Észak-Korea új rakétakísérletei, köztük az általa hiperszonikusnak nevezett fegyverek tesztjei ráirányították a figyelmet az ország rakétamérnökeire és -tudósaira. A csoport nagy tekintélynek örvend a kormányon belül, de kívülállók nem ismerik.
Elemzők szerint úgy tűnik, hogy Kim Dzsongun lépéseket tesz arra, hogy véglegesen beépítse a hadseregbe a rakétaerőket, azaz hosszú távú katonai tervezése operatív részévé akarja tenni a csapásméről eszközöket.
A tudósok
Nagyon keveset tudunk a rakétakutatásban és -fejlesztésben részt vevő közép- és alacsonyabb szintű tudósok és technikusok nevéről és beosztásáról.
Elemzők szerint úgy tűnik, hogy biztos a munkahelyük (az oktatásukra és képzésükre fordított erőforrások és erőfeszítések miatt), és külön körzetekben, elkülönítetten élnek, hogy csökkentsék disszidálásuk kockázatát, mert szökésük politikai vagy társadalmi kellemetlenséget jelentene a rezsim számára.
„A gazdasági káderekkel vagy akár a katonai parancsnokokkal ellentétben ez egy olyan csoport, amelyet nem lehet könnyen lecserélni” – mondta Michael Madden, a washingtoni székhelyű Stimson Center Észak-Korea-szakértője.
Sokan közülük a Kim Dzsongun Nemzeti Védelmi Egyetemre járnak, amely a védelmi szférában dolgozó észak-koreai tudományos és technológiai szakemberek képzőhelye. Az intézmény jelentések szerint egy hiperszonikus rakétatechnológiára összpontosító főiskolával bővült.
A tudósokat és mérnököket gyakran hasonló típusú fegyvereket tervező, egymással versengő csapatokra osztják, ami lehetővé teszi, hogy több módon is teszteljék, hogy melyik technológia a legígéretesebb – mondta Ken Gause, a virginiai Arlingtonban működő nonprofit kutatási és elemzőszervezet, a CNA nemzetközi ügyekért felelős csoportjának igazgatója.
A James Martin Center for Nonproliferation Studies (CNS, a Nukleáris Fegyverek Elterjedése James Martin Kutatási Központja) 2018-as tanulmánya szerint észak-koreai tudósok más országok kutatóival együttműködve legalább száz olyan publikált cikket írtak, amelyeknek jelentőségük volt a kettős felhasználású technológia, a tömegpusztító fegyverek vagy más katonai célú felhasználás szempontjából.
Az illetékesek
Kim Dzsongun három vezető emberre támaszkodik a világtól elzárkózó ország gyorsan felgyorsuló rakétaprogramjának irányításához.
Közéjük tartozik Ri Pjong Csol, a légierő korábbi vezető tábornoka, Kim Dzsong Szik, veterán rakétatudós és Dzsang Csang Ha, egy fegyverfejlesztési és -beszerzési központ vezetője.
Egy negyedik tisztviselő – Pak Dzsong Cson, a vezérkari főnök – magas szintű vezető a stratégiai fegyverek gyártásáért felelős hadiipari minisztériumban, mondta Gause.
„Az elmúlt néhány évben sok változást láttunk a hadiipari színtéren” – tette hozzá.
Pak a közelmúltban számos tesztet felügyelt Kim Dzsongun távollétében. A vezér 2021-ben egyetlen rakétaindításon sem vett részt, de idén januárban megjelent az egyik hiperszonikus rakétakilövésen.
Tavaly Ju Dzsimet kinevezték a hadiipari minisztérium élélre. Ju korábban Észak-Korea állami fegyverkereskedő cégének képviselője volt Iránban – mondta Madden.
A szervezetek
A Nemzetvédelmi Tudományos Akadémia (NADS), más néven a Második Természettudományi Akadémia (SANS) felügyeli Észak-Korea rakétafejlesztését.
Madden szerint az, hogy hol tart egy fegyver fejlesztése, gyakran sejthető abból, hogy kiről jelentik, hogy részt vett egy-egy tesztelésen.
Egy olyan esemény, ahol csak a NADS/SANS munkatársai vannak jelen, azt jelenti, hogy a rendszer még mindig a kutatási és fejlesztési fázisban van. Ha egy eseményen a NADS és a 2. Gazdasági Bizottság is részt vesz, az gyakran azt jelenti, hogy a rendszer a fejlesztéstől a gyártás felé halad.
Ha a katonai vezérkari főosztály (GSD) személyzete részt vesz egy tesztelésen – mint például nemrégiben egy vonatra szerelhető rakéta esetében –, az általában azt jelzi, hogy a rendszer elkészült, és bevetésre kerül.
Külföldi segítség
Elemzők szerint Észak-Korea rakétaprogramja a Szovjetuniótól, majd Oroszországtól kapott segítségre épül. A legújabb hiperszonikus robbanófejek meghajtásához használt hajtóművek a szovjet tervrajzokat idézik.
Vita folyik arról, hogy a támogatás mennyire folytatódott a kilencvenes évek után.
Az Egyesült Államok legutóbbi szankciós döntései szerint a NADS-hez kötődő észak-koreaiak továbbra is anyagokat és technikai információkat szereznek be kínai és oroszországi forrásokból Észak-Korea tömegpusztítófegyver- és rakétaprogramjaihoz, és ebben legalább egy orosz távközlési vállalat és egy orosz állampolgár közreműködik.
Markus Schiller európai rakétaszakértő azzal érvelt, hogy Észak-Koreának a tesztelésben elért sikerei arra utalnak, hogy külső támogatást kapott.
Schiller azonban megjegyzi, hogy Kim Dzsongun alatt az észak-koreai rakéták gyakrabban vallottak kudarcot, mint korábban, ami arra utal, hogy a fiatalabb Kim több saját fejlesztésű rakétát tesztelt, mint elődei.
