Amióta a tálibok átvették a hatalmat, Afganisztán vált a világon a nőket és lányokat leginkább elnyomó országgá, megfosztva őket számos alapvető joguktól – közölte szerdán az Egyesült Nemzetek Szövetsége.
A nemzetközi nőnap alkalmából kiadott közleményében az ottani ENSZ-misszió arról számolt be, hogy Afganisztán új vezetői szinte „kizárólag arra helyezik a hangsúlyt, hogy olyan szabályokat vezessenek be, amelyek a legtöbb nőt és lányt gyakorlatilag az otthonába zárják”.
Mérsékeltebb hozzáállásra vonatkozó kezdeti ígéreteik ellenére a tálibok szigorú intézkedéseket vezettek be 2021. augusztusi hatalomátvételük óta, amelyre akkor került sor, amikor az amerikai és a NATO-erők afganisztáni kivonulásuk utolsó heteiben jártak a háború két évtizede után.
Betiltották a lányok oktatását hatodik osztály felett, a nőket pedig kitiltották az olyan nyilvános helyekről, mint a parkok vagy az edzőtermek. Megtiltották nekik azt is, hogy nemzeti vagy nemzetközi nem kormányzati szervezeteknél dolgozzanak, és elrendelték, hogy tetőtől talpig el kell takarniuk magukat.
„Afganisztán a tálibok uralma alatt a világ legelnyomóbb országa, ami a nők jogait illeti” – mondta Roza Otunbajeva, az ENSZ főtitkárának különleges képviselője és az afganisztáni misszió vezetője.
„Elszomorító volt a tanúja lenni módszeres, megfontolt és szisztematikus erőfeszítéseiknek, hogy az afgán nőket és lányokat kiszorítsák a nyilvános szférából” – tette hozzá.
A korlátozások, különösen az oktatás és a civil szervezetekben végzett munka tilalma heves nemzetközi elítélést váltott ki. A tálibok azonban nem mutatják a meghátrálás jeleit. Azt állítják, hogy a tilalmak ideiglenes felfüggesztést jelentenek csupán, amire állítólag azért van szükség, mert a nők nem viselték megfelelően az iszlám fejkendőt vagy hidzsábot, és nem tartották be a nemek közötti elkülönítés szabályait.
Ami az egyetemi oktatás tilalmát illeti, a tálib kormány azzal érvel, hogy az oktatott tárgyak egy része nem volt összhangban az afgán és az iszlám értékekkel.
Ehhez kapcsolódóan: Lejtmenetben a női sportok Afganisztánban – A tálibok betiltották a síelést
Egész generációk fogják ezt megszenvedni
„Az afgán lakosság felének bezárása az otthonába a világ egyik legnagyobb humanitárius és gazdasági válságának idején nem más, mint az ország mérhetetlen nemzeti önkárosítása” – mondta Otunbajeva.
„Nemcsak a nőket és a lányokat, hanem az összes afgánt is szegénységre és segélyfüggésre fogja ítélni ez nemzedékeken keresztül – fogalmazott. – Még jobban el fogja szigetelni Afganisztánt a saját polgáraitól és a világ többi részétől.”
Az ENSZ afganisztáni missziója azt is közölte, hogy a tálib hatalomátvétel óta szinte folyamatosan születnek diszkriminatív rendeletek és intézkedések a nőkkel szemben – korlátozzák a nők azon jogát, hogy utazzanak vagy otthonukon kívül dolgozzanak, a legtöbb helyre be sem léphetnek, és kizárták őket a nyilvános döntéshozatal összes szintjéről.
„Azoknak a károknak a következményei, amelyeket a tálibok okoztak a saját állampolgáraiknak, nem csak a nőket és a lányokat érintik, messze túlmutatnak ezen” – mondta Alison Davidian, az ENSZ afganisztáni különleges képviselője.
A tálibok vezette kormány egyetlen tisztviselőjét sem sikerült megszólaltatni a kérdésben.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsában még szerdán fogadják Otunbajevát és afgán civil társadalmi csoportok női képviselőit.
A közlemény szerint 11,6 millió afgán nő és lány szorul humanitárius segítségre. A tálibok azonban még inkább aláássák a nemzetközi segélyerőfeszítéseket azzal, hogy megtiltják a nők munkavállalását nem kormányzati szervezeteknél.
