Egy volt észak-koreai katona szerint még az elit egységek sincsenek rendesen felkészülve az ukrajnai háborúra, így Oroszország mellett harcoló honfitársai rendkívül sebezhetők lesznek a fronton.
A különleges erők, az úgynevezett Vihar Hadtest katonái a sztálinista diktatúra néphadseregének büszkeségei, azonban egy korábbi bajtársuk arra figyelmeztetett, hogy még ők is ágyútöltéknek fognak bizonyulni a harcedzett ukrán csapatokkal szemben. Hjan Szungli három és fél évet szolgált egy tüzérségi és felderítő zászlóaljnál a kétezres évek elején. Hat hónapon keresztül a Vihar Hadtest mellett is részt vett kiképzésen, amelynek feltehetően számos tagját Oroszországba vezényelték.
Miközben jelentések szerint az észak-koreai csapatok máris ukrán tüzérségi csapások célpontjai lettek, a 48 éves férfi kiemelte, hogy még a Vihar Hadtest sincs felkészülve egy ilyen háborúra. „Egyáltalán nincsenek felkészülve – húzta alá a Szabad Európának nyilatkozva az Egyesült Államokból, ahol immár egy évtizede él, amióta elmenekült Észak-Koreából. Elmondta, hogy az észak-koreai férfiaknak tizenhét éves korukban be kell lépniük a hadseregbe, általában tíz évig kell szolgálniuk. – Soha nem vettek részt nagyobb konfliktusban. Nincs igazi harci tapasztalatuk” – mutatott rá.
Vihar közeleg
Ukrajna tájékoztatása szerint már tizenegyezer észak-koreai katona állomásozik az oroszországi Kurszki területen, amelynek egy részét az ukrán hadsereg augusztus óta megszállva tartja. Az ukrán hírszerzés arról is értesült, hogy a Kreml szabványos gyalogsági eszközökkel, gépkarabélyokkal és páncéltörő rakétákkal szerelte fel a két ország határának közelébe telepített észak-koreai katonákat.
A kelet-ázsiai ország hadserege számos orosz fegyvert rendszeresített, így több is ismerős lehet a most érkező egységek számára, ám a fejlettebb technológiák, például a hőkamerás, éjjellátó eszközök használata újdonság lehet, nem is beszélve például a harci drónokhoz hasonló, modern fegyverekről.
Hjan Szungli szerint ez komoly problémát jelenthet az észak-koreai katonáknak, akik „nem igazán gyakorlatoztak ilyen felszerelésekkel”. Úgy véli, hogy az érintettek valószínűleg csak alapfokú kiképzést kaptak Oroszországban, és nem tudták elsajátítani ilyen rövid idő alatt a csúcstechnológia használatát, ez pedig sebezhetővé, könnyű célponttá teszi őket.
Sérülékeny pozíciók
Volt ukrán tisztségviselők közölték, hogy az észak-koreai egységek akár kilencvenszázalékos veszteséget is elszenvedhetnek. „Azt mondanám, ez pontos becslés lehet. Nincsenek jól kiképezve, és ez nagyon ismeretlen környezet számukra. Soha nem voltak még idegen földön, és az ukrán hadsereg rakétákat és drónokat fog bevetni ellenük” – hangsúlyozta az egykori észak-koreai katona. A közösségi médiában igyekszik arról győzködni honfitársait, hogy „nincs semmi értelme annak, hogy egy idegen harctéren feláldozzák az életüket”.
Hjan Szungli arra is emlékeztetett, hogy Észak-Korea utoljára a vietnámi háborúban küldött csapatokat külföldre harcolni, mintegy ötven éve. Azóta a phenjani rezsim csak kiképzőket és tanácsadókat küldött afrikai országokba, de ők sincsenek sokan. Így szerinte az észak-koreai katonák „teljesen új helyzetben” találják magukat az orosz–ukrán fronton.
Meglepetés a frontvonalon
Az exkatona rámutatott, hogy Észak-Koreában szigorúan titkosak a hadsereg mozgatásával kapcsolatos információk, így a katonáknak valószínűleg nem árulták el, hogy Oroszországba vezénylik őket. „Csupán érkezésükkor jöhettek rá, hogy ők lesznek azok, akik a frontvonalra kerülnek. – Arra is kitért, hogy a fegyveres erők tagjainak minimális az idegennyelv-tudásuk oroszul vagy angolul. – Nagyon alapszintű. Például: Állj! vagy Ne lőjetek! vagy Körül vagytok véve!”
Az interneten közzétett videóüzenetében arról beszélt, hogy az észak-koreai katonák nem a hazájukért, nem a családjukért kell harcolnak, sőt még csak nem is származik ebből semmilyen anyagi hasznuk.
Bár a dél-koreai titkosszolgálat jelentései szerint a Kreml katonánként mintegy havi kétezer dollárt fizet Észak-Koreának, ennek szerinte valószínűleg legfeljebb töredéke kerül majd az érintettekhez. „Nem fognak fizetséget kapni” – mondta, hozzátéve, hogy a katonáktól elvárják, hogy kérdés nélkül kövessék Kim Dzsongun észak-koreai vezető utasításait.
Mindent összevetve Hjan Szungli úgy látja, hogy a katonák egy jelentős része nagy valószínűséggel dezertálni fog, amire Kijev koreai nyelvű ajánlatokkal ösztönzi is őket. „Ha én lennék a harctéren, mi lenne a legmeggyőzőbb üzenet? – tette fel a kérdést. – Az olyan hangok, mint az enyém, akik ugyanebben a helyzetben voltak, ugyanezt az egyenruhát viselték. (…) Az anyanyelvükön tudom elmondani nekik, hogy becsapta őket a rezsim, nem érdemes harcolni ebben a háborúban.”
