártársadalom haragjától tartva eleve ellenezte az EU–MERCOSUR-megállapodást, és bizonyosan ellene fog szavazni a tanácsban. Franciaország azonban a dolgok jelenlegi állása szerint nem lesz képes egy blokkoló kisebbséggel megfúrni, tekintettel arra, hogy a megkötése széles támogatottságot élvez a tagállamok körében.
A Greenpeace szerint az egyezmény elfogadhatatlan
Egy közelmúltbeli háttérbeszélgetésen elhangzott, hogy Párizs annak ellenére sem képes lenyomni gazdái torkán a megállapodást, hogy tulajdonképpen előnyös számukra. Ennek oka, hogy a téma teljesen átpolitizálódott. A franciák a belgiumi vallon régióval együtt néhány éve hasonló okból a Kanadával kötött CETA szabadkereskedelmi megállapodást is foggal-körömmel ellenezték, ennek ellenére ideiglenesen alkalmazzák. Bizottsági források szerint az egész EU-ban talán a francia agrártermelők húzták a legnagyobb hasznot a szabadkereskedelemből, ettől függetlenül újabb agrármegmozdulások várhatók. Az új bizottság hivatalba lépése mellett az év vége és a karácsony közeledte is szerepet játszhatott a megállapodásról szóló bejelentés időzítésében.
A Greenpeace pénteki közleménye elfogadhatatlannak nevezte az EU–MERCOSUR szabadkereskedelmi egyezményt. A szervezet szerint növelné a természetpusztító módon előállított marhahús, baromfi, cukor, valamint méz és más mezőgazdasági termékek importját Dél-Amerikából, hogy cserébe az EU több autót, növényvédő szert és műanyagot exportáljon. „Mindannyiunk sírját ássa, aki az éghajlati katasztrófa – aszályok, árvizek, hőhullámok – és az élővilág pusztítása közepén még több pusztítást választ. Dél-Amerika egyedülálló élővilágának pusztítása és az európai gazdálkodók ellehetetlenítése valódi öngyilkosság” – nyilatkozta Pribéli Levente, a Greenpeace biodiverzitáskampány-felelőse.
Eltörlik az európai áruexportot sújtó vámok 91 százalékát
A kereskedelmi alku a MERCOSUR-ba exportált európai árukat jelenleg sújtó vámok 91 százalékát is eltörli, míg bizonyos termékek esetében erre csak többéves átmenet után kerül majd sor, hogy a dél-amerikai országok vállalatai fel tudjanak készülni a változásokra. Az EU-ból származó autókat jelenleg 35, a gépeket 14–20, a ruházati cikkeket 35, a gyógyszereket 14, a bőrcipőket 35 százalékos importvámok terhelik a MERCOSUR országaiban.
Az EU fenntarthatósági és klímavédelmi szempontból is a legambiciózusabb nemzetközi megállapodások közé sorolja a MERCOSUR-ral kötött megállapodást. Az egyezménybe átvezették a párizsi klímaegyezmény céljait és az erdők irtásának 2030-ig történő tiltására vonatkozó uniós jogszabályok által előírt célokat is. Az EU egy 1,8 milliárd eurós alappal hozzá fog járulni a kereskedelmi blokk zöld- és digitális átmenetről szóló céljainak eléréséhez a Global Gateway programon keresztül.
A megállapodást most jogi szempontból véglegesítik, majd lefordítják az EU összes hivatalos nyelvére, mielőtt a tagállamokból álló tanács és az Európai Parlament elé kerülne jóváhagyásra. Ezután még tagállami ratifikációkra is sor kerülhet, de ez egyelőre nyitott kérdés. Addig is ideiglenesen alkalmazni fogják, ahogy más kereskedelmi megállapodásokkal tették.
