Az ukrán hatóságok sokakat kitelepítettek lakóhelyükről a folyó kiáradása miatt, minthogy a vízszint várhatóan a nap folyamán fog tetőzni.
Oroszország és Ukrajna kölcsönösen egymást vádolja a Dnyipro felső szakaszán fekvő Nova Kahovka-i vízerőmű gátjának felrobbantásával. A szakértők nagy többsége azonban az orosz hadsereget gyanítja a háttérben, különös tekintettel arra, hogy Kijev nem nyert volna semmit az akcióval, Moszkva azonban annál inkább.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a „megszállók szándékos pusztításáról” és „környezeti tömegpusztító fegyverről” beszélt. Tájékoztatása szerint körülbelül nyolcvan település került veszélybe.
A megszállt dél-ukrajnai területen lévő óriási gát átszakadása vízözönt szabadított a háborús övezetre. A még a szovjet korszakból származó létesítményt kedden hajnalban robbantották fel, és a vízszint már néhány óra alatt két méterrel emelkedett egyes területeken.
Ehhez kapcsolódóan: Az ukrán elnök orosz terrortámadásnak minősítette a Dnyipro-gát felrobbantását
Olekszandr Prokugyin, a részben orosz ellenőrzés alatt álló Herszon régió ukrán kormányzója aláhúzta, hogy bár az áradás intenzitása valamelyest csökkent, a vízszint még tovább fog emelkedni.
„Előrejelzésünk szerint a vízszint egy újabb méterrel fog emelkedni a következő húsz órában” – tudatta.
Majd arról is beszámolt, hogy több mint 1450 embert evakuáltak a Dnyipro jobb partjáról, ahol mintegy 1850 házat öntött el a víz. „Reggel 6 óráig 1457 embert menekítettek ki, közöttük 1286 lakost Herszon Korabel negyedéből” – mondta.
Ihor Szirota, az ország vízerőműveit üzemeltető állami vállalat, az Ukrhidroenerho vezetője azt közölte, hogy a vízszint várhatóan szerda délelőtt fog tetőzni, mielőtt a napokban majd csökkenni kezd.
Eközben Herszon oroszok uralta részén az illetékes szervek rendkívüli helyzetet hirdettek.
A brit védelmi minisztérium hangsúlyozta, hogy miután a víztározót rekordszintre töltötték fel, az erős nyomás valószínűleg további károkat fog okozni a gát szerkezetében, és ezáltal az áradat is fokozódhat a következő napokban.
António Guterres ENSZ-főtitkár az ukrajnai gát felrobbantását „monumentális humanitárius, gazdasági és ökológiai katasztrófának” minősítette friss közleményében, azonban közvetlenül nem nevezte meg Moszkvát felelősként, mindössze azt írta, hogy ez „újabb pusztító következménye Oroszország ukrajnai inváziójának”.
Martin Griffiths, az ENSZ humanitárius ügyeket koordináló hivatalának irányítója súlyos aggodalmának adott hangot a történtekkel kapcsolatban, és rámutatott, hogy a gát átszakítása emberek százezreinek életét keserítheti meg a frontvonal mindkét oldalán, sokak elveszítik az otthonukat, a megélhetésüket és a hozzáférésüket a tiszta ivóvízhez.
Olekszij Kuleba, az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője is hasonlóan nyilatkozott, leszögezve, hogy a gát felrobbantása komoly ökológiai problémát fog okozni. És kitért arra is, hogy több mint 400 tonna kenőolajat tároltak a Nova Kahovka-i vízerőmű medencéjében.
„Egyelőre nem tudhatjuk biztosan, hogy mekkora mennyiség is juthatott a Dnyipro folyóba, de ez óriási gondot és környezeti katasztrófát fog eredményezni” – fogalmazott.
„Illetve azt gondoljuk, hogy a Kahovka-medence vízszintje drámaian csökkenni fog, ami Herszon régió környezetének teljes megváltozásához vezethet. Fontos, hogy erre is felkészüljünk” – tette hozzá.
Oroszország tagadta, hogy hadereje állna a támadás mögött. A Kreml azt hangoztatja, hogy „szándékos szabotázs” történt Ukrajna részéről.
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szerint Kijev így akarta megelőzni az orosz támadásokat Herszon megyében a „kudarcot vallott” ukrán ellenoffenzívát követően.
A 30 méter magas és 3,2 kilométer hosszú gát fontos az öntözés és a közlekedés, illetve az Oroszország által még 2014-ben illegálisan annektált Krím félsziget vízellátása és a szintén orosz ellenőrzés alatt álló zaporizzsjai atomerőmű hűtése szempontjából is.
Szakértők arra figyelmeztettek, hogy az akció nyomán akár az Ukrajna és egyben Európa legnagyobb atomerőművének számító nukleáris létesítmény is veszélybe kerülhet. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ugyanakkor arról tájékoztatott, hogy a helyzet egyelőre nem kritikus, a hűtőmedence vízszintje 16,6 méter, ez pedig nagy valószínűséggel megfelel az erőmű igényeinek a következő néhány hónapban.
