A kormány továbbra is elfogad javaslatokat, de ragaszkodik a státusztörvényhez, nem vonja vissza, ezért az ellenzéki pártok és a szakértőként magukkal vitt szakszervezeti és civil vezetők kivonultak a szerdai egyeztetésről. Az ellenzéki pártok közös nyilatkozata szerint a státusztörvény-tervezet nem lehet tárgyalási alapja az oktatás megújításának.
Az összes ellenzéki párt, a KDNP és a Nemzeti Pedagógus Kar is részt vett a Pintér Sándor belügyminiszterrel tartott egyeztetésen. A pedagógus-szakszervezetek és a civil oktatási szervezetek csak úgy lehettek ott, hogy képviselőiket az ellenzéki pártok vitték be a találkozóra mint saját szakértőiket. Miután ez kiderült, Pintér Sándor jelezte, hogy a szakértők nem kaphatnak szót, csak a pártok és a meghívott szervezetek, három percben.
Pintér Sándor ismét álegyeztetést tartott – mondta a Szabad Európának Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője, aki szakértőként vett részt a találkozón. Szerinte a belügyminiszter hiába mondja, hogy már eddig sokat változtattak a státusztörvény tervezetén a javaslatok hatására, azok csak minimális engedmények. A szakszervezetek és az ellenzéki pártok szerint nincs szükség új jogállási törvényre, ezt az unió nem írja elő, amikben viszont megállapodott a kormány Brüsszellel, azokkal ez a tervezet szembemegy.
A mintegy másfél órás találkozó úgy ért véget Nagy Erzsébet szerint, hogy miután Pintér Sándor kijelentette, hogy ragaszkodnak a státusztörvényhez, és nem vonják vissza, az ellenzéki pártok, a szakszervezetek és civilek felálltak és kijöttek a tárgyalóból.
A Belügyminisztérium csütörtökre szakértői egyeztetést hívott össze – mondta a PDSZ ügyvivője.
Ehhez kapcsolódóan: A státusztörvényt összhangba kell hozni a magyar kormány EU-nak tett vállalásaival
A találkozón részt vevő ellenzéki pártok közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben azt írták: sajnálattal állapítják meg, hogy beigazolódott a gyanújuk, amely szerint a Pintér Sándor által kezdeményezett, a pedagógusstátusztörvény-tervezettel kapcsolatos tárgyalás csupán a kormány látszategyeztetését szolgálta.
„A kormány és a parlament nem fog egyoldalúan bevezetni a pedagógusok munkaterheit növelő, a meglévő szakmai autonómiát korlátozó vagy a szakma vonzerejét csökkentő szabályokat. Ilyen intézkedésekre kizárólag a legnagyobb szakmai szervezetekkel folytatott érdemi társadalmi párbeszéd alapján, különösen a szerzett jogok tekintetében, konszenzusra törekedve kerülhet sor” – idézik a közleményben az Emberi Erőforrások Operatív Program Plusz (EFOP Plusz) programcsomag egyik mondatát, amely a magyar állam és az EU közötti megállapodás alapelemeit tartalmazza a 2021 és 2027 közötti szociális felzárkózást célzó támogatásokról.
Az ellenzéki pártok elhibázottnak tartják a státusztörvényt, mert az eddig bejelentett módosításokkal együtt is alapvetően szembemegy a magyar érdekekkel és a kormány EU-val kötött megállapodásaival, így számos helyen ellentmond a kormány EFOP-ban rögzített vállalásainak. Emlékeztetnek, hogy az EFOP vállalásai szerint nem követelmény a pedagógusok státuszának megváltoztatása, a közalkalmazotti státusz megszüntetése és az új hivatásrendi jogállás bevezetése, amellyel a pedagógusokat még kiszolgáltatottabbá teszik a mindenkori hatalomnak.
Szerintük a tervezetnek semmi köze a pedagógusok béremeléséhez, mert a béremelés közalkalmazotti státusz mellett is megvalósítható lenne, amelyet a nemzeti költségvetésből kellene biztosítania a kormánynak, és nem Brüsszeltől várnia.
Korábbi cikkünk a témában: Oktatáskutató: A helyzet még annál is rosszabb, mint amilyennek látszik
A tervezet nem teszi vonzóbbá a pedagóguspályát, ellenben szerzett jogokat vesz el és szűkíti a szakmai autonómiát, a véleménynyilvánítás szabadságát és a munkakörülmények biztonságát, valamint sérti a szülők jogát és a diákok oktatással kapcsolatos alapvető jogait – írták az ellenzéki pártok.
„Ez a státusztörvény-tervezet nem lehet tárgyalási alapja az oktatás megújításának, mert az előkészített jogszabály nem javítja, hanem tovább rontja az oktatás helyzetét Magyarországon. (…) Ezért a státusztörvénnyel nemcsak oktatásszakmailag, de rendszerszinten is szemben állunk, és elutasítjuk” – fogalmaztak a közleményben.
Az ellenzéki pártok szerint bármilyen egyeztetés, amelynek ez a tervezet az alapja, nem tekinthető érdemi egyeztetésnek a magyar közoktatás helyzetéről. Amennyiben van rá lehetőség, hogy érdemi kérdéseket vitassanak meg, abban a folyamatban aktívan részt vesznek, és újabb széles körű, nyilvános oktatásügyi egyeztetések megkezdését javasolják.
Rétvári Bence: A baloldal csak azért jött, hogy kivonuljon
A magyar baloldal még mindig az uniós források Magyarországra érkezése ellen dolgozik, ezzel akadályozza a pedagógusok béremelését – mondta Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára az új pedagóguséletpálya-törvény tervezetének a parlamenti pártok képviselőivel folytatott egyeztetését követő sajtótájékoztatón az MTI beszámolója szerint.
A politikus közölte: ha a baloldal támogatná, hogy megérkezzenek az uniós források hazánkba, már másnaptól átlagosan 561 ezer forintos szintre emelkedhetne a pedagógusok bére.
„Sajnos a mai napon sem hallottunk semmilyen garanciát a baloldali politikusoktól arra vonatkozóan, hogy megváltoztatják eddigi politizálásukat, és nem a pedagógusok ellen, hanem az érdekükben fognak politizálni” – fogalmazott az államtitkár, hozzátéve: a baloldalt kisstílű politikai pártérdek vezérli.
Közölte: a szerdai kilencpárti egyeztetés egy hosszú tárgyalási folyamat 19. állomása volt. Elmondása szerint a találkozón az összes parlamenti párt valamennyi kérdésére és felvetésére válaszoltak a kormány képviselői. Várták a pártok szövegszerű javaslatait is az új pedagóguséletpálya-törvényhez, ilyen azonban csak a Mi Hazánktól érkezett.
A baloldali pártok egyetlen javaslatot sem tettek, „jól láthatóan azért jöttek, hogy kivonuljanak” az egyeztetésről, holott hónapok óta mást sem tettek, csak az egyeztetéseket hiányolták – mondta az államtitkár.
A szerdai tárgyaláson Pintér Sándor belügyminiszter és Rétvári Bence államtitkár mellett Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár, Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke és Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal elnöke is részt vett.
