Jól látszik, hogy a hazai infláció fő mozgatórugója az élelmiszerárak alakulása, ami vegyes képet mutat. A kormány sikernek tartja a 17 százalék feletti júliusi inflációt, miközben az elemzők egy része alacsonyabb számot várt. Nem igazolták vissza a statisztikai hivatal adatai a kormányzati árfigyelő élelmiszerár-csökkenését.
„Ahogy előre sejteni lehetett, júliusban jelentősen fékeződött az éves bázisú inflációs mutató” – mondta Virovácz Péter, az ING vezető elemzője.
Mint beszámoltunk róla, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint júliusban a fogyasztói árak átlagosan 17,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,3 százalékkal nőttek.
Virovácz szerint némi keserű szájízt hagyhat maga után, hogy sok elemző ennél jóval alacsonyabb inflációs mutatóval kalkulált, az ING Bank is árcsökkenéssel számolt havi alapon.
„Úgy tűnik azonban, hogy az árfigyelő által kikövetkeztethető élelmiszerár-csökkenés nincs köszönőviszonyban a valósággal, pontosabban a KSH módszertana alapján mutatott inflációs számmal” – tette hozzá.
Az elemző szerint az infláció júliusi fékeződésében jelentős szerepet játszott az élelmiszerár-drágulás lassulása. Ez egyrészt a magas bázisnak, másrészt annak köszönhető, hogy havi szinten 0,9 százalékkal csökkentek az árak.
Virovácz Péter szerint az előzetes várakozások két-három százalékos árcsökkenéssel kalkuláltak. Ezen belül is elsősorban a feldolgozott élelmiszerek áresése volt meghatározó.
Beindult a verseny
„A kiskereskedelmi forgalom összezuhanása, az élelmiszer-kereskedelem két számjegyű visszaesése tehát egyértelműen segíti az infláció fékeződését. Erősödik tehát a verseny a kereskedelmi egységek között az összességében zsugorodó lakossági elkölthető jövedelemért” – tette hozzá. Érdemben fékezte a fő inflációs mutatót a tartós fogyasztási cikkek árcsökkenése.
Az elemző szerint a külföldi dezinfláció és a tavalyi év második feléhez képest jóval erősebb forint segítette e termékkör drágulásának fékeződését, ezen keresztül a teljes inflációs mutató lassulását.
Ami némileg ellentételezte az infláció fékeződését, az a szolgáltatások folytatódó drágulása, ahol az éves bázisú mutató tovább erősödött, 14,6 százalékra emelkedett. Emellett az üzemanyagok havi alapú drágulása szintén emelte a fő inflációs mutatót, bár a maginflációban ez a tétel nem játszik szerepet.
Ehhez kapcsolódóan: Háromszor akkora a magyar infláció, mint az uniós átlag
Ahogy nem játszik szerepet az ismét emelkedő energiaszámla sem. Itt vélhetően a vezetékes gázzal kapcsolatos éves elszámolások okozhatták az ársokkot, de a júliusi hőhullám miatt felfutó áramfogyasztás is szerepet játszhatott a számlaösszegek emelkedésében.
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője szerint az infláció mérséklődéséhez érdemben hozzájárult, hogy kikerült a bázisból a neta (csipszadó) és a jövedéki adók tavalyi emelése, valamint az élelmiszerárak esetében bevezetett árfigyelő rendszer felerősítette a kiskereskedelmi láncok közötti versenyt, ami egyre nagyobb mértékű és szélesebb körű akciókhoz, árcsökkentésekhez vezetett.
Az elemző szerint az élelmiszerárak esetében az idényáras élelmiszerárak szezonálisan megfigyelhető csökkenése is hozzájárult az egyre szélesebb körű árcsökkentések hatásaihoz, ami a következő hónapokban is folytatódhat az alapanyagárak és a termelési költségek csökkenése miatt.
„Az év hátralevő részében bázishatások és az élelmiszertermékekre bejelentett egyre szélesebb körű árcsökkentések miatt az infláció meredek mérséklődésére számítunk” – tette hozzá.
A bázishatásokat felerősítheti, hogy a nemzetközi nyersanyag-, termény- és energiaárak és a szállítási költségek jelentősen, többségében már a 2021-es szintre estek vissza az utóbbi hónapokban, így újabb külső ársokkra nem kell számítani.
Itt a saját lista
A Szabad Európa 2021 szeptembere óta figyeli egy húsz tételt tartalmazó, a szerkesztőség által összeállított bevásárlólistával az árak alakulását ugyanabban az üzletben.
Augusztusban folytatódott az előző hónapban lendületet kapó árcsökkenés. Csökkent a liszt, a vaj, a kávé és a paradicsom ára, de olcsóbb lett néhány olyan, korábban árstopos termék is, mint a tojás és a csirkemell.
Az áremelkedés üteme lassult ugyan, de nem szűnt meg. Ezt bizonyítja, hogy az általunk figyel termékek esetében drágulást is tapasztaltunk. Ebben az is közrejátszik, hogy augusztustól eltörölték az árstopot: ennek hatására a kristálycukor 229 forint helyett 449 forintba került.
De drágult a kóla, a krumpli, a fehér kenyér, a banán és a vécépapír is. Ebben már közrejátszhat, hogy augusztusban érezhetően gyengült a forint árfolyama az euróhoz képest.
Online árfigyelő
„Ez már a dinamikus inflációcsökkenés időszaka, a célzott kormányzati intézkedések, azaz a kötelező akciózás és az online árfigyelő rendszer rendkívül hatékonyan és sikeresen működik, mert öldöklő versenyt indítottak az élelmiszer-kereskedelmi piacon, ez pedig egyre lejjebb és lejjebb szorítja az árakat” – mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az MTI tudósítása szerint.
Ehhez kapcsolódóan: Kikopott a „szankciós infláció” is a kormányzati kampányból, nem volt már túl népszerű
Nagy Márton szerint már közel egymillióan használták a júliusban elindított online árfigyelőt, a platform által generált árverseny hatására a megfigyelt 62 termékkategóriából 53-ban csökkentek az árak, átlagosan közel nyolc százalékkal.
A miniszter szerint az online árfigyelő rendszer ráadásul nemcsak megakadályozta, hogy a multik árat emeljenek az élelmiszerárstopok kivezetését követően, hanem az élelmiszerárak csökkentésére is rákényszerítette őket.
Emlékeztetett rá, hogy a kormány augusztustól tízről 15 százalékra emelte a kötelező akciózás mértékét, és kiterjesztette az árstopos termékekre is. Nagy Márton szerint már októberben egy számjegyűre csökkenhet az infláció.
